Az egyik legjobb módja annak, hogy átvegye a hangzás irányítását, ha megérti a hangtervezés alapjait. Az elektronikus zenében a hangszintézist használjuk az alkotás alapköveként. Az additív szintézis csak egy a számos szintézismódszer közül, és napjaink számos népszerű hangjának és szintetizátorának alapjául szolgál.

Az alábbiakban kibontjuk, hogy pontosan mi is az additív szintézis, hogy jobban megértse, hogyan működik az alapoktól kezdve. Megosztunk néhány híres hangszert is, amelyek additív szintézist használnak, így inspirációt kaphatsz a saját zeneszámaidhoz. Nézzük meg közelebbről!

Mi az additív szintézis?

Az additív szintézis a hangszintézis egy fajtája, vagyis az a folyamat, amelynek során elektronikus hardver vagy szoftver segítségével hangokat hozunk létre. Ez az egyik hangszintetizáló módszer, amelynek más gyakori típusai közé tartozik a szubtraktív szintézis, a frekvenciamoduláció vagy FM-szintézis, a vektorszintézis és más módszerek.

Az additív szintetizátorok gyakori példája a Kawaii K5000 sorozat, bár az alábbiakban tárgyaltak szerint számos különböző additív szintetizátor létezik. Az additív szintézis úgy működik, hogy több egyidejű frekvenciát és amplitúdót halmoz egymásra, így létrehozva egy gazdag hangzást, amely a szinuszhullám alapjára épül. Egyszerűen fogalmazva, az additív szintézis több szinuszhullám egymásra halmozása hangok létrehozásához.

A zenészek többek között szinuszos oszcillátorokat, harmonikus beállításokat, alakító burkológörbéket, zajokat használhatnak, hogy ezeket a szinuszhullámokat lenyűgöző hangzások sokaságává alakítsák.

Ez az alapvető hangtervezési koncepció fokozott kontrollt biztosíthat a hangzás felett. Bár az additív szintézis módszerével hosszabb ideig tarthat a hangzás felépítése, hihetetlenül hasznos lehet annak megértése, hogyan lehet szinuszhullámokból összetett hangzásvilágot létrehozni.

Az additív szintézis alapjaiból kezdi megérteni, hogyan szolgálnak a szinuszhullámok sok más ismert hullámforma, például a fűrészfoghullám vagy a háromszöghullám alapjául.

Hogyan működik az additív szintézis?

Más szintézismódszerekkel ellentétben az additív szintézis valóban üres tábláról indul. Onnan különböző karakterisztikájú szinuszhullámokat adunk hozzá, és ezeket egyidejűleg játsszuk le, minden egyes következő réteggel a felharmonikusok egy újabb fokát adva hozzá. Minden egyes szinuszhullám ebben a kontextusban úgy viselkedik, mint egy oszcillátor, mivel minden réteg befolyásolja az előtte és utána következő rétegek közötti kölcsönhatást.

Az additív szintetizátorok burkológörbe paraméterekkel rendelkeznek, amelyeket az egyes hanghullámokra vagy a kiválasztott szinuszhullámok csoportjára lehet alkalmazni. Mivel az orgona hangforrásokat rétegez egymásra azzal a szándékkal, hogy egyetlen hangszerként játsszák, egyfajta additív szintetizátornak tekinthető:

Míg az additív szintézis pontosabb ellenőrzést biztosít az eredményül kapott hangszer hangzása felett, eléggé megterhelő is lehet, attól függően, hogy hány rétegre van szükség a végső hangzás létrehozásához. E korlátok miatt nagyobb valószínűséggel találunk szoftveres additív szintetizátorokat, mint hardveres ajánlatokat, de van néhány jól ismert példa, amint azt az alábbiakban bemutatjuk:

Mi a különbség az additív és szubtraktív szintézis között?

Bár mind az additív, mind a szubtraktív szintézis alapvető hangtervezési technikaként szolgál, a folyamat szempontjából némileg ellentétesek. Az additív szintézisnél lényegében a semmiből indulsz ki, és az alapoktól építkezel. A szubtraktív szintézis esetében egy gazdag, összetett felharmonikusokkal rendelkező hangzással kezdjük a formálást, és a hullámformát a nem kívánt elemek eltávolításával állítjuk be.

A szubtraktív szintézisben szűrőket és burkológörbéket használnak a hullámforma karakterének beállítására és a nem kívánt frekvenciák mérséklésére. A szubtraktív szintézis sokkal gyakoribb, mint az additív szintézis. Az additív szintézis azonban nagyobb kontrollt biztosíthat a hangkarakter felett, mivel nyers hangokat rétegez egymásra.

7 Híres additív szintetizátorok

Fontolgatja az additív szintézis kipróbálását? Íme néhány szintetizátor, amelyet érdemes lehet kipróbálni:

Kawaii K5000s

A megtévesztően egyszerűnek tűnő, sokoldalú Kawaii K5000 sorozat a hangzásbeli lehetőségek egész sorát kínálja. Ezeket a híres hardveres szintetizátorokat olyanok használták, mint a Kraftwerk, és kiállták az idők próbáját, bár a programozásuk megtanulása némi megszokást igényel:

Alkímia

Ha Logic Pro felhasználó vagy, ingyenesen megtapasztalhatod a szoftveres Alchemy szintetizátor erejét. Mivel minden egyes sávban több analóg elemet is tartalmaz, ezzel a szintetizátorral a legkülönfélébb hangok létrehozására használhatod, még akkor is, ha túl akarsz merészkedni az additív-specifikus hangok birodalmán:

XAOC eszközök Odessa

A kevés sikeres modern hardveres additív szintetizátorok egyike, ez a kicsi, de hatalmas hardveres darab akár 2560 harmonikus részhangot is képes támogatni. Három jelkimenetével az Odessa gyakorlatilag csak arra vár, hogy a szintetizátor rackjének egyik főszereplőjévé váljon:

New England Digital Synclavier

Ez a korai hardveres szintetizátor a nagyvonalú 72 billentyű között additív és FM szintézist is kínál. Ezt a szintetizátort olyan zenekarok híres számaiban hallhatjuk, mint a The Cure, a New Order, a Genesis, a Soft Cell és a The Cars, hogy csak néhányat említsünk:

Reaktor borotva

A Reaktor egy elegáns szoftveres additív szintetizátort kínál a Razor segítségével. Ez a rugalmas, letisztult felhasználói felülettel rendelkező szintetizátor tökéletes az additív szintézissel ismerkedők és az újak számára, hogy játszhassanak vele. A 8 beépített makróvezérlővel nem lesz gondja, hogy ízlés szerint automatizálja hangzásvilágát:

AIR Loom II

A Loom 2-t az egyik legjobb szoftveres additív szintetizátornak tartják. A patchenként akár 512 harmonikus részhanggal bonyolult hangzásvilágot hozhat létre ezzel a szintetizátor pluginnal:

Rob Papen Blade 2

A Rob Papen Blade 2 a gyors manipulációt biztosító zökkenőmentes XY paddal és a nagy teljesítményű hangmotorokkal a szoftveres szintetizátorok között népszerű választás. Lehet, hogy nem a legcsinosabb felhasználói felülettel rendelkezik, de ez a szoftveres szintetizátor rengeteg előbeállítással rendelkezik, amelyekkel játszhat, ha nincs kedve teljesen a nulláról kezdeni:

Additív szintézis GYIK

Készen áll arra, hogy belevesse magát az additív szintézis világába? Íme néhány gyakran feltett kérdés és válasz, amit érdemes megfontolni, mielőtt elkezdene kísérletezni a különböző szintézismódszerekkel:

Az FM szintézis additív?

Nem, az FM-szintézis és az additív szintézis a hangszintézis különböző típusai. Az FM-szintézis során a hangok úgy jönnek létre, hogy egy oszcillátor (az úgynevezett vivő) frekvenciáját és amplitúdóját egy másik oszcillátor (az úgynevezett modulátor) modulálja. Az additív szintézis lényegében több egyedi szinuszhullám egymásra rétegzését jelenti, hogy komplex hangzást hozzon létre.

Mire használják az additív szintézist?

Az additív szintézis egyfajta digitális jelfeldolgozási és hangtervezési módszer, amely a szinuszhullámok különböző formáinak egymásra halmozását és egyidejű lejátszását jelenti.

Hogyan hozható létre additív szintézis?

Additív szintézist hoz létre több szinuszhullám egymásra rétegzésével. Mindegyik hanghullámnak saját karaktere van a felharmonikusok, burkológörbék és egyéb paraméterek révén, amelyek hozzáadódnak az eredményül kapott hang általános jellegéhez. Egy orgona vagy síporgona sok összefüggésben egyfajta additív szintetizátornak tekinthető.

Mi a szintézis három típusa?

A hangszintézisnek több mint három alkategóriája van, de a három különálló csoportba tartozik az additív szintézis, a szubtraktív szintézis és a frekvenciamodulációs szintézis, más néven FM-szintézis.

Az additív hangtervezés alapjainak megértése minden zenésznek jó szolgálatot tehet, még akkor is, ha nem szándékozik sok ébren töltött órát szentelni a szintetizátor hangtervezés nyúlüregének. Jó szórakozást a saját egyedi hangszereid megépítéséhez az alapoktól kezdve.