A dobok vitathatatlanul a legtrükkösebb hangszerek közé tartoznak az EQ-zás szempontjából. Rengeteg ellentétes frekvenciát tartalmaznak az egész spektrumon keresztül, és ha ez nem lenne elég, történetesen a legtöbb szám gerincét is ők alkotják, így a dal keverése és maszterizálása során kulcsfontosságú elem, amit jól kell eltalálni.

A dobfelszerelések hangszínszabályozásánál nincs egyféleképpen alkalmazható megoldás. Akár egy hip-hop ütem erejét szeretné fokozni, akár egy akusztikus jazz-készletet szeretne az együttes többi tagjával egységesebbé tenni, az EQ-zás két teljesen eltérő megközelítéssel járhat el. Ezért fontos, hogy nyitott szemmel járj, és mindig az adott zeneszámhoz igazítsd a keverési technikádat.

Ebben a dob EQ útmutatóban elemezzük a dobok EQ-jának folyamatát és leghatékonyabb megközelítését, valamint azt, hogyan kell hangzania a megfelelően kevert doboknak. Az alapoktól kezdjük, így ha még sosem csináltál ilyet, a cikk végére már képes leszel kezelni a dobkészleted frekvenciáit.

Miért döntő fontosságú az EQing dobok

A dobok hangszínszabályozásakor alapvetően a zeneszámok szívverését alakítod és csiszolod, biztosítva, hogy minden ritmus összhangban legyen a zene többi részével. Arról van szó, hogy a dobok saját reflektorfényt kapjanak, miközben gondoskodsz arról, hogy a keverésben minden mással együtt szólaljanak meg.

Az EQ segít a dobfelszerelés minden egyes elemének megtalálni a hangját, megtisztítva azokat a pillanatokat, amikor a dobok mintha egymás lábujjára lépnének, vagy amikor egyszerűen nem illenek a helyiségbe. A durva élek kisimításával és a tompa foltok felderítésével kreativitásod és ízlésed segítségével kihozhatod a zenédből az érzelmeket és az energiát.

Gondolj tehát úgy a dobok EQ-jára, mint arra, hogy a hangszered minden eleme tökéletes harmóniában játsszon együtt a dobmixen belül, hogy aztán összeolvadhassanak a kompozíció többi részével.

A dobok EQ-zásához szükséges eszközök

Az EQ pluginek mindent megadhatnak, amire dobfelvételeidhez szükséged van, a vintage hangok melegségétől a modern tisztaságú ízekig. Azonban rengeteg különböző EQ plugin létezik, így a megfelelőt megtalálni egy kicsit ijesztőnek tűnhet, de ha megtalálod, akkor a produkciós képességeid egy új szintjét nyitod meg.

A magas- (HPF) és mélyszűrők (LPF ) a dobkeverés alapvető eszközei. A HPF-ek eltávolítják az alacsony frekvenciájú zörejeket és a nem kívánt zajt, míg az LPF-ek megszelídítik a magas frekvenciákat. Együtt, és megfelelő használatuk esetén kiegyensúlyozott és egységes dobhangzást hozhatnak létre.

Ezeknek a szűrőknek a használatával minden dobkomponens saját helyet foglal el a keverésben, javítva a sáv egyensúlyát. Általában a HPF-ek a cintányérokra, a hi-hatokra és a tamokra alkalmazhatók, míg az aluláteresztő szűrő lágyíthatja a cintányérok támadását és csökkentheti a kisdobok keménységét.

Vessünk egy rövid pillantást az EQ különböző típusaira, amelyekkel találkozhat.

A grafikus EQ-k egyszerűek és nagyszerűek a gyors, széleskörű beállításokhoz, ideálisak élő beállításokhoz, vagy amikor az egyszerűség a legfontosabb.

A parametrikus EQ-k nagyobb pontosságot kínálnak, ha a dobhangzáshoz speciális frekvenciaszabályozásra van szüksége, valamint a szintek növelésére vagy csökkentésére és a sávszélesség szabályozására.

Végül, a dinamikus EQ-k, amelyek a parametrikus EQ-k tulajdonságait a kompresszorok érzékenységével ötvözik, kiválóak, ha a hangerővel ingadozó frekvenciákat kell kezelni, és olyan dinamikus műfajok számára alkalmasak, mint a jazz vagy a klasszikus zene.

Ezután következik a spektrumanalizátor, egy olyan eszköz, amelynek célja, hogy vizuális térképet adjon a hangzásról. Megmutatja, hogyan viselkednek a frekvenciák a zeneszámban, és segít azonosítani, hogy hol túl zsúfoltak vagy túl ritkák a dolgok.

A többsávos kompresszió döntő fontosságú effekt a dobok EQ-zásakor. Alkalmazkodni tud a zenéhez, a megfelelő mennyiségű tömörítést vagy tágítást alkalmazva bizonyos frekvenciasávokra, biztosítva, hogy a dobok a megfelelő pillanatokban érvényesüljenek anélkül, hogy túlterhelnék a keverést.

Végül, győződjön meg róla, hogy szerezzen be egy pár jó minőségű fejhallgatót és stúdiómonitorokat, amelyek pontos és színtelen képet adnak a keverékről, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy megalapozott döntéseket hozhasson az EQ-beállításokról.

Dob EQ útmutató: lépésről lépésre

A dobok hangszínszabályozása trükkös lehet, de a megfelelő megközelítéssel és eszközökkel olyan keveréket hozhatsz létre, amely egyszerre összetartó és energizáló.

Most végigvezetünk a dobok különböző műfajokhoz való hangszínszabályozásának folyamatán, hogy a legjobb hangzást adhasd a beatjeidnek, függetlenül attól, hogy heavy metal dobossal vagy trap producerrel van dolgod. Kitérek mindenre, kezdve a legfontosabb frekvenciáktól kezdve az egyes dobrészeknél a legjobb EQ-technikákig és eszközökig.

1. lépés: Kick dobok

A jó kickdob hangzás élővé teszi a dalodat, kihozza annak legjobb tulajdonságait: a mély puffanást, az ütős hangzást, amely egyenesen a mellkasodba vág, és a dobverő kielégítő kattanását.

Azt javaslom, hogy kezdje azzal, hogy az alsó részre fordít egy kis figyelmet. A basszusdob 50-60 Hz környékén kapja az igazi erejét, így egy enyhe erősítés itt teltebbé és földhözragadtabbá teheti a zeneszámot. De ne feledkezz meg arról, hogy a dolgok kiegyensúlyozottak legyenek. A 400 Hz körüli kis vágás is segít a kickdobnak átvágni a keverésen, tisztább hangzást adva neki, hogy ne vesszen el a többi hangszer között.

A verőhangok támadása a 3-5 kHz-es frekvenciatartományban van, így egy erősítés itt élesebbé teszi a verőhangokat, és minden egyes ütést hangsúlyosabbá tesz. Ez olyan, mintha egy kis tisztaságot adna a keverékhez, ami különösen hasznos, ha mintavételezett kickdobokkal dolgozol, hogy élénk és dinamikus legyen a hangzásuk.

2. lépés: Snare dobok

A kisdob hangszínszabályozása kényes egyensúlyt igényel, hogy biztosítsa a hallgató figyelmét anélkül, hogy minden mást háttérbe szorítana.

Kezdje egy enyhe erősítéssel 400 Hz körül, hogy melegséget és testet adjon a kisdobnak, majd enyhítse a frekvenciákat 3,5 kHz-nél, hogy kisimítsa a textúrát. A kisdob alaphangja alatti magas passzusú szűrő nagyszerű eszköz az alacsony frekvenciák tisztítására, és a 100 Hz és 250 Hz közötti tartományban végzett finom erősítésekkel a kisdob erőteljes, testes hangzást kölcsönözhet a kisdobnak.

Végül, a magas frekvenciák finomhangolásával, általában 900 Hz, 5 kHz és 10 kHz körül, tovább javíthatjuk a snare támadását, ropogását és légies jelenlétét.

3. lépés: Rack Toms

Ha nagyszerű hangzású trombitákat szeretne, két fő frekvenciatartományra kell összpontosítania: a 240-500 Hz körüli mély-középfrekvenciákra a teltség és a test érdekében, valamint az 5-7 kHz körüli magasabb frekvenciákra a hangzás tisztaságának és támadásának fokozására.

Először is, a 240-500 Hz-es tartományon belüli beállítással adja meg a megfelelő testességet, és az 5-7 kHz-es tartomány felerősítésével tegye a tompok hangját élesebbé. Ha szükséges, az 500-700 Hz-es tartományt állítsa be, hogy a dobozosságot eltávolítsa a modernebb hangzás érdekében.

Különösen az olyan nehezebb műfajokban, mint a rock és a heavy metal, a cél a tompok természetes hangzásának fokozása, kiemelve a legjobb tulajdonságaikat, miközben megőrzik a lényegüket.

4. lépés: Floor Toms

A padlótrombitákat általában könnyebb kezelni, mint a rack-trombitákat. A frekvenciaspektrumukat tekintve valahol a kickdob és a tom között helyezkednek el, így mélyen kell szólniuk, de egyben a készlet többi részével is összhangban kell lenniük.

A 80 Hz körüli erősítés fokozza a padlótom természetes mélységét, míg a 60 Hz alatti frekvenciák elzárása fenntartja a tisztaságot és megakadályozza az alacsony frekvenciájú zavarokat. Az 5 kHz-es tartományban is javasolnám a boostolást, hogy növelje a harapást és a definíciót, és a padlótom átvágja a keveréket.

Vannak más dolgok is, amelyekkel javíthatod a padlótom hangzását, például a 60 Hz-100 Hz közötti frekvenciát erősítheted az ütős hangzás érdekében, és a 250 Hz-400 Hz-es tartományban vághatod a nem kívánt csengést. Végül, az 1kHz-2kHz közötti vagy a 3kHz-5kHz körüli finom erősítéssel még karakteresebbé teheted a hangot.

5. lépés: Hi-Hat

A hi-hatok különleges figyelmet érdemelnek, mert magas hangjukkal, a te arcodba vágó hangjukkal könnyen átvághatnak a mixen.

A hi-hatok esetében a legjobb barátod a magaspass szűrő. A 300-500 Hz alatti frekvenciák levágásával szabaddá teszi a színpadot, hogy a hi-hatok mindenféle zavarosság nélkül ragyoghassanak. Ez segít a hi-hatoknak kiemelkedni, ugyanakkor több helyet biztosít a többi hangszernek, hogy lélegezhessenek a keverésben.

Azokban a pillanatokban, amikor a nyitott hi-hat egy kicsit túl élesen cseng 7 kHz körül, vagy amikor más rezonáns csúcsok vannak 5-6 kHz körül, a dinamikus EQ lépések segíthetnek elsimítani a dolgokat. A dinamikus EQ-val megszelídítheti ezeket a csúcsokat anélkül, hogy elveszítené a zárt kalapok karakterét adó éles hangzást.

6. lépés: Cintányérok

A cintányérok megfelelő beállítása olyan csillogást és textúrát kölcsönöz a zeneszámnak, amely feldobhatja a számot. De ezt az egyensúlyt nem mindig könnyű elérni.

Kezdjük a 200 Hz körüli mélyhangok "csörömpölésével", hogy a cintányérok valódi karaktere átragyoghasson.

Ezután nézzük meg a magas tartományt, ahol a cintányér hangja igazán életre kel. A 6-7 kHz közötti tartományban egy kis erősítés fokozhatja a cintányér egyedi jellemzőit, és eléggé kiemelkedővé teheti őket ahhoz, hogy izgalmasabbá tegye őket anélkül, hogy túlterhelné a hallgatót.

Mivel a cintányérokat gyakran overhead mikrofonokkal veszik fel, a dobfelszerelésből mindenből felvesznek egy kicsit. Ez az a pont, ahol a nagyfrekvenciás szűrő jól jön. A 350 Hz alatti vágás eltávolítja a kick és a snare hangszórókból beszűrődő mélyhangokat, ami csökkenti a dobszűrő átütését, és biztosítja, hogy a cintányérok felvételei tiszták és határozottak maradjanak.

Hasonlóképpen, a szobamikrofonok is felvehetnek valamennyit a snare 500 Hz körüli dobozosságából. Egy enyhe vágás ezen a frekvencián megtisztítja a cintányérok hangját, és eltávolítja a tompa zajt.

Ha a cintányérok túl keménynek tűnnek, akkor a 10 kHz feletti hangerő csökkentésével enyhítheti a keverékre gyakorolt hatásukat, és kellemesebb hallgatási élményt biztosíthat. Ha még mindig nem elégedett, megpróbálhatja 6 kHz és 8 kHz közötti erősítéssel meghatározni a cintányérok hangzását.

Végeredmény: Hogyan kell hangzania

Ha a dobok tökéletes EQ-val vannak beállítva, akkor erőteljes és tökéletesen egységes módon elevenednek meg, ellenállhatatlan lüktetéssel hajtva a dalt.

A szetted általános hangzásának egy egységes egységnek kell lennie, ahol minden dob és cintányér tökéletes harmóniában játszik a többivel. Összességében a doboknak egy egységes, dinamikus és kifejező hangszernek kell tűnniük, ami fokozza az árnyalt groove-ok és az erőteljes dobütések közötti változatosságot, miközben előreviszik a dalt.

Még egy utolsó dolog, amit szem előtt kell tartanod - amikor a dobok hangszínszabályozását végzed, ne felejtsd el figyelembe venni az összképet! Nem csak arról van szó, hogy a dobok önmagukban is jól szóljanak, hanem arról is, hogy a szám többi részével együtt is jól szóljanak.

Tehát, miközben a dobhangok finomhangolásán dolgozol, lépj hátra egy kicsit, és gondold át, hogyan illeszkednek a keverékbe, mint egészbe. A kickdob ütközik a basszusgitárral? A cintányérok elnyomják az énekhangot?

Ellenőrizze, hogy a keverék különböző részei hogyan hatnak egymásra, és szükség szerint módosítson. Így egy kiegyensúlyozott és csiszolt keverést hozhatsz létre, amely valóban ragyogni hagyja a dobokat, miközben lehetővé teszi, hogy a szám többi eleme is kiemelkedjen.

Jó szórakozást a dobok keveréséhez!