A filmes akkordmeneteknek egyedi ízük van, ami kiemeli őket a zeneszerzés világából.

Ma megnézzük, mi kell ahhoz, hogy életre keltsék ezeket a varázslatos kompozíciókat, kezdve a zeneelmélettől egészen az akkordokig, amelyek néhány filmet időtlen klasszikussá tettek. A cikk végére mindent tudni fogsz, amire szükséged van ahhoz, hogy saját filmzenét, videojáték-zenét vagy bármi mást írj, ami csak eszedbe jut.

Akkordmenet megértése

Nem foglalkozhatunk reálisan a filmes akkordmenet témájával anélkül, hogy tudnánk, mi az az akkordmenet. Ez egy összetett téma, ezért csak egy rövid áttekintést adok. Azok, akik már ismerik az akkordstruktúrák mögötti zeneelméletet, átugorhatják ezt a részt.

Az újrakezdők számára a diatonalitásra és a funkcionális harmóniára való összpontosítás nagyszerű módja annak, hogy elkezdjék megérteni a zenei progressziók mögötti elméletet.

A diatonikus akkordmenetek egyetlen hangnem hangjegyeit használják. Ha például A-dúrban írsz egy dalt, az összes akkord az A-dúr skálából származik, amely az A, B, Cisz, D, E, Fisz és Gisz hangokat tartalmazza.

Ebből a skálából hármashangzatokat, azaz három hangot tartalmazó akkordokat hozhatsz létre:

• A-dúr (I): A CISZ E
• h-moll (ii): B D F#
• Cisz-moll (iii): Cisz E Gisz
• D-dúr (IV): D FISZ A
• E-dúr (V): E G# B
• fisz-moll (vi): FISZ A CISZ
• Gisz kicsinyített (vii°): G# B D

Az egyes akkordokat általában római számmal jelölik: a nagybetűk a dúr akkordokat, míg a kisbetűk a moll akkordokat jelentik. Így kapjuk meg a progressziót: I - ii - iii - IV - V - vi - vii°.

A tonika vagy I akkord (ebben az esetben az A-dúr) az összes többi akkord számára referenciapont, míg az V akkord (E-dúr) az úgynevezett "domináns funkció", amelynek erős "vágya" van arra, hogy visszatérjen a tonikához.

Amikor azt tanulmányozzuk, hogyan kapcsolódnak egymáshoz az akkordok, akkor beszélünk a hangvezetésről, amely azt írja le, hogyan mozognak az egyes hangok egyik akkordból a másikba.

Például, amikor V-ből (E-dúr) I-be (A-dúr) lépünk, a következőket vesszük észre:

• Az E (gyökér) feloldódik A-ra (gyökér).
• A Gisz (harmadik) feloldódik A-ra (gyökér).
• B (ötödik) feloldódik Cisz-re (az I harmadára).

Ez a felbontás teszi az I - V - I-t egy közös progresszióvá, amely teljesnek és harmonikusnak hangzik.

Ha a V szépen feloldódik az I-re, akkor kereshetünk más akkordokat, amelyek hasonló kapcsolatban állnak.

Az ii akkord (h-moll) egy kvint távolságra van a V-től. Az ii hozzáadása a V előtt létrehozza az I - ii - V (A - Bm - E) progressziót, ahol az ii egy domináns akkord, amely könnyen elvezet a domináns akkordhoz (V). Ez az I - ii - V progresszió az egyik leggyakrabban használt a különböző zenei műfajokban, többek között a jazzben, a klasszikusban, a popban és a countryban.

Ötödök köre

Ha azt tervezed, hogy zeneszerző leszel, a zeneelméletben a logikus következő lépés az ötösök körének megértése.

Az "ötödik" a dúr skála ötödik hangja. Egy hang, majd a hét hangmagassággal magasabb hang lejátszásával egy kvintet hozunk létre. Ezt a mintát folytatva egy kör jön létre, amely vizuálisan ábrázolja a hangnemek közötti kapcsolatokat. Minél közelebb van két billentyű ezen a körön, annál simábban fog szólni közöttük az átmenet; ugyanígy a távolabb lévő billentyűk kontrasztosabb hatást kelthetnek.

Miért kell ezt tudnia? Mert a billentyűk közötti átmenet kritikus fontosságú az érzelmi utazás létrehozásakor.

A filmzeneszerzők váltogatják a hangnemeket, hogy kövessék a jelenetekben bekövetkező változásokat, és az ötödök köre jól mutatja, hogy a hangnemek milyen szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Például a C-dúrból G-dúrba való átmenet gyakori átmenet, mivel a két hangnemnek van néhány közös hangja, ami a zene természetes áramlását eredményezi.

Az ötödikek köre azt is lehetővé teszi, hogy különböző dallamokat fedezzünk fel magabiztosan, távol eső, de mégis rokon hangnemek között mozogva; a C-dúrról Fisz-dúrra váltani elég drasztikus változás lehet, de a kontrasztos hangnemek is jól működhetnek, ha a jelenet hirtelen mozgást igényel.

Amikor a hangszerelésről van szó, a zeneszerzők a harmonikus progresszió megőrzése mellett az ötödök körét követve olyan kulcsjelzéseket is választhatnak, amelyek jól működnek bizonyos hangszerekkel.

Végső soron a hangsávkompozíció a feszültség és a feloldás kérdése, és az ötödök körének megértése a zeneszerzők számára egy olyan struktúrát biztosít, amellyel hatékonyan építhetik fel a feszültséget. Akár egy domináns akkordból a főakkordba való visszavezetéssel, akár másodlagos dominánsok és modális váltakozással, e rendszer követésével nagyobb mélységet adhatsz a zenédnek.

Legjobb példák

Vizsgáljuk meg, hogy a legikonikusabb zenék közül néhányan hogyan használják ezeket a progressziókat:

Interstellar - Hans Zimmer

A filmzene egyik legnagyobb élő zeneszerzőjének fenomenális filmzenéje. Az Interstellar főtémája a-moll hangnemben szól, de a VI. akkorddal, az Fmaj7-gyel kezdődik, majd a moll v-akkord, az e-moll következik, amelynek basszusában g van.

A harmadik akkord a-moll, ami nyilvánvalóan a feloldás érzetét kelti. Ezután a progresszió visszatér az e-mollba, ismét g-vel a basszusban, de ezúttal egy d hanggal a dallamban. A moll akkordmenet, az alkalmi akkordfordításokkal együtt, a félelem és a titokzatosság légkörét teremti meg, ami tökéletesen illik ehhez az elmebajos, látomásos űroperához.

Stranger Things - Kyle Dixon és Michael Stein

A Stranger Things fő témája egy másik nagyszerű példa, mert egyszerű, mégis hatékony módja a feszültségkeltésnek.

A téma csak két akkordot használ: C-dúr 7 és C-dúr 7/E. Az akkordok közötti váltás azonban különösen finom, a basszusban csak az egyes akkordok gyökerei szólalnak meg különböző oktávokban.

A C-dúr 7 és a C-dúr 7/E akkordok ugyanazzal a négy hanggal rendelkeznek, de a basszus hang megváltoztatásával mindegyik akkord más hangzást kap. Az akkord alatt váltakozó basszushangok hatása nyugtalanító hangulatot teremt, ami tökéletesen illik a történethez.

Princess Leia's Theme (Star Wars)- John Williams

Mindig is inkább Star Trek-rajongó voltam, de nem tagadhatom, hogy a Star Wars-filmek a legjobb filmzenék közé tartoznak. Az évtizedek során komponált remekművek közül John Williams Leia hercegnő témája a zenei történetmesélés csúcsa.

A D-dúrban írt téma akkordmenete az I-iv-I-iv-iv-II-vi-i-VI-iv-V-V-II dom 7. mintát követi, és mint ilyen, a zene váltakozik a dúr és moll akkordok között, ami a vágyakozás auráját adja a zenének.

Leia témájában azt szeretem a legjobban, ahogyan a D-dúr akkordból átmegy egy moll iv akkordba (g-moll). Ez a váltás keserédes, árnyalt és fenséges textúrát ad a zenének.

Williams a G-dúr akkord helyett g-mollt használ, hogy sötétebb és érzelmesebb hangzást adjon a filmzenének. Ráadásul a téma előrehaladtával a hangnem fél lépéssel lejjebb változik, ami felnagyítja a darab mélységét. A téma kétszer járja át ezeket az akkordokat, mielőtt visszatérne a D-dúrba.

9 filmes akkord, amit használhatsz a filmzenéidhez

I - V - vi - IV: A legjobb popzenei filmzenékhez

Példa: C - G - Am - F

Az I - V - vi - IV messze a legnépszerűbb progresszió a nyugati zenében. Az I akkorddal (a tonikával) kezdődik, átmegy az V akkordba (a dominánsba), átmegy a vi akkordba (a kis szextbe), és a IV akkorddal (a szubdominánsba) végződik.

Amellett, hogy tökéletesen alkalmas a hangszínközpont cseréjére, ez a progresszió önmagában is a felemelkedés érzését kelti, az érzelmek áramlásával, amely fokozatosan a remény felé halad. Az egész hangulatot teljesnek és erőt adónak érzi, ezért is használták számtalanszor az évtizedek során.

vi - IV - I - V: Az epikus darab

Példa: Am - F - C - G

Egy másik gyakori szekvencia a vi - IV - I - V, amely az I - V - vi - IV-hez hasonló mintát követ, de az alárendelt akkorddal, a vi akkorddal kezdődik, mielőtt egy erős felbontásig épülne.

Ez egy olyan érzelmi hangnemváltást hoz létre, amely meglehetősen megrendítő, különösen azért, mert a V erőteljes érzelmi feloldást nyújt a karakterek útjához.

vi - iii - V - II: Pozitivitás és remény

Példa: Am - Em - G - D

Ez a szekvencia jól működik érzelmes pillanatokban, amikor a szomorúság és a remény közötti egyensúly döntő fontosságú.

A vi - iii - V - II akkordmenet érzelmi utazásra viszi a hallgatót. A vi akkorddal kezdődik, amely ünnepélyességet sugároz, és a iii akkord folytatja ezt az érzést, de kezd változást sugallni. Amikor a progresszió eléri a V akkordot, a vágyakozás érzése jelenik meg, amely a II akkordban csúcsosodik ki, meglepő és pozitív fordulatot adva.

vi - IV - V - iii: Szomorúság elfogadással

Példa: Am - F - G - Em

Ez a progresszió ismét a vi akkorddal kezdődik, de az ezt követő IV akkord átmeneti stabilitást hoz. A következő V akkord feszültséget teremt, de a progresszió a iii akkorddal zárul, ami keserédes érzést ad.

A két moll akkord szomorúvá teszi a hangzást, és különösen a iii akkord felelős azért a megindító érzésért, amely meghatározza a progressziót.

Számomra ez a szerkezet tökéletes az elfogadás és a veszteség pillanataihoz. A közönségben feloldatlan érzelmek érzetét hagyja, ami jól működhet, ha egy főszereplő küzdelmét ábrázoljuk.

I - IV - vi - V: A hős hangja

Példa: C - F - Am - G

Az I - IV - vi - V progresszió egy másik szabvány a filmes történetmesélésben, amely jól működik a hős karakterek esetében. Erősen indul az I akkorddal, majd a IV akkord tovább fokozza a zene erőteljes hangulatát.

Ezután a vi akkord a sebezhetőség egy finom elemét adja ehhez a dúr akkordmenethez, és a V akkord feszültséget teremt, mielőtt visszatérnénk az alapvető I akkordhoz.

ii - IV - vi - V: Fenséges fejlődés

Példa: Dm - F - Am - G

Ez a progresszió tökéletes az epikus jelenetekhez. Az ii akkorddal kezdődik, ami a mozgás érzetét kelti. Az IV akkord stabilitást ad, míg a vi akkord némi sebezhetőséget. Végül a V akkord erővel oldódik fel.

vi - IV - V - II: Felemelő hangulat

Példa: Am - F - G - D

Ez a folyamat valószínűleg minden olyan YouTube videóban jelen van, amiben természet és relaxációs zene szerepel!

A vi akkorddal kezdődik, amely önmagában is elgondolkodtató és szomorú hangulatot áraszt. A IV és V akkordok azonban olyan várakozást keltenek, amely inspiráló és pozitív. A szekvencia a II. akkorddal zárul, ami a remény érzetét adja a progresszióhoz.

I - IV - ii - V: Egy új kaland

Példa: C - F - Dm - G

Íme, egy menet, amely remekül működik akció- és utazási jelenetekhez.

Az I - IV - ii - V progresszió meglehetősen lendületes, és az I akkorddal kezdődik, ami erős alapot ad. A következő IV akkord kibővíti a zenét, míg az ii akkord némi feszültséget ad hozzá. Végül a progresszió az erős V akkordban oldódik fel, ami izgalmat és energiát ad.

I - iii - V - II: expanzív

Példa: C - Em - G - D

Az I - iii - V - II progresszió az erőteljes I akkorddal kezdődik, majd egy váratlanabb iii akkordra vált. A V akkord a várakozást építi fel, míg a II akkord végül a végtelen lehetőségek érzetét kelti.

A két dúr akkord a progresszió végén pozitív hangulatot teremt, amely számos filmes kontextusban használható.

Végső tippek

Egy olyan filmes akkordmenet létrehozásához, amely rezonál az emberekre, olyan hangzásvilágra van szükség, amely egyszerre mélyen és ismerősen hangzik, ezért győződjön meg róla, hogy olyan zenét ír, amelyhez az emberek képesek kapcsolódni, és amely kibővíti a képernyőn történtek jelentését.

A filmzenék esetében a lehetőségek gyakorlatilag végtelenek: például a moll hangnemek megismerése sok érzelmi mélységet adhat a zenéjének, vagy a dúr hangnemről a moll változatra való váltás erős kontrasztot hozhat létre, ami fokozhatja a drámaiságot.

Ugyanez vonatkozik a párhuzamos mollból kölcsönzött akkordokra is, például a vi akkordot egy dúr hangnemben a moll skála iv akkordjával helyettesíthetjük. Vagy a gyökmozgás elsajátítása, hogy olyan akkordok között mozogjunk, amelyeknek közös hangjuk van.

Végezetül, egy lekicsinyített akkord hozzáadása a progressziókhoz feszültséget teremthet és értelmes felbontáshoz vezethet, különösen akkor, ha a hagyományos harmóniában két akkord közötti átmenetként használod.

Sok hangsávban használtak csökkentett akkordokat, hogy meglepetést adjanak az egyszerű progresszióknak. Ez a trükk a másodlagos dominánsokkal és a kulcsváltásokkal együtt segít olyan hangzáspalettát kialakítani, amely új érzelmeket kelt életre.

Sok szerencsét, és maradj kreatív!