A jungle elsőre totális ritmikai anarchiának tűnhet a villámgyors breakbeatjeivel, a mélyhangok dübörgésével és a ki tudja honnan származó mintáival, de ha egyszer elhúzod a függönyt, ez az egyik leghálásabb műfaj, amit produkálni lehet. Káoszos, az biztos, de ez az a fajta káosz, aminek értelme van, ha megtanulod a szabályokat (és azt, hogyan kell megszegni őket).
Nyaktörő tempója és nyers energiája ellenére a jungle meglepően kezdőbarát. A hajlandóság arra, hogy a dobprogramozásodat egy kicsit elszabaduljon, nagyjából a jegyet jelenti.
Ebben az útmutatóban megvizsgáljuk, hogy mitől lesz dzsungelzene, és lépésről lépésre végigvezetjük, hogyan kell elkészíteni, a doboktól és a basszusgitártól kezdve a hangulatig és a hangszerelésig.
Mi az a dzsungelzene?
Nyilvánvaló, hogy nem lehet dzsungelt csinálni, ha nem tudod, mi az. Sajnos rengeteg producer van, különösen az elektronikus zenében, akik úgy ugranak bele a műfajokba, hogy soha nem szívták magukba az igazi dolgokat.
A jungle nem csak a drum and bass egy alcsoportja. Ez a tervrajz. Ez volt az első. A jungle a 90-es évek eleji brit rave-kultúrában született, és a breakbeat, a dub, a reggae, a hip-hop és az acid house vad keveréke volt. Végül továbbfejlődött és elágazott abba, amit ma drum and bass néven ismerünk, ami általában tisztább, klinikusabb és kevésbé kaotikus szerkezetű.
A dzsungel ezzel szemben a hangulatról szól. Ez a dzsungel a hangulatról szól. Durva a szélei körül. Súlyos a karaktere. Egy olyan barkácsszcénából jött létre, ahol a producerek az olcsó felszerelést a határaiig feszegették, és olyan funk-dob breakeket aprítottak fel, mint az Amen és a Think break, és ezeket mély dub basszusokkal, elszállt atmoszférával és a jamaicai ragga és dancehall hangrendszer energiájával ötvözték, amíg fokozatosan különállóvá nem vált.
A dzsungel alapvető jellemzői:
- Breakbeat-hangsúlyos dobok (jellemzően 160-170 BPM) sok szerkesztéssel, szellemhangokkal és szinkópákkal.
- Mély, gördülő sub-bassline-ok, amelyeket érzel, mielőtt hallanád.
- Vágott énekminták, dub szirénák, reggae szúrások és filmrészletek.
- Lo-fi textúrák és grit - a dzsungel teljesen nyers.
- Atmoszférikus párnák és FX, amelyek feszültséget és teret teremtenek
Ha csak most kezdesz bele a jungle produkcióba, itt a lépés: hallgass annyi jungle-t, amennyit csak tudsz.
Komolyan, áss úgy, mintha 1994-et írnánk. Tanulmányozd a klasszikusokat (gondolj LTJ Bukemre, Remarcra, DJ Hype-ra, Dillinjára, Aphrodite-ra), figyelj a szerkezetre, és hagyd, hogy a füled vezessen. Hivatkozz ezekre a számokra, miközben producerkedsz. Nem azért, hogy másolj, hanem hogy megértsd. A jungle produkció legalább annyira szól az érzésről, mint a technikai készségről. El kell sajátítanod a swinget, a teret, az őrületet.
Hogyan készítsünk dzsungelzenét
Készíts néhány Breakbeats
Ha a dzsungelzenének lenne dobogó szíve, az lenne a breakbeat. Ha nincs break, nincs dzsungel. Ilyen egyszerű.
Mi is az a breakbeat? Röviden: egy loopolt dobszünet, általában régi soul, funk vagy R&B lemezekről, ahol a dobos eltér a szövegkönyvtől, és egy töltést vagy szólót játszik. Ezeket a nyers, élő groove-okat mintázták, aprították és újragondolták a dzsungel meghatározó, féktelen, szinkópás ritmusokká.
https://www.youtube.com/watch?v=GxZuq57_bYM&t=1s
Néhány a szokásos gyanúsítottak közül:
- Amen Break - A Szent Grál. A The Winstons "Amen, Brother" című dalából származik, és ezt a hat másodperces loopot már több ezer alkalommal sampolták.
- Think Break - Lyn Collins "Think (About It)" című dalából ez a dal csupa csattanó és pimaszság.
- Apache Break - A The Incredible Bongo Band "Apache" című számából, egy funky, törzsi roller.
- Hot Pants Break - James Brown klasszikusa, tele feszes snare-ekkel és ropogós hi-hatokkal.
Bár ezek a hurkok a titkos szósz, nem lehet csak úgy eldobni egy hurkot és elsétálni. Meg kell vágnod. A nagy Jungle producerek egy breakbeat-et az egyes slágerekre, beleértve a kickeket, snare-eket és ghost notes-okat, feldarabolnak, és olyan mintákba rendezik át őket, amelyek vadak, de mégis groove-olnak.
Ha csak most kezded, a Splice-on rengeteg csiszolt, előre feldarabolt jungle loopot találsz, sokan már a 165-170 BPM-es édes ponton. És ez nagyszerű. De ennek az útmutatónak a kedvéért a semmiből építjük fel ezt a dolgot. Hogy miért? Mert ha tudod, hogyan csináld magad, az azt jelenti, hogy később valóban el tudod hajlítani a szabályokat.
Itt van a kezdeti szünet, amivel kezdtem, ami 126 BPM:
És itt van, amit végül a felgyorsítás után 170 BPM-re gyorsítottam fel:
A következő lépés onnan a felszeletelés volt.
Két fő módja van a szünet felszeletelésének:
- Kézzel a DAW-ban - Dobja rá a rácsra, nagyítsa ki, és kézzel vágjon le minden egyes ütést. Unalmas? Talán. De ez adja meg a végső kontrollt.
- Sampler használata - Töltse be a breaket például az Ableton Simpler, az FL Slicex vagy a Logic Quick Sampler programjába. Ezek az eszközök automatikusan feldarabolják zónákra, amelyeket MIDI-vel triggerelhetsz.
Kézi aprítás
Rendben, ideje bepiszkolni a kezünket.
Bár rengeteg eszköz létezik a szeletelés automatizálására, én határozottan a kézi aprítás táborában vagyok. Hogy miért? Mert így minden apró részletet én irányíthatok.
Az egyik dolog, amit elég gyorsan észre fogsz venni, amikor elkezdesz breakbeateket aprítani, hogy általában nem a rácson vannak. Ezek élő dobosok voltak, néha kattintás nélkül játszottak, így az időzítésük természetesen elkalandozik. Ez a kilengés része a varázslatnak, de azt is jelenti, hogy ha csak bedobod a hurkot a projektedbe, és elvárod, hogy viselkedjen, akkor meglepetés vár rád.
Először a kicket és a snare-t izolálom, és a projekt tempójához (ebben az esetben 170 BPM) húzom őket. Nem kvantálok minden egyes ütést, mint egy robot - csak a helyükre tolom a kulcsütéseket, hogy a groove húzás nélkül haladjon előre. A szellemhangok és a hi-hatok lélegezhetnek egy kicsit. Ez a laza szinkópázás adja a jungle jellegzetes pörgő energiáját.

A szünetet egy új hangsávba dobtam, és kézzel felszeleteltem. Ezután átrendeztem a slágereket egy új 4 ütemű loopba. Egy kis apróság, amire büszke vagyok: a második ütemben létrehoztam ezt a glitchy stutter effektust a snare-en, csak egy gyors hangerő-automatizálási görbét, és ez egy olyan rázós, törött gépezetű hangulatot ad a loop-nak, amit nem tudtam elérni semmilyen stock loop-ból.
Vágás egy mintavevővel
Nem mindenki akar időt tölteni a hullámformák nagyításával és a dolgok felsorakoztatásával, és ez teljesen rendben is van. Ha a kézi aprítás nem a te dolgod (vagy ha csak fel akarod gyorsítani a munkafolyamatot), a DAW beépített sampler a legjobb barátod.
Ehhez a demóhoz a Simpler-t használom az Ableton Live-ban, de a koncepció az egész rendszerre érvényes. Az FL Studio Slicex, a Logic Quick Sampler, vagy akár a Maschine Slice módja is elvégezheti a munkát.
Hogyan szeleteljünk egy szünetet a Simplerrel

Így csinálom az Abletonban:
- Dobja a breakbeat-et egy hangsávra.
- Kattintson a jobb gombbal a klipre, és válassza a "Slice to New MIDI Track" lehetőséget.
- Megjelenik egy kérés, hogy hogyan akarsz szeletelni - a dzsungel esetében azt javaslom, hogy 1/8 vagy 1/16 hangközöket válassz, vagy "tranzienseket", ha a breakednek szép tiszta ütései vannak.
- Az Ableton létrehoz egy új MIDI sávot egy dob rackkel, és a break minden egyes szeletét saját padhoz rendeli.
Bumm. Most már van egy játszható dzsungelszünet.

A szeletek feltérképezésével egy friss MIDI-klipet kapsz a zongoratekercsedben. Innen egy új ritmust rajzolhatsz be a szeletelt ütéseidből, mint egyedi dobmintákból. Kick a C1-en, snare a D1-en, esetleg néhány kalapot elszórtan a kettő között.

Szeretnél valami funky dolgot csinálni? Próbáld ki a slice megfordítását, a lefelé dobást, vagy a szűrőkörök automatizálását az egyes ütéseknél. A sampler szeletelés rengeteg kreatív szabadságot biztosít néhány kattintással.
Ez a megközelítés talán nem adja meg a kézzel készített szeletelés kézműves érzését, de ha csak gyorsan próbálsz ötleteket gyártani (vagy elkerülni, hogy elveszítsd az eszed a tranziens tüskék bámulásakor), ez egy gyilkos munkafolyamat.
A Breakbeat feldolgozása
Rendben, tehát megvan a feldarabolt jungle breaked szekvenálva és groove-olva, de most valószínűleg egy kicsit... száraznak hangzik. Talán még unalmas is. Ne aggódj, ez normális. A nyers breakek csak az agyag. Itt az ideje, hogy megformáld.
Leheljünk bele egy kis életet, és adjuk meg neki azt a ropogós, kinetikus energiát, amelyről a dzsungel ismert. Íme néhány általam használt eszköz, amivel egy szünetet valami aljas és varázslatos dologgá formálhatsz:
- Többsávos tömörítés (lyukasztáshoz és ragasztáshoz)
- Telítettség/torzítás (a harapás és a karakter érdekében)
- Tranziens alakítás (bizonyos slágerek megszelídítése vagy felerősítése)
- Reverb (a térért - de ne fojtsd el!)
- Klasszikus tömörítés (a vadállat megszelídítésére)
- EQ (stratégiailag formázva)
Pontosan ezt csináltam ezzel a szünettel:
Többsávos tömörítés
Én futott a szünet keresztül egy ütős multiband kompresszor párhuzamosan, squashing mindent körülbelül 8kHz lefelé. Ez érintetlenül hagyja a hi-hatokat és a levegőt, így a break még mindig lélegzik, de most a rúgások és a snare-ek sokkal keményebben ütnek. A tömörített jelet finoman visszakevertem, amíg feszesnek nem éreztem, de nem fojtottnak.
Teljes spektrumú szennyeződés
Ezután az iZotope Trash-hez nyúltam, ami egy abszolút vad plugin, ha egyéni, harmonikus pusztítást akarsz. Párhuzamosan használtam, hogy a szünetet gazdag telítettséggel habosítsam az egész frekvenciaspektrumban.
Ha a Trash nem a te világod, akkor is nagy rajongója vagyok:
- Soundtoys Decapitator az analóg stílusú "büntetés" gombhoz
- FabFilter Saturn a pontos többsávos torzításhoz és a sima keveréshez
Mindezek segítenek testet, keménységet és meleget adni a szünetnek anélkül, hogy kifújná azt.
Klasszikus tömörítés
Hogy a dinamikát még egy kicsit kiegyenlítsem, beiktattam egy 1176-os kompresszort. Gyors támadás, gyors elengedés, néhány dB erősítéscsökkentés, semmi vadság. Ez csak feszesebbé teszi a slágereket, és mindent lendületesen tart, anélkül, hogy túlterhelné a feldolgozást.
A kelepcegyűrű megszelídítése
A sok tömörítés és telítettség után a snare olyan módon kezdett el csengeni, ami nagyon nem tetszett. Hogy kijavítsam, egy tranziens alakítót használtam, hogy lefaragjam a sustain egy részét. Azonnali javulás.
Szubtilis tér
Utolsó lépés: űr. A szünetet egy visszatérő csatornára küldtem FabFilter Pro-R2-vel, egy kis, szűk szobát tárcsáztam , majd mindent 300Hz alatt magas-, 7kHz felett pedig mély- passzoltam, mert csak a dobok testét akarom egy kicsit kivirágoztatni, nem a mélyeket vagy a szikrázó csúcsot.
Onnan csak egy hajszálnyit kevertem a visszhangot.
Ez az, amire végül jutottam:
Bass track hozzáadása
Bezártad a dobokat, és úgy zörögnek, mint egy összetört bevásárlókocsi a macskaköveken. Most itt az ideje, hogy ezt a káoszt lehorgonyozd valami hasonlóan fontos dologgal: a basszusgitárral.
Bár százféleképpen lehet megközelíteni a jungle basszust, egy dolog következetes: mélynek kell lennie , subby, és bocsánatkérés nélkül nehéz.
Gyakrabban, mint nem, jungle basszusvonalak hajlik tiszta szinusz vagy háromszög hullámok, hasonlóan ahhoz, amit várnánk a dub vagy a klasszikus reggae. Sima, tiszta és erőteljes. Ez az a fajta basszus, amit tényleg érezned kell az autód mélynyomóiban.
Néha ez egy Reese basszus, néha ez detuned fűrész, de egy jó kiindulópont valami sub-fókuszú és egyszerű.
Hogy a dolgok beinduljanak, átnéztem a Splice-t egy szilárd alapot keresve. Nem a tökéletességet kerestem, csak valamit, amit át tudok forgatni. Találtam egy vajsima, sima szintetizátor basszus hurok F, ül, hogy pont az édes folt között E és G. Ez a tartomány tökéletes a legtöbb mélynyomóhoz. Itt van a kezdeti minta:
Egy gyors tipp: ha a basszusvonal túl mély (gondolj a D-re vagy az alá), akkor zavarosnak tűnhet, hacsak nem vagy nagyon óvatos a keveréseddel. Az F a jó középút. Mély, de kontrollált.
Soha nem vagyok az a típus, aki csak úgy érintetlenül bedob egy Splice-mintát. Hol van ebben a móka? Felaprítottam a loopot, átrendeztem, hogy jobban kiegészítse a breakemet, és hozzáadtam egy kis pitch bendinget, hogy adjak neki egy kis mozgást és tartást.

Egy kis szűrés, egy kis telítettség, és hivatalosan is az enyém. Így hangzik a szünettel:
Add Percussion
A dzsungel nem más, mint sűrű, és nagy rajongója vagyok az átgondolt rétegek használatának .
Így természetesen elmentem egy másik breakbeatre vadászni, hogy kiépítsem a ritmikai alapot és egy kis extra textúrát és swinget. Ugyanúgy feldaraboltam (meghúztam a tranzienseket, letisztítottam a sarat), és alá rétegeztem.
A dzsungel-ütőhangszerekkel kapcsolatban az az egy dolog van, hogy ha a loopjaid nem groove-olnak együtt, minden szétesik. Még a világ legjobb shakerje is kínosan fog hangzani, ha a hangsúly a rossz ütemeken van a fő breakedhez képest.
Tehát, mielőtt bármit is rétegeztem volna, nagyon figyeltem:
- Időzítés - A slágereket úgy lökdösni, hogy a fő hurokkal együtt landoljanak.
- EQ - Helyet faragni minden rétegnek (a második szünet mélyre vágása, hogy ne ütközzön a kickkel vagy a basszussal).
- Hangerő - Hagyja, hogy a kísérő ütőhangszerek hátrébb kerüljenek a keverésben, ahová tartoznak.
Ehhez a pályához úgy döntöttem, hogy egy egyszerű shaker loopot használok, és rácsaptam a Soundtoys' PanMan-t. Ez az egyik kedvenc auto-pannereim egyike, amely mozgást ad az ütőhangszereknek a sztereó képben.
Finom, de ez a fajta részletesség teszi az egészet élővé.
Így hangzik most a beat, az ütőhangszerekkel és a shakerrel a helyén:
Dallami elemek hozzáadása
Ez az a része a dzsungeltermelésnek, ahol a dolgok igazán elkezdenek kinyílni. A ritmus és a basszus az alap, de a dallam az, ahol rányomhatod a bélyeged a zeneszámra. Akár filmszerű, dubos, jazzes vagy teljesen rave, a dallamréteg az, ahol eldöntheted, hogy milyen jungle történetet mesélsz el.
Ez azt jelenti, hogy néhány kedvenc dzsungel dallamai a dallam részlegben nagyon minimálisan tartják a dolgokat. Szeretem a jól elhelyezett hangokat, amelyek be- és kiszövik a mixet. Szóval, itt is ezt a megközelítést választottam. Semmi túl sűrű. Csak egy maroknyi minta és szintetizátor, amit úgy rendeztem el, ahogy jónak éreztem.
A következőket használtam:
- Szaxofonminta: Felaprítottam egy sima szaxofon loopot, és a ShaperBox 3 segítségével átalakítottam, ami az egyik abszolút eszközöm a glitching, gating és a minták átformálásához.
- Rhodes + Ambient Synth Stack: Ezek egy meleg, jazzes ágyat adtak a szám alá.
- 303 Line: Mert, miért ne? Imádom a klasszikus acid squelch-et, és remekül alkalmas a feszültségre és az energiára.
- Rasta Vocal Sample: Chopped, pitched és filtered, hogy a reggae és dancehall vonalra utaljon, amely az egészet elindította.

Hogy mindent kordában tartsak, az összes dallamelemet egy külön buszon keresztül futtattam, egy kicsit levágtam a mélyhangot EQ-val (hogy helyet hagyjak a basszusnak és a doboknak), és hozzáadtam egy gyengéd sidechain kompresszort, hogy mindent kissé elnyomjon, amikor a kick és a snare lecsap. Ez finom, de segít a ritmusnak lélegezni.
Ez az, amire végül jutottam:
Adjunk hozzá némi variációt
Most, míg egy nyolc ütemű dzsungel loop keményen tud ütni , ha végtelenül loopolod mindenféle változtatás nélkül, a dolgok gyorsan elapadnak. Ezért van szükségünk a változatosságra. Az egyik legegyszerűbb (és leghatékonyabb) módja annak, hogy a pálya ne tűnjön lapos loopnak, az, hogy bevezetjük a producerek által turnaroundnak nevezett elemeket.
Ebben az esetben valami letisztult és klasszikusat választottam.
A következőt tettem:
- 7. és 8. ütem: A dobokat és a basszust is megszűrtem, a mély és a magas hangokat csak néhány ütemre söpörtem ki. Ez finom, de feszültséget épít anélkül, hogy nagy ütemes vagy töltelékes hangszerre lenne szükség.
- Taktok 9-16: A dallami elemeket teljesen eltávolítottam, és hagytam, hogy a dob és a basszus szólóban szól aljon meg. Ez az egyik kedvenc trükköm. Esélyt ad a hallgatónak, hogy újra belekapcsolódjon a groove-ba, mielőtt újra bevezetné a zenei díszítéseket.
Így hangzik ez a rész:
Onnan az egész pályát végigfuttattam a szokásos mastering láncomon, némi könnyű EQ-val és többsávos tömörítéssel, hogy uralkodjon az ultra-mély frekvenciákon, egy sztereó szélesítővel, hogy szétterüljön, és egy limiterrel, hogy kissé összetört hangzást adjon.
Így hangzik a végtermék:
Készítsd el az első dzsungel pályádat
Most, hogy tudod, hogyan kell dzsungelzenét készíteni a legalapvetőbb formában, itt az ideje, hogy elkezdj saját dzsungelzenét készíteni! Szerezz néhány dobtörést, néhány rasta vokálmintát, egy jó szinuszos basszust és egy ütős dallamot, és máris jó úton jársz a dzsungelben!