Hogyan kell felvenni zongora

Hogyan kell felvenni zongora Hogyan kell felvenni zongora

A zongora nem véletlenül az egyik legelterjedtebb hangszer a zene minden műfajában. Ez a hangszer világosan szemlélteti a hangelmélet és az akusztika néhány legalapvetőbb aspektusát, így az egyik legjobb hangszer a zene művészetének elsajátításához.

A zongora hangja hihetetlenül dinamikus, és az érzelmek sokféle tartományát képes közvetíteni. Bár a digitális audio munkaállomásodba betölthetsz egy zongora- vagy billentyűzetemulációt, érdemes alaposan megértened, hogyan kell akusztikus zongorát felvenni, akár mérnök, zenész vagy zenei producer vagy.

Nem tudja, hol kezdje? Ne aggódjon! Teljes útmutatót adunk a zongorafelvételek kifogástalan hangminőségének eléréséhez. Az alábbiakban részletezzük, hogyan optimalizálhatja a felvételi helyet, a technikát és a hangszert a lehető legtisztább hangzás érdekében.

Hogyan kell felvenni a zongorát: dióhéjban

Egy nagyzongora felvétele nehezebb lehet, mint gondolná, mivel a hangszer több pontjáról is hangot ad. Minden hangmérnöknek megvan a saját filozófiája, amikor a mikrofonok elhelyezéséről és pozíciójáról van szó a zongora sztereó képének követése során, de alapvetően néhány stratégiára lehet összefoglalni, amelyekbe alább jobban belemerülünk:

  • Közeli mikrofonozás: Két kis membránnal rendelkező, minden irányú mikrofon közvetlenül a húrok fölött, közvetlenül a zongora kalapácsai után van elhelyezve. A mikrofonokat körülbelül 7 hüvelykkel a húrok fölött kell elhelyezni.
  • Spaced Pair kondenzátorok: A hangot a zongora hangfalától 1 és 3 láb távolságban, 110 fokos szögben kifelé fordítva rögzítik. A két mikrofon közötti távolság növelésével szélesebb sztereó képet lehet létrehozni a felvett hangban.
  • X/Y felvétel: Két mikrofon, amelyek kissé a tengelytől távolabb, X/Y elrendezésben vannak elhelyezve, és a zongora húrjaira vagy a zongorista fejének közelébe vannak irányítva.
  • Féloldalas felvétel: Egy kardioid mikrofon közvetlenül a hangforrásra van irányítva, nyitott fedéllel, zongora esetében. Egy kétirányú mikrofont oldalirányban tájolják a sztereó kép rögzítéséhez.
  • Egyetlen mikrofon: Ha zongorafelvétel közben szorult helyzetbe kerülsz, természetesen használhatsz kondenzátoros mikrofont a zongora rögzítéséhez. A mikrofonállványt úgy állítsa be, hogy a zongora vonóstábláját rögzítse, a mikrofont pedig a hangfalra állítsa.

A felvétel folyamata mindig fejlődik, és ami közvetlen hangzásnak tűnhet, az a kompozíció kontextusától és a zongora helyének akusztikájától függően változhat. Nézze csak meg ezt a videót, amely bemutatja, hogy a mikrofon elhelyezése mennyire befolyásolhatja a felvétel karakterét:

Mire lesz szükségem a zongorafelvételhez? Az alapok

Mielőtt belemerülnénk a mikrofon elhelyezési stratégiájába és a felvételi megfontolásokba, itt vannak az alapvető összetevők, amelyekre egy zongora felvételéhez szükséged lesz:

  • Grand vagy álló zongora jó állapotban: A zongora típusa határozza meg, hogyan rögzíti és rögzíti a hangszer hangját. Az útmutatóban később részletezünk néhány alapvető zongorakarbantartást, de a zongorának hangoltnak és optimális állapotban kell lennie. A mechanikus zajok és a hangolt billentyűk mind átragadnak a végső felvételre.
  • Mikrofonok: Egy zongorát egyetlen mikrofonnal is fel lehet venni, de ez semmiképpen sem előnyös. Ideális esetben több mikrofon áll a rendelkezésére, hogy rögzíteni tudja a billentyűk hangját. Sok hangmérnök azonos mikrofonpárokkal rögzíti a zongorát, és bár az nem jelent problémát, ha az összes mikrofonja különböző, megnehezítheti a kiegyensúlyozott, egységes hangzás elérését. Kardioid és kétirányú polármintázatú mikrofonokkal kell rendelkeznie. Egyes mérnökök omni mikrofonokat is használnak, hogy több részletet rögzítsenek, vagy hogy a szoba környezetét befogadják, de a kardioid és a kétirányú polármintázat a legelterjedtebb, amikor a billentyűk követéséről van szó.
  • Audio interfész: Feltehetően a zongorafelvételeket egy digitális audio munkaterületre, például a Pro Tools, az Ableton Live vagy a Logic Pro programba fogja szerkeszteni és követni. Az audiointerfész hídként szolgál a mikrofonok és a számítógép között.
  • Hosszú, szimmetrikus XLR kábelek: A szimmetrikus kábelek ideálisak, ha például zongorát követünk, ahol a lehető legjobban el akarjuk kerülni a zajinterferenciát. Valószínűleg több hosszú (10 láb vagy annál hosszabb) XLR-kábelre lesz szüksége, mivel a zongora körüli mikrofonozás nagyobb távolságot jelenthet, mint amire számítana.
  • Előerősítők: Bár nem feltétlenül szükséges, egyes mikrofonok előerősítőkkel működnek a legjobban, mivel így egy kicsit nagyobb hangmagasságot és alacsonyabb zajszintet biztosítanak a felvételen. Megfontolhatod azt is, hogy hardveres kompresszorokat vagy más effekteket is beépítesz a számítógépen a láncba, de ne feledd, hogy bármi, amit közvetlenül "a dobozban" veszel fel, később nem szerkeszthető. Lehet, hogy több értelme van először a tiszta felvétel elkészítésére összpontosítani, majd a keverési fázisban hozzáadni az effekteket és a feldolgozást.
  • Megfigyelési útvonal: Ha a zongorával egy helyiségben készít felvételeket, akkor fejhallgatóval kell figyelnie a keveréket, hogy ne keletkezzen visszacsatolás a mikrofonokban. Stúdiófejhallgatót kell használnia, hogy a nyers hangzást tisztán érzékeltesse, nem pedig fogyasztói marketing fejhallgatót vagy Bluetooth-kihangosító opciókat. Ezeket a fejhallgatókat közvetlenül az audiointerfészre kell csatlakoztatni, hogy a felvétel során visszahallgathassa, és szükség szerint módosíthasson.

A zongora anatómiája

Ahhoz, hogy megértsük, hogyan kell a mikrofon elhelyezését a zongorához irányítani, jó képet kell alkotnunk a hangszer különböző összetevőiről. A cikk nagy részében a nagyzongorákra fogunk hivatkozni, mivel ezek egy kicsit összetettebbek, mint a zongorák, de a részek ugyanúgy működnek: a zongorában a húrok a helytakarékosság érdekében függőlegesen vannak felfűzve. Ennek eredményeképpen a függőleges zongorák általában kisebb dinamikai tartományban játszanak.

Ezt szem előtt tartva, íme a zongora különböző alkatrészeinek szerepe:

Kalapácsok

A kalapácsok a zongora fából készült részei, amelyek játék közben a billentyűkre ütnek, és így hangot adnak. A kalapácsok filccel vannak bevonva, és a sebesség, amellyel a kalapácsok a húrokra ütköznek, meghatározhatja a hang általános minőségét.

Akció

Ez a fő mechanikus rendszer, amely lehetővé teszi a kulcsok és a kalapácsok megfelelő kommunikációját. A zongorák akciója karokat, apró mechanikus alkatrészeket és forgókarokat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a részletesebb kifejezést. Ily módon a zongora akciója árnyalatokat biztosít, utat engedve a dinamika és a kifejezés széles skálájának.

Soundboard

A hangfal felerősíti a zongora húrjainak rezgéseit. Ez egy nagyméretű fadeszka, amely a híd és a húrok alatt helyezkedik el, és gazdag, telt hangzást eredményez. Játék közben a húrok rezgései a hangfalra jutnak. A hangfal nagy felülete és a speciális faanyag rezgésbe hozza és felerősített hangot hoz létre. A hanglemezek sokféle fából készülhetnek, de a lucfenyő a leggyakoribb.

Tuning csapok

Ahogy az várható volt, a hangolócsapok felelősek a zongora hangmagasságának szabályozásáért. Ezek a csapok fémből készültek, és egy fából készült csapszegtömbben nyugszanak, ahol a zongora húrjai a csapok köré vannak tekerve. A zongora hangolásához a zongoratechnikusok egy speciális kulcsot használnak, amely megváltoztatja a húrok feszességét és az összhang hangolását. Általános szabályként a zongorákat évente egyszer ajánlott hangolni.

Híd

A gitárhoz hasonlóan a zongora hídja is egy facsík, amely a hangfalhoz van rögzítve. Játék közben a húrok rezgéseket fejtenek ki a hídra, amelyek a húrok rezgéseit a hangfalra továbbítják, és így hangot hoznak létre. A zongorahídban használt fafajta a hangszer általános minőségéről árulkodhat.

Csappantyú

A csillapító egy filcbetét, amely megállítja a húrok rezgését a megszólalás után, és megállítja a hangot. A csillapító a zongorahúrokon nyugszik, így a billentyű elengedésekor a csillapító és a húr keresztezi egymást, és megállítja a hangot. A zongoráknak van egy úgynevezett csillapító pedálja, amely egyszerre emeli fel az összes csillapítót, így a billentyűk felengedése után tartós hatást biztosít.

A digitális zongora használatának hátrányai

Talán azon kapja magát, hogy azt gondolja: "Miért ne használhatnék egyszerűen egy digitális zongorát?". Bár ez a módszer tökéletesen érvényes, néhány hátrányt is figyelembe kell vennie:

  • Az emberi teljesítmény tökéletlenségei: A digitális zongorák, és minden virtuális hangszer, néha egy kicsit túl tökéletesek lehetnek. Természetesen vágyunk azokra az apró tökéletlenségekre, amelyek a valódi zenészek élő előadásából származnak, ezért a digitális zongorák hajlamosak lehetnek kissé élettelennek tűnni, ha nem helyezzük őket megfelelő kontextusba.
  • Dinamikus tartomány elvesztése: Az élő zongorajáték magasabb dinamikai tartományt és kifejezőerőt eredményez, ami sokat tehet egy darab érzelmének fokozása érdekében.
  • A virtuális hangszerek szintetizált minőségűek lehetnek: A virtuális hangszerek hírhedtek arról, hogy hiányzik belőlük a realizmus bizonyos szintje. Ha élethű zongorahangzásra törekszik, nehezen tud egy valódi akusztikus zongorát reprodukálni potenciálisan megfizethetetlenül drága mintakönyvtárak segítsége nélkül. A digitális zongora több programozást is igényelhet, mint az élő zongora, mivel olyan paramétereket kell beírnia, mint a sebesség és a hangerő automatizálása, míg ezek a jellemzők egyszerűen beépülnek egy élő előadásba.
  • Akusztikai kontextus: Néha nem csak a zongora hangját keressük; azt a teret is próbáljuk megragadni, amelyben a zongorán játszanak. A digitális billentyűk nem hordozzák azonnal azt a hangszín- és térbeli különbséget, amelyet mondjuk egy akusztikus zongora hordozna, ha egy kis szobában játszanánk, szemben egy templommal. A valódi zongorát körülvevő hangok és fizikai tér megragadása segíthet a világ felépítésében, és még magával ragadóbb hangzást eredményezhet.

Milyen típusú mikrofon a legjobb zongora felvételéhez?

Számos különböző típusú mikrofon létezik, amelyekkel zongorát lehet rögzíteni. Az alábbiakban áttekintjük a főbb kategóriákat, hogy kiválaszthassa a billentyűk követéséhez legmegfelelőbb lehetőséget:

Kondenzátor

A kondenzátoros mikrofon a legnépszerűbb választás a hangstúdióban, és ha zongora felvételéről van szó, akkor jó okkal. A kondenzátor mikrofonok tiszta, éles hangzást produkálnak, amely a frekvenciaspektrum széles skáláját rögzíti, így kiválóan alkalmasak mindenféle felvételkészítő mikrofonra.

A kondenzátoros mikrofonok működéséhez Phantom Power szükséges, amelyet egy kompatibilis audio interfész használatával, vagy egyes esetekben a mechanizmusba épített belső akkumulátorral lehet biztosítani.

Dinamikus

A dinamikus mikrofonok a legtartósabbak az összes mikrofon közül, így kiváló választás olyan különösen hangos hangforrások rögzítésére, amelyekhez a kondenzátoros vagy szalagmikrofonok egyébként túl érzékenyek lennének.

A kompromisszum az, hogy a dinamikus mikrofonok általában kevésbé részletesek a hangfelvétel szempontjából, így bár remek szobamikrofonok lehetnek a zongorateremben a megfelelő hangzás felfogására, a helyzettől függően nem biztos, hogy a zongorista árnyalatai is felfoghatók.

Szalag

A szalagmikrofonokat hagyományosan nem használják zongora felvételére, de érdemes megérteni őket, amikor mérnökként döntéseket hozol. A szalagmikrofonok abban hasonlítanak a kondenzátoros mikrofonokhoz, hogy nagy érzékenységűek, nagy membránnal rendelkeznek, és a hangok nagy részét a teljes frekvenciaspektrumban felfogják.

A faanyagot tekintve kicsit sötétebben olvashatók, mint a híresen fényes kondenzátoros mikrofonok. Fontos megjegyezni, hogy a régebbi szalagmikrofonok rendkívül törékenyek, és gyakran passzívak, ami azt jelenti, hogy nem igényelnek Phantom Power-et.

Valójában a Phantom Power használata olyan vintage szalagmikrofonokon, amelyek nem igénylik azt, valójában károsíthatja a mikrofont, ami annak fontosságát mutatja, hogy ismerjük a felszerelés mögött rejlő tudnivalókat, mielőtt beépítjük a munkamenetbe.

A poláris minták megértése

A zongora felvétele megköveteli, hogy alapismeretekkel rendelkezzen több mikrofon polármintázatáról. A polármintázatok nem mások, mint a hangfelvételi minták, amelyek azt diktálják, hogy egy adott mikrofon milyen módon veszi fel a hangot.

Sok mikrofon többféle polármintázat közül választhat. A zongora követése során elsősorban kardioid (a mikrofon elölről veszi fel a hangot "szív" alakú mintázatban), bidirekcionális vagy 8-as (a mikrofon elölről és hátulról veszi fel a hangot, de oldalról nem), valamint minden irányú (a mikrofon minden oldalról veszi fel a hangot) polármintákkal fog dolgozni.

Hogyan kell megfelelően felkészülni a felvételre?

A munkamenet előtt mindenképpen tegye meg a következőket, hogy biztosítsa, hogy produktív felvételre számíthat:

Gain Staging

A Gain staging egy divatos módja annak, hogy elmagyarázzuk, hogy a hangszer erősítési szintjét a felvétel minden egyes fázisában megfelelően kell beállítani. Győződjön meg róla, hogy a felvétel beállításait még a session-játékos érkezése előtt kipróbálja, hogy legyen egy jó kiindulási alap, amelyből kiindulhat. Valószínűleg szükséged lesz néhány módosításra, ha a lejátszód már a munkamenet helyszínén van, de jó ötlet, ha minden többé-kevésbé be van állítva.

Monitor szintek

Élő felvételek készítésekor a dinamika aktív figyelése kiemelkedő fontosságú annak érdekében, hogy a felvételekbe véletlenül se építsen be gyengítően alacsony jelet vagy vágott hangot.

Mikrofon elhelyezése

Győződjön meg róla, hogy a mikrofonok többé-kevésbé a helyükre kerültek, mielőtt a session-játékos megérkezik. Ez lehetőséget ad arra, hogy különböző mikrofontechnikákkal kísérletezzen, és ízlése szerint válasszon egyet, hogy a zongorista megérkezésekor már a zongorista előadására koncentrálhasson.

Zongorista kényelem

Mint minden munkamenetnél, a zenész felkészítése is része a hangmérnök feladatának. Győződjön meg róla, hogy jól hidratáltak, fizikailag kényelmesen érzik magukat, és az ülés során bátorító szavakkal szolgáljon, hogy a hangulatot fenntartsa. Mindezek a részletek határozottan kiütközhetnek egy felvételen.

Mi a legjobb módja a zongora felvételének?

A zongora felvételének legjobb módja végső soron a mérnöki preferenciáktól és a lemez általános kontextusától függ. Az alábbiakban a zongora felvételéhez használható főbb stratégiákat ismertetjük:

Záró mikrofonozás

A "közeli mikrofonozás" kifejezés arra utal, hogy a mikrofonokat a zongora belsejébe helyezik, a mikrofonokat a húrok és a kalapácsok fölé helyezik. Sok hangmérnök használja ezt a technikát, mivel közvetlen, világos és bonyolult felvételeket készít, amelyek különösen hasznosak pop és rock kontextusokban, ahol a zongorahangot át kell vágni a keverésen.

Bár hasznos, a közeli mikrofonozás nem minden helyzetben tökéletes választás, mivel időnként túlhangsúlyozhatja a kalapácsok ütemes jellegét, vagy akár a zongora mechanikus zörejeit is felveheti, ha a mikrofon túl közel van elhelyezve.

Környezeti mikrofonozás

A környezeti mikrofonozás a zongorán kívülről érkező hangok rögzítésére utal. Ez természetesebb hangzást eredményezhet, és magában foglalja annak a térnek a környezetét, amelyben a zongorát játszották. A környezeti mikrofonokat gyakran a zongorista szemszögéből, vagy a zongorától néhány méterre, a hangfal felé irányítva helyezik el.

Ez a technika nagyszerű a természetes hangzás kialakításához, de kihívást jelenthet, mivel megfelelő szobakezelés nélkül hajlamos lehet a felesleges visszaverődések és a szobazaj rögzítésére.

Kombinált mikrofonozás

A legtöbb professzionális környezetben a két technika (közeli és környezeti mikrofonozás) kombinációját használják a kiegyensúlyozott, tiszta hangzás érdekében, hangzásbeli megkülönböztető beállítással. A három módszer közül egyértelműen ez a legberendezés- és adatigényesebb, de ez a legbiztosabb módja annak, hogy alapos felvételt készítsen a zongorahangról.

Közvetlen hangfelvétel digitális zongorával

Vannak olyan digitális zongorák és hibrid billentyűzetek, amelyek lehetővé teszik a közvetlen csatlakozást a DAW-hez vonalas vagy MIDI-kapcsolaton keresztül. Ezeknek a billentyűzeteknek a hangzása nem lesz olyan, mint egy hagyományos zongoráé, mivel lényegében már elektronikus hangtárakból merítenek, nem pedig valós időben hoznak létre hangot, de érdemes megfontolni, ha az arany középutat keresi.

Zongora módszertan felvétele: Mikrofon elhelyezési stratégiák

Most, hogy áttekintést kaptunk arról, hogy a mérnökök hogyan közelítik meg a mikrofonok elhelyezését és elhelyezését, íme néhány kulcsfontosságú stratégia a mikrofon elhelyezéséhez és a felvételhez:

Spaced kondenzátor pár

Két azonos mikrofont (általában kis vagy nagymembrános kondenzátorokat) helyeznek el néhány centiméterrel a zongora kalapácsai fölött. Célja, hogy az egyik mikrofont a magasabb húrok felé, a másikat pedig az alacsonyabb húrokra helyezze, hogy mind a világos, mind a magas hangokat rögzítse.

Lehet, hogy játszania kell azzal, hogy mennyire tisztességesen helyezkednek el az egyes mikrofonok a kalapácsok felett, mivel ezzel a módszerrel véletlenül túl erős mechanikai zajokat rögzíthet. Ha túlzott zajokat észlel a felvételen, emelje a mikrofonokat magasabbra a kalapácsok fölé, és fontolja meg az erősítés csökkentését.

Ennek a megközelítésnek több változata van, nevezetesen az ORTF- vagy az AB-módszer. Az ORTF, más néven side-other-side, két azonos mikrofon körülbelül 110 fokos dőlésszögben történő kifelé dőlését jelenti, a mikrofonok kapszuláinak távolsága egymástól körülbelül 6 hüvelyk. Ez a módszer az emberi hallást hivatott utánozni, némi képalkotási szórást biztosítva, ugyanakkor mono-kompatibilis.

Az AB módszer két azonos mikrofon párhuzamos elhelyezését jelenti, legalább 3 láb távolságban egymástól, a hangfalra vagy a játékos pozíciójára irányítva. Ezzel a módszerrel mindenképpen szélesebb sztereó képet érhet el, de túl nagy teret hozhat létre a két forrás között, ha a sztereó pár túl messze van egymástól.

X/Y konfiguráció

Ennél a módszernél ismét két kardioid kondenzátor mikrofont használsz. Ezeket a mikrofonokat a kapszuláikkal nagyon közel egymáshoz, 90 fokos szögben helyezzük el, így egyfajta X/Y mintázatot hozva létre, ahogyan azt az ábra szemlélteti.

A mikrofon elhelyezése a zongorához képest változhat, de a húrok közepe közelében, közvetlenül a játékos pozíciója felett, vagy a hangfal felé szögben elhelyezve mind jó kiindulópont. Ez fókuszált sztereó képet biztosít, amely még mindig mono-kompatibilis a keveréshez.

Blumlein kondenzátor pár

Ez a technika Alan Blumleintől kapta a nevét, akinek az volt az ötlete, hogy két 8-as vagy kétirányú mikrofon egy szögletes kereszteződésben pontosabban adja vissza a hang térbeli jellemzőit. Bármilyen két egyforma, 8-as ábrával rendelkező kondenzátor mikrofont használhatsz ennek a hatásnak az eléréséhez, ahol az egyik mikrofon függőlegesen helyezkedik el, membránja pedig a hangforrás felé van szögelve.

A második mikrofon közvetlenül az eredeti mikrofon fölött van, fejjel lefelé, 90 fokos szögben. A mérnökök a Blumlein-változathoz fordulnak, mivel így a zongora közvetlen hangját rögzítheti, miközben a felvételi tér természetes hangzását is megkapja. Ennek eredményeként egy naturalisztikus, tágas sztereó képet kapunk.

Egyetlen kondenzátor mikrofon

Ideális esetben egynél több mikrofont is beállíthatsz, hogy teljesebb sztereó képet kapj, vagy akár tartalékként, ha valamelyik felvétel nem úgy jön ki, ahogyan szeretted volna. Ha azonban csak egy mikrofont tudsz beszerezni a zongora követéséhez, akkor egy kiváló minőségű kondenzátoros mikrofont találsz.

Ezt a mikrofont elhelyezheti a zongora belsejében (de legyen óvatos, mivel a nagy membrános kondenzátorok érzékenyek lehetnek a közeli tranziensekre), a kalapácsok vagy a húrok felett. A mikrofont egy, a zongorától kb. 3 lábnyi távolságra lévő állványra is rögzítheti, a hangfalhoz szögelve, a zongora teteje nyitott. A változatos hangzás érdekében kísérletezzen a belső kondenzátoros mikrofonok minden irányú polármintázatával.

Hogyan rögzítsünk zongorát telefon segítségével?

A telefonmikrofon nem ideális, ha tiszta, éles, professzionális zongorafelvételek követéséről van szó, de működhet, ha alacsony hűségű hangzásra törekszik, vagy csak egy másik felvételi perspektívát szeretne, és csak egy professzionális mikrofon áll rendelkezésére.

Használhat DAW-ket, például a BandLabot, vagy egyszerűen felveheti a Voice Memos alkalmazással. A telefonodat hasonlóan helyezd el, mint ahogyan egy mikrofont is elhelyeznél, egy állványra vagy tartóra támasztva a kéz nélküli stabilitás érdekében. A telefonos felvétel és más lehetőségek közötti különbséget ezen a bemutatón hallhatja:

Melyik a legjobb alkalmazás zongora felvételére?

Egy alkalmazás nem fogja megváltoztatni a telefonod felvételi képességeit, így a minőség szempontjából nem igazán létezik "legjobb" alkalmazás.

Ha teheti, akkor egy egyetlen kondenzátoros mikrofonra való frissítés, még ha az USB-mikrofonokon keresztül egy kicsit könnyebben hozzáférhető is, sokkal előnyösebb lenne a felvételi folyamat korszerűsítése szempontjából. Ha elszántan csak a telefonoddal akarsz felvételt készíteni, megfontolhatod, hogy megnézd az olyan hardveres kiegészítőket, mint az Audigo felvevő.

A zongorák mikrofonozása

A függőleges zongorák esetében a hangfal a hangszer hátsó részén, függőleges elrendezésben helyezkedik el. A hang a billentyűzet elülső részén távozik, ami befolyásolja a mikrofonok elhelyezésének helyét. Nehezebb lehet természetes, széles sztereó képet létrehozni, mint egy nagyzongoránál. A függőleges billentyűk mikrofonozásának részletesebb útmutatójáért nézze meg ezt a videót:

A szoba akusztikájának tökéletesítése

Egy kiváló zongorafelvétel rögzítése nem csak a zongoráról vagy a mikrofonokról szól, hanem hihetetlenül fontos a helyiség hangzásának testre szabása is. Olyan helyiséget kell választania, amely a hangprofil szempontjából egyensúlyban van a túl "halott" és a túlságosan visszaverődő között.

Ha van elég sávszélessége, hogy beruházzon akusztikai kezelésbe, tegye meg, vagy legalábbis szüntesse meg a túlzott visszhangok lehetőségét a felvételeken. Ideális esetben a felvételi környezet elég tágas ahhoz, hogy a zongora hangja megfelelően visszatükröződjön a térben.

Zongora előadásmóddal kapcsolatos megfontolások

Ne felejtsd el, hogy a felvétel csak annyira jó, mint az előadás, és hogy egy adott kifejezés hogyan illeszkedik a kompozíció kontextusába. Győződjön meg róla, hogy a zongora hangszínét és dinamikai kifejezésmódját a dalhoz való viszonyában optimalizálja. Bármely hangszer élő felvételének legnagyobb hátránya, hogy a munkamenet befejezése után nem tudod finomhangolni az előadás olyan paramétereit, mint a dinamika, a sebesség és az általános hangszín vagy kifejezés, ezért ne felejtsd el szükség szerint értékelni.

Használjak két különböző márkájú mikrofont?

A mikrofonok kiválasztásakor mindenképpen azonos párokat szeretne választani X/Y felvételeknél, vagy ha a kondenzátoros páros módszert választja. Különböző mikrofonpozíciók esetén nem olyan fontos, hogy azonos mikrofon legyen.

Ha azonban két mikrofont használsz azzal a szándékkal, hogy a sztereó kép teljes tartományát rögzítsd, akkor azonos mikrofonokat kell használnod, mert különben nem lesz egységes a hangzás, és ez meghiúsítja a sztereó kép újraalkotásának célját.

Miután befejezte a felvételt

Miután befejezted a zongorafelvételek nyomkövetését, a munka nem áll meg itt! Íme az alapvető lépések, amelyekre az utómunka során számíthat:

Fájlkezelés

Könnyű figyelmen kívül hagyni a fájlkezelést, pedig ez a lépés kritikus fontosságú az élő felvételek és a produkció szempontjából. A munkamenet után szánjon időt arra, hogy gondosan elnevezze az egyes sávokat, megjelölve a felvétel helyét és a használt mikrofont, hogy később egyértelmű hivatkozási alapot biztosítson.

Miután felcímkézte a zeneszámokat, készítsen róluk biztonsági másolatot, akár egy fizikai meghajtón, akár egy felhőalapú meghajtószolgáltatásra feltöltve. Sosem tudhatod, mikor lesz szükséged az eredeti felvételekhez való hozzáférésre.

Ezzel kapcsolatban, amikor a munkameneten belül elkezdi manipulálni a fájlokat, jó gyakorlat egy új munkamenet-verzió mentése, amikor a projekten belül nagyobb munkát végez. Lehet, hogy most nem lesz rá szükség, de meglepődnél, milyen gyakran kérik a zenészek, hogy térjünk vissza a projekt néhány korábbi verziójához.

Lehet, hogy feleslegesnek tűnik, de azt tanácsolom a zenészeknek, hogy készítsenek biztonsági másolatot a projektverziókról, amelyek miatt különösen izgatottak, egy merevlemezre vagy a felhőbe, hogy biztosak legyenek abban, hogy az összes projektjüket elmentették egy esetleges számítógépes hiba esetén.

Mikrofon tárolása

A mikrofonok érzékenyek a páratartalom-ingadozásra, a porra és a fizikai interferenciára. Szánjon időt a mikrofonok megfelelő elrakására és tárolására, hogy a későbbi használathoz is csúcsformában maradjanak. Ne feledje, hogy különösen a kondenzátor és a szalagmikrofonok érzékenyek, és a kapszulájuk megsérülhet, ha megütik őket vagy a padlóra esnek.

Kiegyensúlyozó szintek

A keverés legfontosabb része a szintek kiegyensúlyozása. Ha a hangsávok megfelelő erősítéssel lettek beállítva, akkor ez a folyamat meglehetősen egyszerűnek kell lennie. Mielőtt bármilyen effekthez nyúlnál, ellenőrizd a szinteket a zongora részekkel a keverés többi részéhez képest.

Ha több mikrofonnal vetted fel a felvételeket, érdemes minden monó és sztereó felvételt egy csoportba helyezni. Bár minden egyes sávot másképp fogsz feldolgozni, a csoportosítás és a tömörítés hozzáadása egységesebb érzést hozhat létre a zongorasávok között.

Comping

Élő hangfelvételek készítésekor a felvételek során mindig találhatsz hibákat. Ha már elértél egy nagyjából működő egyensúlyt a zongorasávok között, talán megúszhatod, hogy több felvételt egy fő sávba fűzz össze (vagy kompozícióba), hogy egy tökéletesebb előadást hozz létre.

Mint minden összeállított hangsávnál, itt is elengedhetetlen, hogy a hangsávok közé fade-eket illesszen be, hogy megkönnyítse az átmenetet a hang más részeire.

Hatások

Ha klasszikus zenéről van szó, vagy bármely olyan műfajról, amelyben a zongora meglehetősen tiszta, akkor nincs túl nagy szükséged effektekre.

Megfontolhatja azonban a tökéletlenségek EQ-val történő tisztítását és a dinamikatartomány tömörítéssel történő csökkentését. A zongorafelvétel és a szoba hangzása között egy kis visszhang használata is segíthet, ha drámaibb hatást szeretne elérni, vagy ha mesterségesen szeretné felerősíteni a sztereó képet.

A zongora hatalmas

Kevés olyan hangszer van, amely olyan általánosan és azonnal felismerhető, mint a zongora. Ez a hangszer továbbra is továbbviszi a ma ismert zenei kultúrát, annak ellenére, hogy a valaha készült legkorábbi zenei felvételek közül néhányra nyúlik vissza.

Remélhetőleg ez az útmutató egy erősebb perspektívát nyújtott Önnek a zongorahangok különböző szempontok szerinti követéséhez, de a nap végén ne feledje az egybehangzó szabályt: bízzon a fülében.

Nincs egyetlen helyes módja annak, hogy egy hangot beépítsünk egy zeneműbe, mivel a kreatív folyamat annyira dinamikus. Nem minden zeneszámot kell tökéletesen rögzített billentyűkkel párosítani - bizonyos esetekben lehet, hogy több értelme van egy alacsonyabb hűségű felvételnek, hogy jobban illeszkedjen a kompozíció kontextusába.

Ha jól hangzik, amikor a pályád világába helyezed, akkor érdemes nyomon követni. Használd ezeket az általános stratégiákat és tippeket, hogy segítsenek a kezdeti felvételi technikádban, de ne félj megszegni a szabályokat, ha a kompozíció megkívánja. Jó szórakozást a zongora felvételéhez a következő mixedben!

Meta Description: Ebben az átfogó útmutatóban megtanulhatod, hogyan kell zongorát felvenni.

Keltsd életre dalaidat professzionális minőségű masteringgel, másodpercek alatt!