Amikor először lép be az audio világába, a jelek útválasztásának folyamata nyomasztónak és zavarosnak tűnhet. Ha azonban egyszer elsajátította az alapokat, csodálkozni fog, hogy miért is érezte ezt a folyamatot labirintusnak.

Mi is az az audio routing?

Az audio routing lényege, hogy a jeleket egyetlen forrásból több célállomásra, például fejhallgatóra, hangszórókra, konzolokra vagy felvételi eszközökre küldi, mind a fizikai, mind a digitális világban.

Producerként vagy hangmérnökként az egyik legalapvetőbb készség, ha tudod, hogyan kell kezelni a jeláramlást, csatlakoztatni a bemeneteket és kimeneteket, és manipulálni az audio útvonalakat, hogy a hangokat oda juttasd, ahová szeretnéd, hogy eljussanak.

A sötétnek tűnő művészet demisztifikálására készítettem egy egyszerűsített útmutatót, amely mindent leír, amit az audio routingról tudni kell, akár a való világban, akár a DAW-ban.

Audio Routing komponensek

Mielőtt belemerülnénk és beszélnénk az audió útválasztásban részt vevő útvonalakról, először beszéljünk néhány közös komponensről.

• Hangforrások: Hangforrás lehet bármi, ami hangot generál, legyen az hangszer, mikrofon vagy hanglejátszó eszköz, például számítógép vagy okostelefon.
• Bemenetek: A következő a sorban a fenti hangjelek belépési pontja, amely lehet a felvevőkészülékekben található vonal- vagy mikrofonbemenet, vagy a DAW-ban található digitális bemenet.
• Kimenetek: Ezek azok a pontok, ahol a hang kijön az eszközből vagy a rendszerből, ami lehet fejhallgató, hangszóró vagy vonal kimenet a fizikai világban, vagy digitális kimenet a DAW-ban.
• Audio interfészek: A hanginterfészre úgy gondolhat, mint egy hídra a fenti hangforrások és a DAW vagy a számítógép között. Kérjük, használjon analóg-digitális vagy digitális-analóg átalakítást a jelek oda-vissza vagy a rendszerbe és onnan kifelé történő mozgatásához.

Természetesen vannak összetettebb audio routing komponensek is, például patchbayek és keverőpultok, bár az egyszerűség kedvéért maradjunk a fentieknél.

Az audió útválasztás belső és külső tulajdonságai

Az első dolog, amit fontos megérteni, amikor az audió útválasztásról van szó, a bemenetek és kimenetek kombinációja. Ezek a rendszertől vagy audioeszközöktől függően többféle formában is előfordulnak.

Analóg bemenetek és kimenetek

Az analóg bemenet vagy kimenet elektromos jelet használ a hang továbbítására, és XLR, ¼" TRS vagy RCA csatlakozókat tartalmazhat.

Digitális bemenetek és kimenetek

A digitális bemenetek és kimenetek abban különböznek analóg társaiktól, hogy digitális kódolást használnak az audiojelek továbbítására. Ezeket olyan interfészekben találja meg, mint az USB, az ADAT, az AES/EBU vagy az S/PDIF. A digitális audioeszközök az évek során meglehetősen sokat fejlődtek, lehetővé téve az otthoni gyártók számára, hogy kihasználják a csúcskategóriás hangátvitel előnyeit.

Vezeték nélküli bemenetek és kimenetek

Bár a vezeték nélküli bemenetek és kimenetek közel sem olyan gyakoriak, érdemes megemlíteni a vezeték nélküli technológiák, például a Wi-Fi és a Bluetooth létezését, mivel ezek egyre elterjedtebbek a zenei technológiák világában. A vezeték nélküli mikrofonok nagyon népszerűek az élő zenében, és ugyanígy a Bluetooth-kompatibilis eszközök, például a vevőkészülékek is, amelyekkel fizikai kábel nélkül lehet például gitárjeleket küldeni egy erősítőhöz.

A jelátvitel alapjai

Most, hogy már jobban ismeri a dolgokat, beszéljünk a jeláramlásról.

A jeláramlás nagyon egyszerű - ez az útvonal a forrástól a célállomásig. A jel mozgásának módja, a feldolgozási szakaszok száma, amelyeken áthalad, és a különböző útvonalak, amelyeken halad, a változóink, amelyek megváltoztathatók.

A tipikus jeláramlás valahogy így néz ki:

Hangforrás -> Bemenet -> Feldolgozó -> Kimenet -> Célállomás

Akár egy konzolon, akár egy DAW-ban, a jeleket általában egy vagy két helyre - egy audiocsatornára vagy buszra - irányítja.

A hangcsatornák egyedi jelek továbbítására szolgáló egyetlen útvonalat jelentenek. A hangcsatornák azonban lehetnek egycsatornásak, más néven mono, vagy kétcsatornásak, más néven sztereó.

Ezután vannak a buszok, amelyek olyan útvonalak, amelyek több hangcsatornát fogadnak be, és egyetlen forrássá egyesítik őket, amelyeket aztán máshová lehet továbbítani vagy együtt feldolgozni. A keverés és a gyártás során gyakran használunk buszokat jelek csoportosítására, alkeverékek létrehozására vagy effektek alkalmazására több csatornán, például élő dobok vagy háttérvokálok esetén.

Az, hogy milyen módon jutunk el ezekhez a forrásokhoz, az általunk választott útválasztási technikától függ. Van néhány egyedi útválasztási módszer, többek között:

• Közvetlen: A közvetlen útválasztás során a forrásból egy hangjelet küldünk a kiválasztott célállomásra, mindenféle keverés vagy hangfeldolgozás nélkül. Gondoljon erre úgy, mint egy egyszerű A-B kapcsolatra.
• Párhuzamosan: Párhuzamos feldolgozásról akkor beszélünk, amikor egy hangjelet felosztunk és több csatornára vagy útvonalra küldünk. Az ilyen típusú útválasztás szépsége abban rejlik, hogy minden egyes útvonal saját egyedi effektekkel vagy feldolgozással rendelkezhet, ami nagyobb kontrollt biztosít az eredeti jel manipulálása felett. A végén a közvetlen jelet és a párhuzamos jel(ek)et visszaküldheti egy buszra, hogy egy összetett kimenetet hozzon létre.
• Sorozatban: A soros útválasztás az, amikor az eredeti jelet egy láncon keresztül küldi, így az több feldolgozási szakaszon megy keresztül, mielőtt eléri a végső kimenetet. A gitárosok ezt pedálos táblákkal teszik, a száraz gitárjeleket az effektek láncolatán keresztül küldik, mielőtt az erősítőhöz érnének.

A kérdés most az, hogy mindezt hogyan lehet átültetni a gyakorlati világba?

A hang útválasztásának gyakorlati felhasználása

Az otthoni stúdió beállítása

A hang útválasztása az egyik első dolog, amivel foglalkoznia kell, amikor az otthoni hangstúdiót beállítja.

• A hangforrások csatlakoztatása: Ha mikrofonokat és hangszereket használsz, be kell szerezned a megfelelő kábeleket, például TRS vagy XLR kábeleket, hogy csatlakoztatni tudd őket az audiointerfészhez.
• Megfigyelés: Ezután be kell állítania a monitorozást, legyen az a stúdiómonitor vagy a fejhallgató kimenet. Ezeket a felvétel során a monitorozásra, illetve a produkciós és keverési folyamat során a lejátszásra fogja használni. Vannak módszerek, amelyekkel konfigurálhatja a közvetlen monitorozást a késleltetés minimalizálása érdekében, ezért az interfész beállításakor mindenképpen nézzen utána ennek.
• Feldolgozás: Végezetül megfontolhatja, hogy a hangjeleket patchbay-eken vagy konzolokon keresztül irányítsa különböző effektegységekhez vagy hangfeldolgozókhoz, például visszhanghoz vagy tömörítéshez.

Miután beállította a stúdió beállításait, be kell állítania a DAW-t úgy, hogy az együtt működjön a fizikai beállításokkal. Ez azt jelenti, hogy a mester kimenetet az Ön által használt audiointerfészre, valamint a fejhallgató monitorozásához szükséges további kimeneteket kell elvezetni.

A DAW rendbe hozása

A DAW-n belüli hang útválasztás egy másik történet, és a konfigurálás módja az Ön által használt DAW-tól függ, mivel mindegyik egy kicsit másképp működik. A legtöbb DAW azonban ugyanazt az alapfolyamatot használja.

Gyakran a sávok útválasztásával kezdi, amely magában foglalja a hang és a bemenetek hozzárendelését az egyes csatornákhoz vagy sávokhoz a DAW-n belül. Ez lehetővé teszi az egyes hangjelek felvételét és lejátszását.

Mindezek a sávok végül a buszokra kerülnek, ahol feldolgozás céljából csoportosítva lesznek. A buszozás nagyszerű módja annak, hogy minimalizálja az egyes csatornákon elvégzendő feldolgozás mennyiségét, és még jobb a keverési folyamat egyszerűsítésére.

A buszok után beállíthatod a küldési és visszavételi csatornákat. A legtöbb otthoni stúdiómérnök a DAW-ban a sends és return csatornákat párhuzamos feldolgozási láncok, például reverbek, delay-ek vagy kompresszorok létrehozására használja, bár ezeket a sávokat arra is használhatja, hogy az audiojeleket külső hardveres processzorokhoz küldje, mielőtt visszaküldi őket a DAW-ba.

Az utolsó védelmi vonal a DAW és a stúdiómonitorok között a master kimenet, ahol az összes sáv, busz, sends és returns összegződik, mielőtt a szabadba kerülne.

Lépés a haladó birodalomba

Nyilvánvaló, hogy ez csak egy bevezetés az audió útválasztásba, és rengeteg haladóbb útválasztási technika létezik, amelyeket majd akkor kezdhetsz el felfedezni, ha jobban megismerkedsz a saját beállításaiddal.

Megtanulhat például az oldalláncolásról, az audiojelek küldéséről más audiojelek dinamikus vezérlésére, vagy a patch-kábelek használatáról moduláris szintetizátorrendszerekben az összetett hangtervezéshez.

Ha kilép a tipikus gyártási vagy otthoni stúdióbeállítások közül, bonyolultabb környezetben találhatja magát, például filmek vagy videojátékok utómunkálataiban, élő színházi produkciókban vagy műsorszóró stúdiókban, amelyek több hangforrást, lejátszórendszert és egyebeket használnak.

Tehát igen, egy egész világot kell felfedezni, amikor a hang útválasztás mély és fejlett művészetének megértéséről van szó, bár még az alapszintű ismeretek birtokában is profivá válhatsz az alapszintű audio rajongóktól.