Ha nem lennének intervallumok a zenében, nem lennének skálák, dallamok és akkordmenetek. Bizonyos értelemben az intervallumok magának a zenének az alapját képezik.
Túl sok új zenész számára azonban még az alapvető zeneelméleti ismeretek is ijesztőnek tűnhetnek.
Ebben a kis útmutatóban megtanítunk mindent, amit a zenei intervallumokról tudni kell, és hogyan kategorizálhatod őket, hogy a zeneszerzés még szórakoztatóbb legyen!
Mi az az intervallum?
Az intervallum a távolság a hangmagasságban két hangjegy között.
Minél kisebb az intervallum, annál kisebb a hangmagasságbeli különbség a két hang között. Másrészt, minél nagyobb az intervallum, annál nagyobb a hangmagasságbeli különbség a két hang között.
Az intervallumokat sokféleképpen kategorizálhatjuk, bár három fő elemet szeretünk figyelembe venni egy intervallum leírásakor:
- Az intervallum távolsága
- Az intervallum minősége
- Hogy az intervallum harmonikus vagy dallamintervallum-e
Mielőtt belemennénk a részletekbe, nézzük meg a két legalapvetőbb intervallumtípust - a hangokat és a félhangokat.
Hangok és félhangok
A hangok és a félhangok (egész lépések, illetve féllépések) az alapvető intervallumok.
A különböző skálák és akkordok megalkotásához különböző hang- és félhangkombinációkat fogunk használni.
A félhangok a legkisebb intervallumot jelentik. A félhangot gyakran féllépésként emlegetik.
Tehát például, ha a billentyűzeten a C hangon állsz, és a C# hangra lépsz, ez egy fél lépés.
A hangok kétszer akkorák, mint a félhangok, és sokan egész lépéseknek nevezik őket. Ezt az intervallumugrást két félhangként is felfoghatod.
Tehát például, ha a billentyűzeten a C hangon állsz, és a D hangra lépsz, akkor egy egész lépést lépsz.
Intervallum nevek
Most, hogy már tisztában van a két legalapvetőbb intervallummal, nézzünk meg néhány nagyobb intervallumot, és azt, hogyan határozhatjuk meg őket.
Az intervallum meghatározásához számokat használunk. A számok azon alapulnak, hogy a két hang között hány zenei betű neve van.
Tegyük fel, hogy a C és a D hangok közvetlenül egymás mellett vannak, és próbáljuk kitalálni az intervallum nevét, tudjuk, hogy az a tény, hogy a C és a D két betűvel van egymástól, egy második.
Ha azonban fogjuk a D hangot, és feljebb visszük egy E-re, akkor az intervallum egy harmad lesz, mivel a C és az E három betűnyi távolságra van egymástól.
Ha ezt az E-t F-re tesszük, az intervallum negyed lesz.
Ha az F-et feljebb helyezzük egy G-re, az intervallum egy kvint lesz.
Ha ezt a G-t feljebb visszük egy A-ra, az intervallum hatoddá válik.
Ha ezt az A-t feljebb visszük egy B-re, az intervallum egy szeptim lesz.
Ha a B-t feljebb visszük a C-re, az intervallum nyolcad vagy oktáv lesz.
Azt is fontos megjegyezni, hogy van egy intervallumnév arra az esetre, ha két azonos hangot nézünk. Ezt az intervallumot unisono-nak nevezik.
Például egy kottában két hangszer egyszerre játszhatja ugyanazt a hangot.
Intervallum minőség
Az intervallum minősége a következő meghatározandó elem.
Amikor intervallumokra utalunk, nem egyszerűen a számukra hivatkozunk. Ehelyett minőségük alapján különböztetjük meg őket.
Ha megnézzük az alábbi képet, láthatjuk, hogy a kotta mindkét intervalluma harmad.
Az első intervallum három betűs hangjegyet tartalmaz, amelyek C-től Eb-ig (C-D-Eb) mozognak.
A második belső szintén három betűs hangjegyet tartalmaz, amely C-től E-ig (C-D-E) halad.
Ahhoz, hogy ezt a két intervallumot megkülönböztessük egymástól, ki kell találnunk, hogy milyen minőség választja el őket egymástól.
Az intervallumok világában többféle minőség létezik, többek között:
- Tökéletes intervallumok
- Dúr intervallumok
- Moll intervallumok
- Augmentált intervallumok
- Csökkentett intervallumok
Mielőtt belemennénk abba, hogyan működnek ezek a különböző típusú intervallumok, vessünk egy pillantást a dúr skálára.
A dúr skála minden egyes hangja a tonikától vagy gyökhangtól kezdve egy dúr intervallumot vagy tökéletes intervallumot alkot:
Itt vannak a C-dúr skála intervallumai:
Tökéletes intervallumok
Háromféle intervallumot nevezünk tökéletes intervallumnak, többek között:
- Tökéletes negyedik
- Tökéletes ötödik
- Tökéletes nyolcad (oktáv)
Ezek olyan intervallumok, amelyek természetesen előfordulnak a dúr skálában. "Tökéletes" intervallumoknak nevezzük őket az általuk alkotott hangzásuk és frekvenciaarányaik miatt.
Vannak negyedek és ötödök, amelyek nem tökéletes intervallumok, amikre később térünk ki.
Azonban, hogy jobb képet kapjon, itt van az összes tökéletes intervallum a zeneelméletben:
Dúr intervallumok
Négyféle intervallumot nevezünk nagy intervallumnak, többek között:
- Major második
- Nagy terc
- Dúr hatod
- Dúr szeptim
Ha a dúr skálát nézzük, és a felső hang nem tökéletes intervallum, akkor megállapíthatjuk, hogy ez egy dúr intervallum.
Amikor az intervallum számát keresi, az intervallum legalacsonyabb betűjével kezdheti, és azt jelölheti meg egynek (gyök vagy tonika). Ezután megszámolhatod, hány betű kell ahhoz, hogy eljuss a magasabb hanghoz.
Itt vannak a C-dúr skála nagy intervallumai:
Természetesen ugyanez vonatkozik bármelyik dúr skálára, nem csak a C-dúrra.
Ha a tonikán kezded, és egy felette lévő hangra lépsz, akkor az vagy dúr vagy tökéletes lesz.
Moll intervallumok
Itt kezdenek egy kicsit bonyolulttá válni a dolgok. Ha bármelyik dúr intervallumunk felső hangját féllépéssel vagy félhanggal csökkentjük, akkor moll intervallumokká válnak.
Tegyük fel, hogy a C-től E-ig terjedő intervallummal rendelkezünk, ahogyan azt fentebb tárgyaltuk. Ez az intervallum egy nagy terc. Ha azonban az E-t egy fokkal lejjebb vesszük, akkor Eb lesz belőle. Az intervallum, amely most C-től Eb-ig tart, moll harmaddá válik.
Mivel a dúr skálában csak négy lehetséges dúr intervallum van, ezért csak négy lehetséges moll intervallumunk is van, többek között:
- Kisebb második
- Kis terc
- Moll hatod
- Moll szeptim
Mielőtt továbblépnénk, foglaljuk össze, amit már megtanultunk:
- Ha egy dúr skála felső hangját nézzük a tonikától vagy a gyökhangtól kiindulva, az csak dúr vagy tökéletes intervallum lehet.
- Ha a dúr skála legfelső hangja egy negyed, ötöd vagy nyolcad, akkor tökéletes intervallumot kapunk.
- Ha a dúr skála legfelső hangja egy második, harmadik, hatodik vagy hetedik hang, akkor egy dúr intervallumot kapunk.
- Ha egy dúr intervallum legfelső hangját egy félhanggal vagy féllépéssel lejjebb vesszük, akkor egy moll intervallumot kapunk.
Augmentált intervallumok
Ha egy dúr vagy tökéletes intervallumot egy féllépéssel vagy félhanggal meghosszabbítunk, de megtartjuk ugyanazt a betűnevet, akkor egy augmentált intervallumot kapunk.
Tehát például, ha veszünk egy tökéletes kvint intervallumot, például C-től G-ig, és a G-t Gisz-re bővítjük, akkor ez egy megnövelt kvint intervallum lesz. Ugyanez lenne a helyzet, ha vennénk egy C-dúr szekund intervallumot, és a D-t D#-ra bővítenénk. Ez az intervallum egy megnövelt szekund intervallum lenne.
Nézze meg az alábbi képet, hogy jobban lássa, hogyan néznek ki a bővített intervallumok, és nyugodtan szánjon rá egy másodpercet, és játssza le ezeket egy billentyűzeten, ha van egy a közelben, hogy megszokja, hogyan hangzanak.
Mi történik tehát, ha az intervallumban a magasabb hangra a szisz helyett egy flatot teszünk?
Ebben az esetben egy úgynevezett csökkentett intervallumot kapunk.
Csökkentett intervallumok
Ha a tökéletes intervallumok (negyedek, ötödök vagy nyolcadok) bármelyikére egy flatot teszünk, akkor ezek nem moll intervallumok, hanem csökkentett intervallumok lesznek.
Tegyük fel például, hogy a C-től F-ig terjedő hangjegyeink vannak, ami egy tökéletes kvart.
Ha az F hangra egy flatot tennénk, hogy Fb legyen, akkor egy csökkentett negyedet kapnánk.
Ha egy moll intervallumra egy flatot teszünk, hogy a felső hangot egy félhanggal lejjebb húzzuk, akkor szintén egy csökkentett intervallumot kapunk. Például, ha az E-től D-ig terjedő hangjegyek egy moll szeptim, és a D-re teszünk egy flatot, hogy egy félhanggal lejjebb tegyük, akkor egy csökkentett szeptimet kapunk.
Ha egy dúr intervallumot lekicsinyített intervallummá szeretnénk tenni, akkor a felső hangot egy egész lépéssel kell ellapítanunk.
A standard zenei intervallumok felgöngyölítése
Ezen a ponton már elég jól meg kell értened, hogyan működnek az intervallumok a zenében. Itt egy kis táblázat, amit magaddal vihetsz, hogy emlékezz a különböző intervallumokra az egyhangúságtól az oktávig:
Összetett intervallumok
Eddig arról beszéltünk, hogy mik az egyszerű intervallumok.
Egy egyszerű intervallum az, amely egy oktávon belül van. Ha azonban kilépünk az oktáv határain kívülre, akkor az úgynevezett összetett intervallumokba kerülünk.
Az összetett intervallumokat többféleképpen is meg lehet vitatni.
Az első módszer az "összetett" szó használata az intervallum neve előtt.
Tegyük fel például, hogy a C-től E-ig terjedő intervallum, amelyről most már tudjuk, hogy egy nagy terc.
Ha az E hangot egy oktávval feljebb helyeznénk, akkor egy összetett nagy terc lenne belőle.
Az összetett intervallumokat azonban nyolcnál nagyobb számnevek használatával is megnevezheti.
Ugyanebben a fenti példában a C-től E-ig egy oktávval magasabb E-vel egy dúr tized lenne az összetett dúr harmad helyett.
Harmonikus és dallamintervallumok
A számok és a minőség használatán túl az intervallumok meghatározásához a zeneelméletírók gyakran két különböző csoportba sorolják az intervallumokat, többek között:
- Harmonikus intervallumok
- Dallamintervallumok
Bár ugyanazokat a kifejezéseket használják, a harmonikus intervallumok és a dallamintervallumok különböznek a harmonikus és a dallamos moll skáláktól.
Harmonikus intervallumok
A harmonikus intervallum olyan intervallum, ahol a két hangot együtt vagy "harmóniában" játsszák.
Ha megnézed az alábbi képet, láthatod, hogy a C és az E egyszerre játszott harmónikus dúr harmadot hoz létre.
Dallamintervallumok
Másrészt vannak dallamintervallumok, amelyekben az egyik hangot a másik után játsszák. Mivel ezek a hangok a dallam részét képezik, dallamintervallumoknak nevezzük őket.
Ha megnézed az alábbi képet, láthatod, hogy a dallamformában játszott C és E egy dallamdúr harmadot hoz létre.
Intervallumok a zenében
Amikor a zenei intervallumok azonosításáról van szó, először is meg kell értened az elméleti fogalmakat, amelyekről fentebb már beszéltünk. Ha már tisztában vagy azzal, hogyan működnek az intervallumok általában, elkezdheted megtanulni, hogyan azonosíthatod őket hallás alapján.
Tegyünk egy kis utazást a különböző zenei intervallumokon keresztül, és beszéljünk néhány népszerű dalról, hogy könnyebben felismerhessük őket.
Kisebb második
A moll szekund a legkisebb intervallum a nyugati zeneelméletben.
Ha a két hangjegy között egy féllépés vagy félhang van, akkor disszonáns és baljós hatást érhetünk el, amikor a két hangjegyet egymás mellett vagy egyszerre játsszuk.
A moll szekund egyik legjobb példája a "Cápa" című film betétdala.
A dal bevezető hangjai moll szekundokban mozognak fel és le, hogy rémületet keltsenek a hallgatók szívében és elméjében. Még évtizedekkel később is azonnal felismerhető a film betétdala!
Második őrnagy
Elég butaságnak tűnik, hogy egyszerűen fogjuk az ominózus moll másodperc legfelső hangját, és emeljük meg egy féllépéssel, hogy megkapjuk a Föld egyik legvidámabb dalának kezdőhangjait!
A "Boldog születésnapot" első sorában egy felszálló és egy leszálló dúr szekundot hallhatunk.
Az emelkedő nagyszekund a Hap py - Születés, míg az ereszkedő nagyszekund a Születés-nap.
Kisebbik harmad
A moll harmad megtalálható a hagyományos angol dalban, a "Greensleeves"-ben. Ebben a dalban sok moll harmad van, bár az első emelkedő moll harmad intervallumot már a dal legelején hallhatjuk.
Az ereszkedő moll harmadra az egyik legjobb példa a "Hey Jude" című dalból származik, amely vitathatatlanul minden idők egyik legnépszerűbb Beatles-dala.
Ezt az ereszkedő moll harmadot hallhatjuk a dal első sorában, a "Hey"-től a "Jude"-ig.
Harmadik dúr
Visszatérve a vidámabb intervallumokhoz, a dúr harmad egyik legjobb dalpéldája a régi amerikai spirituáléból, a "When the Saints Go Marching In"-ből származik.
Az emelkedő dúr terc a dal első sorában hallható, az "Oh"-tól a "When"-ig.
Másrészt, a legjobb példa az ereszkedő nagy tercre az afroamerikai spirituáléból, a "Swing Low, Sweet Chariot"-ból származik.
A dal első sorában hallható az ereszkedő moll harmad, ahogy a "Swing"-ből a "Low"-ba lép.
Tökéletes negyedik
A tökéletes kvint mellett a tökéletes kvart az egyik legstabilabb intervallum a nyugati zeneelméletben.
A tökéletes kvart egyik legjobb példája a könnyűzenében a 18. századi keresztény himnusz, az "Amazing Grace".
Ezt a felszálló tökéletes negyedet a dal első szótagjában, az "A- maz -ing" szóban hallhatjuk.
Az ereszkedő tökéletes negyed intervallumra kiváló példa az "O Come, All Ye Faithful" című karácsonyi ének.
Ez az ereszkedő kvart már az első sorban hallható, az "Ó, jöjj" szavaktól a "Mind" szavakig.
Tritone
A tritonus a nyugati zene egyik legszokatlanabb és legbizonytalanítóbb intervalluma. Sokáig az emberek "ördögi intervallumként" emlegették. A tritonus a tökéletes kvart és a tökéletes kvint intervallumok között helyezkedik el. Nevezhetjük megnövelt negyednek vagy csökkentett kvintnek is.
A tritonus egyik legjobb példája a nyugati zenében a Simpson család főcímdala . A tritonus már az első sorban hallható: "The- Simp -sons".
Ami a tritonus csökkenő példáját illeti, hallgassa meg a Pearl Jam "Even Flow" című dalát.
A főversszak énekvonala egy kiemelkedő tritonális intervallummal kezdődik.
Tökéletes ötödik
A tökéletes kvint a nyugati zeneelmélet egyik legstabilabb intervalluma. Az alapvető hármashangzatokban gyakran használják, és a könnyűzenében az akkordok többségét is ez alkotja.
Ha harmonikus intervallumként játsszák, nagyon erőteljes hangzást eredményez. Másrészt, ha dallamban használják, felemelő vagy diadalmas hangzást hozhat létre.
A tökéletes ötödikre az egyik legjobb példa a Star Wars főcímdalában található.
Egy ereszkedő tökéletes ötödik intervallum példájaként meghallgathatja a The Flinstones főcímdalának első néhány hangját. Az ereszkedő tökéletes kvint hallható az első "Flin- stones " -ban.
Kisebb hatodik
Amint a tökéletes kvint fölé érünk, az intervallumok sokkal "dallamosabbnak" tűnnek. A moll-hatod intervallumokban és felette a két hang közötti távolság sokkal nagyobb, és ez az a pont, ahol a dalpéldák sokkal hasznosabbá válnak.
A modern könnyűzenében a moll hatod egyik legjobb példája a FUN együttes és a "We Are Young" című slágerük.
A refrénben hallható a "Set the world on fi- re " sorban.
Egy másik nagyszerű példa a felszálló és a leszálló moll-hatod között mozgó moll-hatodra a klasszikus Scott Joplin ragtime-dallamból, a "The Entertainer"-ből származik.
Az első néhány hangfelvétel után hallható, hogy a moll hatod felfelé és lefelé mozog.
Major Hatodik
A dúr hatod intervallum egy másik elég nagy ugrás, ahol egy jó dalpélda hasznos lehet.
Az egyik legjobb példa a zenében a dúr hatodikra a hagyományos skót népdal, a "My Bonnie Lies Over the Ocean".
A "My Bon -nie" fő sor első néhány szótagjában hallható a felszálló dúr szext.
Ami a lefelé haladó dúr hatoddal kapcsolatos jó példát illeti, a Michael Jackson "Man In The Mirror" című dalát használhatod.
A refrénben az első két szótagon egy ereszkedő dúr szextet találsz: "I'm start -in with the man in the mirror".
Moll hetedik
A moll szeptim egyik legjobb példája a zenében a West Side Storyból származik.
Ezt a felszálló dúr szeptimet a "Somewhere" című dalban hallhatjuk a "There's a place for us" sorban.
Ami az ereszkedő moll szeptimet illeti, az egyik legnépszerűbb példa Herbie Hancock "Watermelon Man" című dalából származik. A dal legelső két hangja egy moll szeptim intervallumot alkot.
Dúr hetedik
A dúr szeptim intervallum egy furcsa intervallum, amely nem gyakran fordul elő a könnyűzenében, mivel olyan közel van az oktávhoz. Természetesen gyakran hallani az intervallumot akkordokban, különösen egy kis hozzáadott színt adva.
A dúr szeptim mint dallamintervallum egyik legnépszerűbb példája az A-Ha klasszikusából, a "Take On Me"-ből származik.
A dúr szeptim intervallumot a "Take On" refrén első sorában hallhatjuk.
Ami az ereszkedő dúr szeptimet illeti, az egyik legjobb példa erre Cole Porter "I Love You" című dalának dallamából származik.
A dallam első néhány hangja egy merész dúr szeptim lecsengéssel kezdődik.
Octave
Az oktáv a zeneelmélet legnagyobb egyszerű intervallumugrása. Az oktávugrás egyik legjobb példája a népszerű "Somewhere Over the Rainbow" című dalból származik.
A refrénben a "Some- where " két szótagja között egy oktávnyi ugrás van.
Az egyik kedvenc lemenő oktávra emlékeztető dalunk a 90-es évek népszerű sitcomjának, a Doogie Howser, M.D.-nek a főcímdalából származik, amelyet a dal legelején található szintetizátorvonalban hallhatunk.
Végső gondolatok
Az intervallumok a legfontosabb zeneelméleti eszközök közé tartoznak. Ezen alapvető zeneelméleti eszközök nélkül nem juthatsz messzire. A dallamoktól az akkordokon át a progressziókig és azon túl, az intervallumokra úgy is gondolhatsz, mint építőkockákra.
Most, hogy ezt a cikket végigolvastad, jó elképzelésed lehet arról, hogyan ismerheted fel az intervallumokat a szeretett zenében, és hogyan használhatod az intervallumokat a saját zenéd megírásakor.
