Ha független művészként próbálod hallatni a zenédet, a megfelelő terjesztési platform kiválasztása az egyik első igazi üzleti döntés, amit meg kell hoznod. Bár talán nem is tudsz róla, a választott terjesztő határozza meg, hogy milyen gyorsan jelenik meg a zeneszámaid, mennyi pénzt vihetsz haza, és hogy a zenéd egyáltalán megjelenik-e ott, ahol az emberek keresik.

És mivel naponta több mint 70 000 dalt töltenek fel a Spotify-ra, a te dalod gyors és megfelelő közzététele fontosabb, mint valaha.

A két legnépszerűbb zenei terjesztési szolgáltatás manapság a Ditto és a DistroKid. Az évek során a digitális zenei terjesztés két legnagyobb nevévé váltak, és hasonló ígéreteket kínálnak: korlátlan feltöltést, nulla jutalékot és olyan eszközöket, amelyek segítik a művészeket karrierjük építésében. De ha a felszín alá nézel, a különbségek máris számottevőek lesznek, különösen akkor, ha rendszeresen adsz ki zenét, ha másokkal együttműködsz, vagy ha szerkesztőségi lejátszási listákra szeretnél kerülni.

Ebben az útmutatóban a Ditto vs. DistroKid programot vesszük górcső alá. Végigvesszük jellemzőiket, árazásukat, jogdíjmodelljeiket, könnyű használatukat és extráikat, hogy eldönthesse, melyik illik legjobban zenei karrierjéhez.

Mit csinálnak valójában a zenei terjesztési platformok?

Ránézésre a zenei terjesztési platformok (más néven aggregátorok) az Ön belépője a streaming világába. Ők azok a szervezetek, amelyek átveszik a zenédet, és eljuttatják a főbb streaming platformokra, mint például a Spotify, az Apple Music, a TikTok, az Amazon Music és még tucatnyi más. Nélkülük a zeneszámod talán örökké a merevlemezeden élne, de soha nem kerülne be a hallgatók könyvtáraiba.

Barkácsművészként nem töltheted fel a legújabb kislemezedet közvetlenül a Spotifyra vagy az Apple Musicra. Ezek a platformok csak jóváhagyott forgalmazókon keresztül fogadják el a beküldéseket, ami azt jelenti, hogy szükséged van egy közvetítőre. A szállításon túl ezek a platformok a licenceléssel, a jogdíjbeszedéssel és a digitális zene folyamatosan változó szabályainak való megfeleléssel is foglalkoznak.

Íme néhány kulcsfontosságú kifejezés, amellyel találkozhat:

• Jogdíjak: Az a pénz, amit akkor keres, ha a zenéjét streamelik vagy megvásárolják. Többféle típus létezik, de a legtöbb forgalmazó a mechanikai és az előadói jogdíjakra összpontosít.
• ISRC (Nemzetközi szabványos rögzítési kód): Ez gyakorlatilag egy digitális ujjlenyomat minden egyes dalhoz, amely nyomon követi a felhasználást és biztosítja a fizetést.
• Tartalomazonosító: Egy olyan rendszer (elsősorban a YouTube számára), amely azonosítja a videókban szereplő zenét, lehetővé téve a pénzzel való kereskedést vagy a jogosulatlan felhasználás megakadályozását.
• DSP-k (digitális szolgáltatók): Olyan platformok, mint a Spotify, az Apple Music és az Amazon Music, amelyek streamelik vagy értékesítik a zenéjét.

A tucatnyi terjesztési szolgáltatás közül a Ditto vs. DistroKid az egyik leggyakoribb párosítás, amit a művészek mérlegelnek. Ez azért van, mert mindkettő megfizethető terveket, jutalékmentes kifizetéseket és művészbarát eszközöket kínál. De bár a céljaik ugyanazok, az igényektől függően nagy különbség lehet, hogy hogyan haladnak előre.

Ditto vs. DistroKid: Jellemzők összehasonlító táblázata

A Ditto vs. DistroKid közötti döntésnél segít, ha funkcióról funkcióra bontjuk a dolgokat. Mindkét platform korlátlan terjesztést és a jogdíjak után járó jutalékmentességet ígér, de abban különböznek, hogy hogyan kezelik az olyan részleteket, mint a YouTube-tartalom azonosítója, a fizetés beállítása és a kiadás ellenőrzése. Íme egy egymás melletti áttekintés arról, hogy valójában mit is kaphatsz az egyes platformoktól.

Mindkét platform olyan alapvető eszközöket tartalmaz, mint az analitikai műszerfalak és a közösségi megosztási linkek. A DistroKid a feláras eszközökre támaszkodik, míg a Ditto Music inkább az alapcsomagokba foglalja a dolgokat. A költségvetéssel rendelkező művészek számára a Ditto több mindent egyben értéket kínál, különösen a kiadók számára. A DistroKid eközben jobb a sebesség és az integráció tekintetében, különösen a Spotify-jal.

Árak lebontása: Melyik a megfizethetőbb?

Az árképzés az egyik első dolog, ami sokunknak művészként eszébe jut. Ránézésre mindkét platform hasonló kiindulási ponton, évi 20 dollár körül hirdet korlátlan terjesztésért. De amint beleásod magad az apró betűs részekbe, a különbségek elkezdenek összeadódni.

DistroKid tervei:

• Zenész (19,99 $/év): Egy előadót fed le, de nem engedi a megjelenési dátum beállítását vagy a saját ISRC-ket.
• Zenész Plus (35,99 $/év): Hozzáadódik a kiadványok ütemezése, két előadói profil és jobb statisztikák.
• Címkecsomagok ($79,99-$1,119/év): Ezek a tervek 5 és 100 művész számára készültek, és gyorsan emelkednek a költségek.

Ditto tervei:

• Egyéni művész (19 $/év): Egy művész, korlátlan feltöltés, teljes áruházi hozzáférés.
• Két művész (29 font/év): Tartalmazza az ütemezést és egyéb továbbfejlesztett funkciókat.
• Címkecsomagok (£69-£299/év): A csomagtól függően legfeljebb 40 művész támogatása.

Figyelembe veendő járulékos költségek:

• DistroKid upsells a number of features:
  • Shazam/Siri: $0.99/dal/év
  • Tartalom ID: $4.95 per dal/év + 20% bevétel
  • Store Maximizer: $7.95 albumonként/év
  • Leave a Legacy: 29 dollár/lemez vagy 49 dollár/album, hogy zenéje örökre online maradjon.
• A Ditto Music alapértelmezés szerint tartalmazza a legtöbb ilyen funkciót az alap- vagy középszintű csomagokban. A tartalomazonosítás, a SmartLinks és a kiadási ütemezés (a 29 £ feletti csomagoknál) beépített szolgáltatás - ismétlődő dalonkénti díjak nélkül.

Az ítélet:

Ha csak néhány zeneszámot szeretne terjeszteni és a költségeket kiszámíthatóan tartani, a Ditto több értéket kínál a dobozból. A legtöbb fontos eszközt tartalmazza, és a platform elkerüli a művészek megkímélését. A DistroKid másrészt jól működik azok számára, akik testre akarják szabni az élményt, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy a legfontosabb funkciókért darabonként kell fizetni.

Jogdíjak: Ki fizet többet és gyorsabban?

Ami a bevételeket illeti, a Distrokid és a Ditto Music ugyanazt az alapmegállapodást ígéri: a jogdíjak 100%-át megtarthatja. Ez a főcím. Van azonban néhány apró betűs rész, amely befolyásolhatja, hogy ténylegesen mennyit kap, és milyen gyorsan érkezik meg a számlájára.

A DistroKid teljes jogdíj-hozzáférést biztosít minimális küszöbérték nélkül, amíg a PayPal-t használja. Bármikor bejelentkezhet, ellenőrizheti egyenlegét, és annyi pénzt vehet fel, amennyit vagy amennyit csak akar. Bizonyos funkciók, mint például a YouTube Content ID, azonban extra díjakkal járnak (és az éves előfizetésen felül 20%-os bevételcsökkentéssel).

A Ditto Music, ezzel ellentétben, a minimális kifizetés $25 USD, és szükséged lesz egy Payoneer számlára, hogy megkapd. Ez egy kis akadályt jelent, de ha egyszer már beállítottad, a kifizetések gyorsak és következetesek. A Ditto a Pro-tier ajánlatain keresztül a gyakran figyelmen kívül hagyott jövedelemforrás , a kiadói jogdíjak beszedését is magában foglalja. Ez magában foglalja a rádiózásból, élő koncertekből és egyéb eseményekből származó előadói jogdíjakat, amelyeket a DistroKid közvetlenül nem támogat.

Összességében, ha a gyors kifizetések a legfontosabb prioritás, és csak a streaming jogdíjakhoz ragaszkodik, a DistroKid a puszta kényelem miatt nyer. De ha külön adminisztrációs szolgáltatás felbérlése nélkül szeretne hozzáférni a kiadói bevételekhez, a Ditto előrébb tart, különösen a több csatornán keresztül kereső művészek esetében.

A terjesztés sebessége + a megjelenési dátum rugalmassága

Ha az időzítés a legfontosabb, akkor a zeneforgalmazó feltöltési sebessége és a kiadás ellenőrzése sokat számít.

A DistroKid az egyik leggyorsabb platform hírnevét öregbítette. A legtöbb kiadvány 48 órán belül eléri a főbb streaming szolgáltatásokat, mint a Spotify, az Amazon Music és a Deezer . Azonban, ha az alap Musician tervezetükön (19,99 $/év) vagy, nem tudsz jövőbeli megjelenési dátumot beállítani, ami komoly korlátozást jelent, ha egy előzetes mentési kampányt szeretnél megtervezni, vagy ha szerkesztőségi lejátszási listákra szeretnél bekerülni. Ahhoz, hogy ezt a funkciót feloldhasd, a Musician Plus csomagra kell frissítened (35,99 $/év).

A Ditto Music beépített kiadási ütemezést kínál még a belépő szintű tervükkel is. A csapda? Legalább 10 nappal korábban fel kell töltenie a zenéjét, hogy az átvizsgálásra kerüljön, és időben eljusson a DSP-khez. Ha nagyon sietsz, kínálnak egy Express Release kiegészítést, amely körülbelül 74 órára rövidíti a kiadási időt, bár ez külön díjjal jár.

Ez az időzítési különbség a lejátszási listán való elhelyezés esélyeit is befolyásolja. A Spotify legalább 10 napos előzetes értesítést javasol a szerkesztőségi elhelyezéshez - amit a DistroKid alapcsomagjával nem tudsz megtenni.

Dashboard UX + Analytics

Ha zenei karrierjét menedzseli, egy jó műszerfal sokat számíthat. Akár a jogdíjstatisztikákat ellenőrzi, akár a kiadást ütemezi, akár a mentés előtti linkeket hozza létre, az, hogy ez mennyire egyszerű, a forgalmazó felületétől függ.

A DistroKid műszerfala nem fog design-díjat nyerni. Nehézkes, zsúfolt, és olyan, mint egy időkapszula a 2010-es évek elejéről. De ami hiányzik a kinézetéből, azt pótolja az adatok mélységében. Megtekintheti a streamenkénti bevételeket, az országspecifikus statisztikákat, és hozzáférhet olyan eszközökhöz, mint a Vault (biztonsági mentések a zenéiről), a DistroLock (ujjlenyomatok a zenéiről a szerzői jogvédelem érdekében) és az automatikus bevételfelosztás, ami elengedhetetlen az együttműködésre épülő projekteknél.

A Ditto Music sokkal tisztább és modernebb felületet kínál. Könnyebben navigálható, jobban szervezett, és a független művészeket szem előtt tartva tervezték. Bár az analitikája nem olyan részletes, mint a DistroKidé, rengeteg marketingeszközzel rendelkezik, beépített , mentés előtti linkeket, lejátszási lista benyújtását, intelligens link létrehozását és a kiadás tervezését szolgáló műszerfalakat kínál.

Ha Ön egy adat kocka, DistroKid fog karcolni, hogy viszketés. De a könnyű használat, az esztétika és a beépített promóciós eszközök, Ditto Music veszi a tortát.

Ügyfélszolgálat + hírnév

Ha zenét adsz ki, és valami baj van, például rossz előadói profil, hiányzó boltok és fizetési problémák, gyors és megbízható támogatást szeretnél. Sajnos nem minden forgalmazó nyújtja ezt.

DistroKid ismert a skála, de ez jön egy kompromisszum: támogatás lehet hit-or-miss. Sok felhasználó lassú válaszidőről és összetettebb problémák megoldási nehézségeiről számol be. Van egy help center és egy jegyrendszer, de ne számítson emberi kapcsolatra órákon belül, hacsak nem a prémium kategóriában van.

A Ditto Music, másrészről, a hírnév tekintetében ellenőrzött múltra tekint vissza. Néhány évvel ezelőtt gyakoriak voltak a panaszok a rossz kiszolgálásról és a jogdíjak elmaradásáról. Az elmúlt években azonban a Ditto érezhető javulást ért el. A platform tisztább lett, az árazás átláthatóbb, és a művészek szolgáltatásait is megerősítették. Olyan nevek, mint Chance the Rapper és Ed Sheeran is használták már a Ditto-t, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy az ajánlások nem feltétlenül tükrözik a mindennapi felhasználói tapasztalatokat.

Ennek ellenére a Ditto Musicnak még mindig van mit behoznia. Még a fejlesztések ellenére is vannak olyan művészek, akiknek a múltban nehézségeik voltak a zenék kiadásával.

Összességében a DistroKid stabilabb a támogatási fronton, még ha nem is a legérzékenyebb.

Exkluzív jellemzők, amelyek megkülönböztetik őket

Bár a Ditto és a DistroKid számos alapvető funkciót megoszt, mint például a jogdíjak nyomon követése, korlátlan kiadás és a streaming platformok terjesztési szolgáltatásai, mindegyik saját extrákat kínál, amelyek nagy különbséget jelenthetnek attól függően, hogy milyen művész vagy és milyen eszközökre van szükséged.

Mit hoz a DistroKid az asztalra:

A DistroKid egy nagy ökoszisztémájú eszközrendszerrel rendelkezik, amelyek többsége beépített vagy kis díj ellenében elérhető.

• HyperFollow: Nagy teljesítményű intelligens linkgenerátor, amely valós időben frissül, és tartalmaz előzetes mentési funkciókat, rajongói adatgyűjtést és platform-specifikus átirányításokat.
• DistroLock: Ez a funkció egy akusztikus ujjlenyomatot hoz létre a zeneszámaidról, így másoknak nehezebb lesz lemásolni vagy véletlenül lemásolni a munkádat.
• Vault: Automatikus biztonsági mentés az összes dalodról és eszközödről, ha elveszítenéd a helyi fájlokat.
• Bevételek felosztása: Automatikusan felosztja a jogdíjbevételeket a munkatársak között, ami különösen hasznos csoportos projektek vagy producerek esetében.
• Alkalmazáson belüli Cover Licensing: A DistroKid egyszerűsíti a cover dalok kiadásának jogi oldalát egy beépített licencelési lehetőséggel ($12 per cover).

Ezek az eszközök nagyobb kontrollt biztosítanak a művészeknek a digitális lábnyomuk felett, és segítenek a jogi és logisztikai fejfájások kezelésében.

Mit kínál a Ditto Music, amit a DistroKid nem:

A Ditto Music talán nem annyira tele van csengőkkel és sípokkal, de sokkal inkább a művészekre és a szolgáltatásokra összpontosít, különösen a magasabb szinteken.

• Publishing Royalty Collection: A Ditto Pro-n keresztül elérhető, és hozzáférést biztosít a művészeknek a rádiózásból, a szinkronizálásból és a nyilvános előadásból származó további jogdíjakhoz - ezek a bevételek sok művésznél elmaradnak.
• Ditto Plus: Ez a csak meghívottaknak szóló szolgáltatás marketing és menedzsment támogatást kínál a jogdíjak egy százalékáért cserébe. Egyes művészek számára ez kiadókhoz hasonló segítséget jelent, kiadókkal kötött szerződés nélkül.
• SmartLinks: Hasonló a HyperFollowhoz, bár kevesebb testreszabási lehetőséggel.
• VEVO Distribution: A Ditto megfizethetőbb hozzáférést biztosít a zenei videók VEVO-ra való felkerüléséhez, ami növelheti a legitimitás érzékelését.
• Globális elérés: A nem nyugati piacokon - különösen Kínában - növekedni kívánó művészek gyakran találják a Ditto-t a platformtámogatás tekintetében sokkal előzékenyebbnek.

Monetizációs eszközök: YouTube, VEVO, Sync

Amikor arról van szó, hogy minden lehetséges dollárt ki kell sajtolni a zenéből, a monetizációs eszközök dönthetnek egy terjesztési platformról. Mind a DistroKid, mind a Ditto Music kínál módot arra, hogy az alapvető streaming jogdíjakon túlmenően is keressünk, de az, hogy ezt hogyan teszik (és mennyibe kerül), eltérő.

YouTube tartalomazonosító

Kezdjük a YouTube Music szolgáltatással. A Content ID segít megvédeni a zenéidet a jogosulatlan feltöltéstől, és reklámbevételeket szed, amikor mások használják a zeneszámaidat.

• A DistroKid a Content ID-t opcionális kiegészítésként kínálja: 4,95 $/album (vagy 14,95 $/album) évente, plusz 20% jutalékot kap az általa generált bevételek után. Működik, de külön kell érte fizetni - és ez csökkenti a nyereséget.
• A Ditto tartalmazza a Content ID-t ingyenesen, ha a Pro tervezetet használja. Nincs éves díj. Nincs százalékos arány. Egyszerűbb, és megtartja, amit keres.

VEVO terjesztés

A zenei videóknak még mindig komoly súlyuk van, különösen a márkaépítés és a társadalmi bizonyítás szempontjából.

• A Ditto lehetővé teszi, hogy egyszeri díj ellenében beküldje a VEVO-hoz, és nincs szükség külön éves előfizetésre.
• A DistroKid ezt egy különálló platformra osztja, a DistroVid-re, amely 99 $/év költséggel jár csak a zenei videók terjesztésére, így ez a drágább megoldás a videós művészek számára.

Szinkronizálás és közzététel

Ez az a pont, ahol a Ditto előrébb lép.

• A Ditto Pro segítségével hozzáférhet a szinkronizációs licencelési lehetőségekhez, ami azt jelenti, hogy zenéje bekerülhet TV-műsorokba, reklámokba vagy videojátékokba.
• A DistroKid ezzel szemben jelenleg nem kínál szinkronizálásra összpontosító szolgáltatásokat vagy szurkolói eszközöket.

Ítélet: A Ditto a jobb választás a művészek számára, akik komolyan gondolják a diverzifikált monetizációt, különösen, ha a szinkronizálás és a videós bevételek a stratégiájuk részét képezik.

Platformok közötti migráció

DistroKid-ről Ditto-ra vagy fordítva? Megteheted, de fel kell készülnöd rá.

A migráció legfontosabb követelménye az ISRC kódok. Ezek az egyedi azonosítók minden egyes dalához kapcsolódnak. Ezek nélkül az új forgalmazó vadonatúj kiadásként fogja kezelni a feltöltést, ami eltörölheti a meglévő lejátszási számokat és lejátszási listás helyezéseket.

Szükséged lesz még az eredeti WAV vagy master fájlokra, a hivatalos grafikára és a pontosan ugyanígy megírt számcímekre. Igen, még a nagybetűs írásmódot is. A "legjobb dal" és a "legjobb dal" kifejezéseket egyes platformok nem ugyanúgy kezelik.

Ha a DistroKid-ről a Ditto rendszerbe költözik, akkor a DistroKid Musician Plus vagy magasabb csomagjára lesz szüksége a "Bring Your Own ISRC" funkció eléréséhez. A Ditto viszont lehetővé teszi az ISRC-k bevitelét külön fizetés nélkül, ami megkönnyíti a váltást a pénztárcabarát művészek számára.

Egy fontos figyelmeztetés: ne töltsd fel a dalaidat mindkét platformra egyszerre. Az olyan streamingszolgáltatások, mint a Spotify, megjelölik a duplikátumokat, ami késleltetheti a kiadványodat, vagy ami még rosszabb, akár teljesen le is veheti.

A lényeg? A migráció nem nehéz, de tiszta átadást igényel. Szervezze meg eszközeit, tervezzen előre, és ha kétségei vannak, forduljon az ügyfélszolgálathoz, mielőtt a ravaszt meghúzná.

Végső ítélet: Ditto vs. DistroKid

Mi a válaszunk a Ditto vs. DistroKid vitára? Az igazság az, hogy ez attól függ, hogy milyen művész vagy, és mit értékelsz leginkább egy disztribútorban.

A DistroKid gyors, funkciógazdag, és Spotify-preferált forgalmazó státusszal rendelkezik. Ha gyakran adsz ki kislemezeket, együttműködsz munkatársakkal, és az algoritmikus lejátszási listákra szeretnél felkerülni, akkor a felárakat érdemes lehet megfizetni, különösen a Musician Plus csomaggal.

A Ditto Music, másrészt, tisztább árképzést, kiadói jogdíjakat és nagyszerű beépített értéket biztosít a szóló művészek vagy kis kiadók számára. A YouTube Content ID, a VEVO-hozzáférés és a Ditto Pro-n keresztül történő szinkronizációs licencelés nagyszerű all-in-one választássá teszi az olyan alkotók számára, akik minden eszközért való extra fizetés nélkül szeretnének elérni.

Ha gyorsan próbálsz skálázódni a közös kiadásokkal, és nem bánod, hogy fizetned kell az irányításért, a DistroKid valószínűleg a te választásod. Ha még csak most kezded, vagy professzionális szintű terjesztést szeretnél , anélkül, hogy megkopasztanál, a Ditto Music komolyan megfontolandó.

Bónusz rész: Alternatívák a Distrokid és a Ditto Music számára

Bár a Ditto és a DistroKid uralja a disztribúciós beszélgetéseket, nem ők az egyetlen lehetőség.

• A CD Baby egy veterán a térben, ideális, ha ritkán adsz ki zenét. Az előfizetéses modell helyett kiadványonként számítanak fel díjat, ami nagyszerű, ha évente csak egy-két kislemezt adsz ki. Az előzetes költségek (9,99 $ - 49,99 $ kiadványonként) azonban gyorsan összeadódhatnak a termékeny művészek számára.
• A TuneCore korábban az egekbe szökő árairól volt ismert, de a legutóbbi változások versenyképesebbé tették. Most már a DistroKidhez hasonló éves tervezeteket kínálnak, és kiemelkedő jellemzőjük az érzékeny ügyfélszolgálat és a szilárd műszerfal.
• Az Amuse egy növekvő platform, amelyet a zene terjesztésére használnak, és amely egy mobil-első élményt kínál egy freemium tervvel, amely tökéletes a művészek számára, akik tesztelik a vizet. A fizetős szintek gyorsabb kiadásokat, jogdíjmegosztást és jobb támogatást tesznek lehetővé, de még az ingyenes verzióval is felkerülhetsz a főbb streaming-szolgáltatókhoz.

Mindegyik platformnak vannak előnyei és hátrányai, ezért mindenképpen értékelje a kiadási gyakoriság, a költségvetés és a kívánt gyakorlatiasság alapján.