"EQ tömörítés előtt vagy után? Én azt mondom: a kompresszió alkalmazása előtt ÉS után." Ezek voltak a produceri oktatóm szavai.

De ő általánosságban beszélt. És a speciális összefüggésekről való ilyen egyszerű beszéd nem tesz igazságot a produceri mesterségnek (vagy a nevelőmnek, ami azt illeti).

Azt gondolhatnád, hogy csak nosztalgiázom, de ez nem így van. Csak szeretnék eljutni egy pontra, miután először feltártam az alapokat és a gyakori beállításokat és helyzeteket.

A "Back in the Day" krónikák

Az analóg berendezések korában nem volt olyan kérdés, hogy "az EQ-t a tömörítés előtt vagy után kapcsoljuk be?". Magától értetődő volt, hogy az EQ következik először.

Az okok

Nos, először is, a hangminőség és a hangzás tisztasága.

A tömörítés alkalmazásának csak akkor van értelme, ha a homályosság és/vagy a zavarosság (különösen a mély hangok) már megszűnt. Most képzeljünk el egy olyan szettet, ahol valamilyen forrásfelvétel gyengébb minőségű, és adjunk hozzá némi jelzajt...

Ilyen helyzetben az EQ alkalmazása előtt tömöríteni olyan lenne, mintha levágnánk az ágat, amelyen ülünk. A dinamikatartomány nagyobb rugalmasságot fog mutatni, mint amekkora valójában van, ami nagyon szuboptimális hangszínformálást eredményez.

Aztán, amikor megpróbál egy bizonyos frekvenciatartományt az EQ-val felerősíteni, bekövetkezik a katasztrófa: a hangsáv zajos és zavaros hangzást kap. Sőt, sokkal rosszabbul, mint ahogy a kompresszor és az equalizer alkalmazása előtt hangzott. És ezt semmilyen módon nem lehet kijavítani; itt szó szerint semmi sem segít!

Források és célok ma

Végső soron az "EQ a tömörítés előtt vagy után" kérdés manapság attól függ, hogy mit szeretne elérni.

A hangforrások elsőrangúak, a plug-inek beállításai előre definiáltak, a keverés eleve stabil, a jellánc tisztább, mint egy újszülött szeme, míg a master busz aktívan fejlődik egy master Airbus... Nos, nem igazán...

A mai zenei produkcióban még rengeteg munka van hátra, de az áramlás minden szempontból sokkal "plasztikusabb". És jó értelemben!

A kompresszor küszöbértéke például egy szám és egy gomb is, ami lehetővé teszi az egyes csatornák nagyon árnyalt dinamikai tartományának beállítását.

Hasonlóképpen, az EQ-k minden elképzelhető formában és formában léteznek, számtalan előbeállítással együtt. És létrehozhatsz újakat, beállíthatod a meglévőket, és elmentheted őket. Szó szerint a feledésig kísérletezhetsz az equalizer plug-inekkel.

A lehetőségek és forgatókönyvek

Nos, vagy a kompresszor vagy az EQ lesz az első; ezt nem lehet megkerülni!

De: mitől függne a döntésed? Nos, nézzünk meg néhány standard forgatókönyvet.

Vastag mélyhang

A textúrától függően kihívást jelenthet egy szimpla kickdobot a basszusgitárral vagy a dupla basszusgitárral keverni. Sok ilyen helyzetben szükség lesz némi side-chainingre.

A side-chaining alapja a tömörítés, de most elsősorban a mastering fázisról beszélünk. Tehát a side-chaining, még ha az első is, nem jelenti azt, hogy a kompresszió általában az EQ elé kerül, legalábbis nem mindig.

Az általános szabály itt a következő: minél vastagabb a mélyhang, annál jobban befolyásolja az általános hangzást és hangszínt. Sőt, sokkal jobban, mint a vastag magas hangzás. A magas hang természetesen alapértelmezés szerint vastag, mivel a legtöbb felhang ebben a regiszterben van.

Emiatt még a keverés kezdeti szakaszait is egyszerűen itt kell kiegyenlítéssel kezdeni. Szüntesse meg a sarat és a ködöt, és teremtse meg a szükséges teret; később tömörítse és állítsa be a dinamikát.

Nem lehetsz mindenhol "kreatív". Például lehet, hogy a timpani, a zenekari nagydob, plusz a nagybőgők szekciója és a basszusgitár... megtörtént, és rémálom, ha nem tudod, mit csinálsz. Hidd el - itt legalább próbálj meg nem kísérletezni.

A térbeli textúra

Egy meditációs szám kitartott akkordjaitól kezdve egészen a klasszikus szekció típusú kamaraegyüttesek (mondjuk egy vonósnégyes vagy egy fafúvós kvintett) virtuóz repertoárjáig a hangzás meglehetősen tágas.

Ez azt jelenti, hogy az egyértelműség érthető. Minden hangot tisztán hall, és ez természetesen nagyobb kontrollhoz és lehetőségekhez vezet a keverésen belül.

Egy ilyen helyzetben lehet - és kell - kreatívnak lenni. A keverésvezérlők befolyásolják a hangdinamikát, a tömörítés pedig szinte önálló hangszer.

A kompresszor első helyre helyezése a szokásos opció, és a kontextustól függően az EQ-t teljesen kihagyhatja. Vegye azonban figyelembe, hogy a kreativitásnak ára van.

Kerüld a kontextuson kívüli kreativitást... ha egy profi vonósnégyes felvételének keverésére hívnak, ne vadulj el a kompresszorral, csak mert aligha használnál EQ-t.

Széles dinamikus tartományok

A dinamika minden műfajban fontos tényező. Lehet, hogy ellenkezőleg hangzik, de amikor a zeneszámok széles dinamikatartományokkal rendelkeznek, a hangok feldolgozásának szigorúbbnak és feszesebbnek kell lennie. Más szóval a kompresszor küszöbértékét elég magasra kell állítani.

A fentiek célja, hogy kompenzálják azt, ami egyébként "laposabb" dinamikát eredményezne. A kompresszornak nem szabad úgy befolyásolnia a sávokat, hogy kontrollálatlanul csak a halk elemeket erősíti, a hangos elemeket pedig lehalkítja.

Ha a hangok hangereje között szándékos a hatalmas különbség, maradjon az EQ-nál, és talán csak egy kicsit javítsa az egyensúlyt a kompresszorral. Figyelem: ez a helyzet ellentétes azzal, amikor a térbeli textúra jelen van.

Mi a helyzet a széles dinamikatartományú térbeli textúrákkal?

Kompresszorokra még mindig alig van szükség; a széles dinamikatartomány viszi a prímet. Ilyen helyzetben amúgy is az EQ az uralkodó.

Szóval, változtak a szabályok?

A kemény és gyors szabályok egyre kevésbé kemények és egyre gyorsabbak. A jel ma már simábban szól, és az általános hangzás: feszesebb.

Más szóval, alkalmazza a tömörítést és az EQ-t a jel által megkövetelt sorrendben. Megvannak a plug-inek, és nagyjából tudja, mire számíthat.

Ne feledje, hogy producerként a hangzás egyensúlyát és a sáv általános hangzását keressük; nem arra törekszünk, hogy tömörítsük, kiegyenlítsük, keverjük, korlátozzuk, megkerüljük, buszokat készítsünk...

Signal, EQ, kompresszor, vezérlés, tanfolyam - A következtetés

Az, hogy a kompresszor és az EQ között mi következik először, attól függ, hogy melyikre van nagyobb szükség, azaz mit igényel a feldolgozandó jel.

Technikailag azt csinálsz, amit akarsz, de gyakorlatilag az áramlás attól függ, hogy a keverékek mit igényelnek. A hangzás, amire törekszünk, fogja diktálni az EQ-zás és a tömörítés szükségességét, sorrendjét és szintjét, mint olyat.

Egyszerűen fogalmazva:

Ami kevésbé szükséges, az még kevésbé befolyásolja a hangzást, ha később jön. Tehát, ha a jel kevesebb tömörítést és több EQ-t igényel - az EQ-nak kell először jönnie, és a kompresszornak a másodiknak. Fordítva, ha az EQ kevésbé fontos, akkor a kompresszor következik először.

Egyetlen jel időnként hajlamos kulcsszerepet játszani abban, hogy egy dal milyen irányt vesz. Ugyanaz a jel kiválthat egy csökkenést vagy egy fejlődést a számokon belül.

De egyetlen jel csak az: egyetlen jel még mindig! Hacsak nem extravagáns hangzásokra vágysz, akkor a számok hangszerei, éneke és minden más jelnek is önmagáért kell beszélnie!