A 80-as években a dobgépek berobbantak a színpadra, és örökre megváltoztatták a zenei játékot. Az olyan analóg dobgépek, mint a Roland TR-808 és TR-909, előtérbe helyezték az elektronikus dobokat, és a művészeknek és producereknek a dobhangok teljesen új világát adták, amelyekkel dolgozhattak. Akár tetszik, akár nem, többé már nem volt szükség élő dobosra ahhoz, hogy élő dobokat rakjon le egy számhoz.

Gyorsan előre a mai napig, és még a szoftveres szintetizátorok és a dob pluginek térhódításával is a dobgépek még mindig megállják a helyüket, különösen a hip-hop és az elektronikus zene területén.

Ebben az útmutatóban a dobgép használatára vonatkozó profi tippeket szeretném neked megadni, ami különösen akkor lesz hasznos, ha szeretnél használni egyet, de még soha nem használtál. De először is...

A dobgépek története

Bár a 80-as évek vitathatatlanul a dobgépek legnagyobb szószólója volt, valójában már évtizedek óta léteztek, és lassan fejlődtek a nehézkes, kényelmetlen gépekből.

Az első igazi dobgép a Wurlitzer Sideman volt, amely 1959-ben jelent meg. Ez a terjedelmes szörnyeteg volt az egyik első kereskedelmi forgalomban kapható dobgép, bár nem volt éppen felhasználóbarát.

Ez azonban megalapozta az elkövetkezendőket.

Mielőtt továbbmennék, szeretnék egy pontot tenni azoknak, akik vitatkozni fognak velem, és azt mondják, hogy az 1949-es Chamberlin Rhythmate volt az első dobgép.

Bár hasonló célja volt, hogy élő dobos nélkül hozzon létre ritmusokat, de a személyre szabható kézi vezérlés helyett inkább szalagos hurkok segítségével működött. A hangminőséget, bár a vintage hangulatot kedvelők számára jó volt, gyakran a legjobb esetben is "megkérdőjelezhetőnek" minősítették.

Ennek ellenére ez egy korai kísérlet volt az elektronikus és a mechanikus hangok összeházasítására.

Most pedig térjünk vissza a tervezett programunkhoz.

Ahogy az évtizedek teltek, a dobgépek kezdtek helyet találni a kifinomultabb hangszerekben, mint az elektronikus orgonák. Ezek a korai modellek lehetővé tették a zenészek számára, hogy programozott ritmusokat adjanak előadásaikhoz, de a hangok még mindig nem voltak éppen csúcsminőségűek. A dobgépek csak az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején, a digitális mintavételi technológia megjelenésével találták meg igazán a helyüket.

A Roland TR-808 és TR-909 a legjobb példa erre. Ezek a dobgépek lehetővé tették a művészek számára a dobminták minden egyes részének irányítását, és a zene világa már soha többé nem volt ugyanaz.

FUN FACT: A TR-909 volt az első Roland dobgép, amely MIDI-t használt.

Gyorsan haladjunk előre napjainkba, és a dobgépek kifinomult, kompakt eszközökké fejlődtek, amelyek hardveres és szoftveres formában is képesek szinte minden ritmusra.

Most, hogy ízelítőt kaptál a történelemből, térjünk rá, hogyan használhatod az alapvető dobgépeket a zeneszámaidban:

Tipp #1: Ismerje a dobgép alapjait

Mielőtt elkezdenél ütemeket készíteni a dobgépeddel, arra kérlek, hogy ismerkedj meg az elrendezéssel és az alapvető funkciókkal. Gondolj a dobgépedre úgy, mint egy autóra. Nem próbálnád meg vezetni anélkül, hogy tudnád, hol vannak a pedálok és a sebességváltók, igaz?

Ismerkedés a felülettel

A legtöbb dobgépnek van néhány kulcsfontosságú összetevője:

• Pads: ahol a hangokat kiválthatod. Minden pad egy adott dobhangnak felel meg, mint például a kick, snare, claps vagy hi-hat.
• Gombok: általában olyan paramétereket szabályoznak, mint a hangerő, a hangszín, a szűrő vagy a lecsengés - olyan dolgok, amelyek alakítják a hangok viselkedését.
• Képernyő (inkább a modern dobgépek esetében): megjeleníti a beállításokat, hangparamétereket és szekvenciaadatokat, így menet közben is könnyen beállíthatja a hangokat és a mintákat.
• Sequencer: ahol lépésről lépésre rendezheted a dobokat és programozhatod a ritmusokat.

Dobgép beállítása

Ha megvan az elrendezés, csatlakoztassa, csatlakoztassa a hangszórókhoz (vagy audiointerfészhez, ha használ), és kapcsolja be. A legtöbb dobgépnek van egy egyszerű bekapcsológombja - néha egy bizonyos üzemmódba (pl. performance vagy production módba) kell állítani, hogy elkezdhessen zenélni.

Ellenőrizze a kimeneti szinteket is, hogy ne süsse meg a dobhártyáját!

Alapvető funkciók

Most jön a móka - a zenélés.

Először is ki kell választania a dobhangokat. A dobgéptől függően lehet, hogy van egy előre betöltött hangok bankja, amelyből választhat, de az is lehet, hogy saját hangokat is betölthet.

Amikor egy új dobgéppel játszom, mindig az alapokkal kezdem: kick dob, snare, hi-hat. Minden hang esetében általában a hangerő, a hangszín és a hangmagasság állítható a gombok segítségével.

Ezután elkezdheti a minták létrehozását. A pattern alapvetően hangok olyan sorozata, amely újra és újra lejátszódik. A dobgépek lehetővé teszik, hogy ezeket a patterneket lépésről lépésre programozd, általában 16 lépéses ráccsal (néha 8 vagy 32, a géptől függően). A rács segítségével lényegében minden egyes lépésre egy hangot helyezhetsz el, hogy egy teljes ritmust hozz létre. Például helyezzen egy kicket az 1., 5. és 13. lépésre, és egy snare-t a 9. és 16. lépésre. Nyomja meg a lejátszást, és a minta loopol!

PRO TIPP: Igen, most apásan fogok viselkedni, de kérlek, olvasd el a használati utasítást. Tudom, tudom, a kézikönyvek nem éppen a legizgalmasabb olvasmányok, de higgye el, tele vannak olyan információkkal, amelyek segítenek elkerülni a frusztrációt a későbbiekben. Ráadásul így kívül-belül megismerheted a dobgépedet, ami még élvezetesebbé teszi a használatát.

Tipp #2: A szekvenszer elsajátítása

Minden nagyszerű dobgép szíve a szekvenszer. Enélkül csak egy beatpad van.

Egy tipikus dobgépben a szekvencer egy lépésekből álló rácsként jelenik meg. Minden lépés az idő egy-egy szeletét jelenti, és minden egyes alkalommal, amikor ez a szelet eléri a dobgéped azt a hangot játssza le, amelyet az adott lépéshez rendeltél.

A legtöbb dobgép 16 lépést használ egy mintában, de néhány modell 8 vagy akár 32 lépést is kínál. Minél több lépéssel rendelkezik, annál részletesebb lehet a minta.

Amikor megnyomja a lejátszás gombot, a szekvencer végigmegy ezeken a lépéseken, és sorrendben játssza le a programozott hangokat.

Ahol a dolgok érdekessé válnak, az az, amikor az egyes lépések véletlenszerű megváltoztatásával megváltoztathatod a ritmus érzését. Például, ha egy egyszerű kick-snare-kick-snare mintát fektetsz le, az ütem szilárdan hangozhat, de kiszámíthatóan is fog hangzani.

De ha például a kicket a 3. lépésre, a snare-t a 15. lépésre, a cowbell-t pedig az 5., 10. és 16. lépésre helyezzük (valaki tudassa velem, hogy ez hogyan hangzik), akkor hirtelen van egy groove, amiben van némi pattogás. A ritmust akár gyorsíthatod vagy lassíthatod is a tempó beállításával vagy a lépések időzítésével való játékkal.

Tipp #3: Hangválasztás és rétegzés

A szekvenszer ismerete egy dolog, de a megfelelő hangok kiválasztásának ismerete egy másik. Ez vitathatatlanul az egyik legizgalmasabb (és néha megterhelő) része a dobgép használatának.

A legtöbb modern dobgépek köszönti Önt egy sor dob hangok, mint a kick dob, snares, hi-hats, claps, és talán néhány extrát , mint toms vagy ütőhangszerek . Az első lépés annak eldöntése, hogy milyen hangzást szeretne a műfaj vagy a hangulat alapján, amit keres.

Például, ha hip-hopot készítesz, akkor ütős, mély rúgásokat és snare-eket akarsz , amelyek repesztenek (TR-808, valaki?). Másrészt, ha house-t vagy technót készít, akkor a szintetizátoros, elektronikus rúgások és élesebb, kicsit testesebb hi-hatok felé hajlik (a TR-909 a király ebben az esetben).

Dobok rétegezése

Ha már megvannak a hangok, itt az ideje, hogy kreatívvá válj. Az egyik legjobb módja annak, hogy textúrát és mélységet adjunk bármely dobgép ritmusához, a hangok rétegzése. Ez azt jelenti, hogy két vagy több hasonló hangot egymásra helyezünk, hogy összetettebb eredményt hozzunk létre. Például két különböző rúgás (például egy mély, dübörgő 808-as stílusú rúgás és egy kattogó akusztikus rúgás) rétegzése érdekesebbé teheti a dobok hangzását.

Ezzel együtt a rétegezés művészet. Fontos, hogy olyan hangokat válasszunk, amelyek kiegészítik egymást. Nem akarsz két pontosan ugyanolyan hangzású snare-t. Az csak felesleges zűrzavart okozna.

Ehelyett egy ütős snare-t rétegezzen egy tapssal vagy egy alternatív snare-rel, amely több visszhanggal vagy textúrával rendelkezik a szélesebb hangzás érdekében.

Innen már elkezdheted formázni a dobokat. Dobgépek gyakran hagyja, hogy manipulálni paraméterek minden egyes elem, mint a hangmagasság, szűrés, és burkolatok.

Szeretem a tuninggal kezdeni. Ha például azt akarod, hogy a rúgásod keményebben üssön, akkor csökkentheted a hangmagasságát egy kicsit. A snare-ek esetében lehet, hogy a nagyobb harapás érdekében meg kell emelni a hangmagasságot, vagy úgy kell hangolni őket, hogy jobban illeszkedjenek a számod általános hangneméhez.

Ezután beállíthatod a szűrő határértékét, hogy egy elem hangja tompább legyen, vagy felerősödjön (szeretem az analóg aluláteresztő szűrőt a snare-en, különösen a lo-fi ütemeknél).

Végül pedig a burkológörbékkel játszhatsz, hogy szabályozd, hogyan viselkedjen a hang az idő múlásával. A decay különösen fontos a snare-ek esetében, mivel a rövidebb decay a snare-nek egy lendületes, feszes hangzást ad, míg a hosszabb decay a hangzást elnyújtottabbá teheti.

Tipp #4: Légy kreatív az effektekkel

A varázslat a hatásokban rejlik. Akár reverb, delay, torzítás, bitcrushing vagy a fentiek mindegyike; az effektek teljesen új életet adhatnak a dobhangoknak.

Természetesen az effektek használatának végtelen módja van, ezért csak a használatukkal kapcsolatos alapvető gondolataimat szeretném ismertetni.

Sok dobgépek jönnek egy sor fedélzeti hatások, bár néhány a leggyakoribbak közül látni fogod közé tartozik a visszhang, késleltetés, torzítás, és bitcrushing.

Az effekteknél a kulcs a finomság. Könnyű túlzásba esni, és mindenre egy csomó effektet ráhúzni, de gyakran a kevesebb több. Egy kis visszhang a snare-nek teret adhat anélkül, hogy úgy hangzana, mintha alagútban lenne, és egy kis késleltetés a kalapokon dinamikusabbá teheti őket.

Azonban bizonyos dobhangok kimeneteit külön-külön is átirányíthatja a DAW saját sávjaira (hasonlóan ahhoz, ahogyan egy dobfelvételt rögzítene), és használhat harmadik féltől származó effekt pluginokat, ahogyan az alábbi példában is tettem.

Hogy egy példát adjak, fogtam ezt a száraz dob groove-ot:

és adjunk reverb-et a peremlövéshez, és egy finom szobai reverb-et minden máshoz:

Figyeld meg, hogy jobban kitölti a teret, de nem nyomja el a készlet hangzását.

Itt úgy döntöttem, hogy egy lépéssel továbbmegyek, és az egész groove-ot finom bitcrushinggal egészítem ki, a reverb után, így egy zsírosabb, karakteresebb dobhangzást kapok:

Tipp #5: Szinkronizálás más eszközökkel

Ha már a DAW-ba történő felvételről beszélünk, beszéljünk a dobgépek és más eszközök szinkronizálásáról. Akár DAW-val, akár más dobgépekkel, akár külső szintetizátorokkal és samplerekkel dolgozol, ha mindent megfelelően szinkronizálsz, az segít, hogy a ritmusod feszes és a munkafolyamatod zökkenőmentes maradjon. Íme, hogyan tudsz mindent összehangolni.

Dobgépek szinkronizálása DAW-okkal

Ha egy dobgépet integrálsz a DAW-odba, az első dolog, amire szükséged lesz, egy szilárd kapcsolat. A hardveres dobgépek és a DAW szinkronizálásának több módja is van, és a választott módszer a felszerelésétől függ.

• MIDI szinkronizálás: Ez a leggyakoribb módszer. A MIDI lehetővé teszi, hogy a dobgép időzítési információkat kapjon a DAW-tól. Ez azt jelenti, hogy amikor megnyomja a lejátszást a DAW-ban, a dobgép tökéletes szinkronban követi. Ha a dobgéped támogatja a MIDI-t, akkor egy MIDI-kábelt kell csatlakoztatnod a DAW-ból (vagy a MIDI-interfészből) a dobgépedhez. A csatlakoztatás után győződjön meg róla, hogy a dobgép slave módban van, ami azt jelenti, hogy követi a DAW által küldött órajelet.
• USB szinkronizálás: Egyes modern dobgépek USB-csatlakozással rendelkeznek, amely MIDI és hang számára is használható. Az USB-kapcsolaton keresztül időzítési információkat küldhet, és egyes eszközök még azt is lehetővé teszik, hogy egyetlen USB-kábelen keresztül több eszközt szinkronizáljon.
• DIN szinkronizálás: Ha régebbi hardvert vagy speciális dobgépeket használsz, mint például a Roland TR-sorozat, akkor előfordulhat, hogy belefutsz a DIN Sync-be, a vintage dobgépek által használt 24 impulzus/negyedhang időzítési rendszerbe. Bár a modern felszerelésekben nem annyira gyakori, néhány eszköz még mindig használja a DIN Sync-et, ezért ellenőrizze a kézikönyvben a kompatibilitást.

Külső fogaskerék integráció

Ha van néhány külső eszköz, mint például szintetizátorok, samplerek, vagy akár egy másik dobgép, szinkronizálás egy kicsit bonyolultabb. A legtöbb eszköz lehetővé teszi, hogy MIDI-órajeleket küldjön, hogy mindent ugyanabban a ritmusban tartson. Például, ha a dobgép mellett szintetizátort vagy samplert használ, akkor MIDI-n keresztül csatlakoztathatja a dobgéphez vagy a DAW-hez, elküldheti az órajelet, és mindent szinkronizálhat.

Itt egy nagyszerű videó arról, hogyan használhatsz egy dobgépet külső hardveres szekvenszerként:

Tipp #6: Egyedi barázdák létrehozása valószínűséggel

Ha a dobgépet eddig csak arra használta, hogy szoros, kiszámítható mintákat programozzon, akkor lehet, hogy kihagyja az egyik legizgalmasabb funkciót: a valószínűség-alapú szekvenálást.

Ez a technika lehetővé teszi, hogy véletlenszerűvé vagy kiszámíthatatlanná tegye a dobmintákat. Remekül használható furcsa, a megszokottól eltérő ütemekhez.

Például beprogramozhatsz egy kickdobot úgy, hogy minden 2. vagy 3. ütemre lecsapjon, így egy kicsit kevésbé kiszámítható ritmust hozva létre. A szokásos egyenes 4/4-es ütem helyett megengedheted a gépnek, hogy véletlenszerű döntéseket hozzon arról, hogy a snare vagy a hi-hat hol helyezkedik el a rácson belül. Gondolj rá úgy, mintha ellenőrzött káoszt indítanál el.

Ezek a finom randomizációk elsőre apróságnak tűnhetnek, de drasztikusan megváltoztathatják az általános barázdát, kevésbé mechanikusnak és emberközelibbnek érezhetővé téve azt. Például a snare-ed az esetek többségében következetes mintázatot követ, de időnként kihagyhatsz egy lépést, vagy a vártnál korábban érhetsz földet. Ez olyan "tökéletlenséget" ad, amelyet hagyományos programozással nehéz megismételni.

Ha azt szeretné, hogy az ütemek kevésbé robotikusnak érezzék magukat, véletlenszerűvé teheti a sebességeket is. Ahelyett, hogy minden ütésnek ugyanaz a sebesség (hangerő) lenne, beállíthatsz enyhe eltéréseket egyik ütésről a másikra. Egy kicsit hangosabb snare itt, vagy egy lágyabb kick ott, organikusabb, élő hangulatot ad a számodnak , mindezt olyan precizitással, amit egy élő dobfelszereléssel nem érnél el.

Olyan dolgokat is randomizálhatsz, mint az időzítés vagy a swing, hogy a dobjaidnak egy emberibb jelleget adj.

Marvin Gaye "Sexual Healing" című száma vitathatatlanul az egyik leghíresebb példa a Roland TR-808 dobgép használatára. Hallgasd meg, hogyan tartalmaz egy tisztességes mennyiségű swinget:

Következtetés: Mester a dobgéped, tedd a magadévá

Végeredményben a legjobb módja annak, hogy megszokja a zenélést akár szoftveres, akár hardveres dobgépekkel (vagy dobgép-alkalmazásokkal), az, hogy játszik velük. Szokj hozzá a hibák elkövetéséhez. Próbálj ki olyan dolgokat, amelyeket elsőre rosszul érzel, és nézd meg, hová vezetnek. A dobgépek a felfedezés és a kísérletezés eszközei, és nincsenek rossz módszerek a használatukra!