Amikor megtanulod, hogyan kell játszani, az egyik első mód, amit megtanulsz (valószínűleg anélkül, hogy tudnád, hogy épp most tanultál meg egy módot) a jón mód. Ez a módusz az első módusz, amelyet sokan megtanulnak, mivel ez képviseli a nyugati zene alapjait.

Persze a módok is nagyon bonyolultnak tűnhetnek, ezért sok hangszeres zenész hajlamos távol tartani magát tőlük, ameddig csak lehet. Ebben az útmutatóban megnézzük, mi is az a jón módusz, és hogyan használhatod a zenédben!

Mi az a Mode?

A zenei mód egy olyan skála, amely a dúr skálából épül fel. Minden módus a dúr skála más-más hangján kezdődik, bár a skála ugyanazokat a fokozatait használja, ami minden módusnak egyedi hangzást kölcsönöz.

Mi az a Jón mód?

Mint már említettük, a jón módusz az első módusz, amit a legtöbben megtanulnak, mivel ez a dúr skála első módusa.

Készen állsz a nagy a-ha pillanatra?

Az ión módusz és a dúr skála pontosan ugyanaz!

Sokan ugyanezen okból gondolják, hogy a jón módusnak fényes, boldog vagy diadalmas jellege van, mint a dúr skálának. A jón módusz megtanulásának szépsége abban rejlik, hogy ez egy olyan alap, amelyre építve a többi módusz megtanulható.

Jón módú képlet

Minden skála és módusz képletek segítségével épül fel, ami megkönnyíti a tanulást és a megkülönböztetést.

Íme, így néz ki a jón módus képlete:

1 2 3 4 5 6 7

Ezt a módot a dúr skála fokozataival is elképzelhetjük. Ezek a fokok vagy intervallumok a következők:

• 1 gyökér (tonik)
• 2 fő másodperc
• 3 nagy harmad
• 4 Tökéletes negyedik
• 5 Tökéletes ötödik
• 6 nagy hatod
• 7 nagy szeptim

Ha fogod ezt az egyszerű numerikus képletet, és összehasonlítod a dúr skálával, látni fogod, hogy pontosan ugyanarról van szó. Nézzük meg például a C-dúr skálát.

A C-dúr skála hangjegyei a következők:

C D E F G A B

A C jón mód jegyzetei a következők:

C D E F G A B

Ez azt jelenti, hogy a G-dúr ugyanaz, mint a G-jón, ahogy a B-dúr is ugyanaz, mint a B-jón.

Természetesen ahhoz, hogy valóban megismerd az ión módot, először is mélyen meg kell ismerned a dúr skálát.

Mi a dúr skála?

A dúr skála a nyugati zene alapja. Ez a skála hét hangból áll, amelyek egész és féllépések sorozatába vannak rendezve.

A dúr skála egyetlen féllépése a harmadik és a negyedik skálafok, valamint a hetedik és a nyolcadik skálafok között van. A lépésképlet a választott dúr skála gyökerétől indul:

W W H W W W W H

Az emberek is gyakran hivatkoznak a dúr skála, mint a diatonikus skála.

Az alábbi dúr skálák táblázatán megnézheted, hogyan rendeződnek a dúr skálák az egyes hangnemekben.

Játssza le ezeket a billentyűzeten, és észre fogja venni, hogy mindegyik a fenti lépésképletet követi.

A hangjegyek megtalálása ión módban

Most, hogy már jobban megértetted a dúr skálát, a jón módban lévő hangjegyek megtalálása abszolút gyerekjáték lesz, mivel ugyanazt a képletet követik.

Azonban még mindig fontos, hogy megértsd, hogyan közelítsd meg ezeket a jegyzeteket modális szempontból.

Amikor a hangjegyeket keresi egy módban, három technika egyikét kell használnia.

Szerencsére a jón módus hangjegyeit a legkönnyebb megtalálni bármely más módushoz képest, mivel ezek megegyeznek a dúr skála hangjegyeivel.

Technika 1 - A módusz formula használata

Ha nehezen találja ki a módot, egyszerűen használhatja a mód képletet.

A jón módus képlete a következő:

1 2 3 4 5 6 7

Kezdjük azzal, hogy kiválasztunk egy alaphangot, amire felépítjük a módot. Ebben a példában a C hanggal kezdünk.

A C jón módban a gyökérhang (más néven az első hang) a C. Amikor tehát a módusképletet használod a C jón módban lévő hangjegyek megtalálásához, a dúr skála hangjegyeit kell használnod.

A dúr skála hangjegyei, ahogy fentebb tanultuk, a következők:

Mivel a jón mód a dúr skála első módusa, a C jón módban a hangok ugyanazok lesznek, mint a C-dúr skálában:

C D E E F G A B C

2. technika - A dúr skála megtalálása

Ha valaha is jammelsz a haverjaiddal, és valaki azt mondja, hogy szólózz a Jón módban, csak annyit kell tenned, hogy megtalálod a dúr skálát.

Fontos megérteni, hogy a dúr skálának hét módja van. Mindegyik mód megfelel a dúr skála egy-egy jegyzetének.

Az ión módus az alaphangra épül, a dór módus a másodikra, a fríg módus a harmadikra stb.

Ez azt jelenti, hogy ha valaki azt kiáltaná, hogy "játssz C-jón hangnemben", akkor csak a C-dúr skálát kellene játszanod. Másrészt, ha valaki azt kiáltaná, hogy "szólj G-jónban", akkor egyszerűen csak a G-dúr skálát játszanád.

Most megértem, hogy a fenti két technika egy kicsit ismétlődőnek tűnhet, bár ez csak azért van, mert a jón mód ugyanaz, mint a dúr skála, így nagyon könnyű meghatározni és játszani egy pillanat alatt. Amikor azonban elkezdesz más módusok felé haladni, rá fogsz jönni, hogy mennyire hasznosak ezek a technikák.

Technika 3 - Találd meg a módot intervallumok segítségével

Az intervallumokról már beszéltünk egy kicsit fentebb a lépésképletről szóló beszélgetésünkben, bár szeretnénk egy kicsit mélyebben belemenni ebbe, mivel ez sokak számára hasznos módja a módok felépítésének.

Az intervallumok egyszerűen a távolság a hangmagasság két hangjegy között.

A C és a D hangok közötti távolság például egy egész lépés (két félhang), míg a C és a Cisz közötti távolság egy fél lépés (egy félhang).

A C jón mód intervallumformulája például a következő:

W W H W W W W H

Természetesen ez minden más ión módra is érvényes, beleértve a g ión, az e ión és így tovább.

Nézzük meg, milyen lépéseket kell tennie, hogy ezt a képletet alkalmazza:

• Kezdjük a választott mód gyökér- vagy tonikai hangjával (használjuk például az E jón hangot).
• Az E alaphangtól kezdve lépjünk egy egész lépéssel (két félhanggal) feljebb a következő hangra, ami ebben az esetben az Fisz lesz.
• Ezután lépjünk még egy egész lépéssel feljebb, hogy elérjük a harmadik hangot a módban, ami ebben az esetben a Gisz.
• Ezután lépjünk felfelé egy féllépést, hogy elérjük a negyedik hangot a módban, ami az A.
• Folytassa a W W H W W W W W H képletet, amíg el nem éri az üzemmód végét.

Ha ezt a képletet megjegyzi, nagyon könnyen megtalálja mind a hét módban a hangjegyeket anélkül, hogy valaha is skálákat kellene keresnie. Bár ez a különleges technika elsőre sok munkának tűnhet, a hangszeresek számára nagyszerű módja annak, hogy megjegyezzék a hangjegyeket a hangszerükön, akár zongorázol, akár gitározol, stb.

A Jón mód használata

A jón mód használatának egyik legjobb módja az, hogy egyszerűen egy dúr akkord tetején játszol, hogy érezd, hogyan hangzanak bizonyos hangjegyek.

Tegyük fel, hogy például egy C-dúr akkordot akarsz loopolni.

Ezután játszhatsz ezen az akkordon a C ión hangjegyekkel.

Ha már hozzászoktál a dúr skála játékához, akkor a jón módot játszva talán nem is érzed semmi különösnek. Ha azonban időt töltesz azzal, hogy kritikusan figyeled, amit játszol, akkor jobb referenciád lesz, amikor elkezdesz más modusok felé haladni.

Például, amikor a phrygián vagy a mixolydiai módot játszod, a füled annyira hozzászokik a jón mód hallásához, hogy azonnal észreveszel valami egyedit.

A jón módot a dúr skálát használó dalok felett is használhatod.

Jón-tengeri jellemzők

A játékmódok lejátszásakor fontos, hogy figyeljünk az adott mód jellemzőire vagy ízeire, hogy lássuk, mi különbözteti meg azt a többitől. Gyakran szeretem azzal kezdeni, hogy megnézem az éppen játszott mód triton- és féllépéses intervallumait, hogy jobb képet kapjak a minőségéről.

A dúr skála módusai egyetlen tritonális intervallummal (B-F) és két féllépéses intervallummal (E-F és B-C) rendelkeznek.

Nos, a jón jellegzetességekkel való ellátása elég nehéz feladat, tekintve, hogy a jón nagyjából a nyugati zeneelmélet alapja, és minden hang ugyanolyan fontos, mint a másik, bár én mindent megteszek, ami tőlem telik.

A jón móddal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy sokan a tökéletes negyedet olyan hangnak tartják, amelyet a funkcionális harmónia használatakor "kerülni" kell. Ez azért van így, mert a tökéletes negyed intervallum, amikor egy dúr harmaddal párosul, egy lapos kilenced intervallumot hoz létre. Ez gyakran furcsán vagy disszonánsan hangozhat, ha egy dúr akkord tetején játsszák.

A másik hang vagy intervallum, amire figyelned kell, a dúr szeptim, amely a jón hangnem utolsó féllépése. A C iónban a szeptim a B, ami egy féllépésnyire van a C-től.

Természetesen az emberek ezt a két hangot állandóan jón nyelven játsszák. Például egy dúr akkordhoz egy negyed hozzáadásával sus4 akkordot hozunk létre, ami segíthet egy kis lógással a tonikához vezetni.

Ami a hetediket illeti, a zenészek gyakran adnak hetediket a dúr akkordokhoz, hogy egy kicsit több ízt adjanak nekik.

Bár sokan ezeket a hangokat "elkerülendő" hangoknak nevezik, amikor zeneelméletről beszélnek, én azt állítom, hogy ezek a jón mód fő jellemzői, még akkor is, ha néha kissé disszonánsan hangzanak.

A jón módot használó dalok

Sokkal több olyan dalt találsz, amely a jón módot használja, mint más módokat, mivel a jón mód a dúr skála első módusa. Az emberek gyakran csak a dúr skálán való játékra gondolnak, mielőtt arra gondolnának, hogy "ión módban" játszanak.

A dúr skálát használó legnépszerűbb dalok közé tartoznak azok, amelyeket már egészen fiatalon megtanulunk. Sok gyermekdal, például az "Evezz, evezz, evezz a csónakoddal" és a "Mary Had a Little Lamb" mind a jón módot használja.

A kortárs zenei világba lépve, a jón mód egyik legjobb példája a Beatles "Let It Be" című száma.

Ez a dal C ión hangnemben szól, és a popzene egyik legnépszerűbb akkordmenetét használja: I V vi IV.

Annyi dal van, amely a jón módot használja, hogy lehetetlen lenne mindet felsorolni. Garantálom, hogy a dalkönyvtáradba léphetsz, és véletlenszerűen lejátszhatsz egy dalt, és nagyobb a valószínűsége annak, hogy egy olyan dalra érkezel, amely a jón módot használja, mint bármely más mód.

Gyakran ismételt kérdések

A jón mód ugyanaz, mint a dúr?

Igen, az ión módus ugyanaz, mint a dúr skála, ezért gyakran ez az egyik első módus, amit az emberek a zeneelméletben megtanulnak.

Hány módozat van a zenében?

A nyugati zenében hét mód létezik, többek között:

• Jón-tengeri
• Dorian
• Phrygian
• Lydian
• Mixolydian
• Aeolian
• Locrian

Záró gondolatok - Miért olyan fontos a jón mód

Mint láthatod, a jón módusz a nyugati zeneelmélet talán legfontosabb módusa. Nélküle nem lenne alapja a mai zenénknek.

A jón mód több okból is kulcsfontosságú:

• Lehetővé teszi számunkra, hogy dallamokat és harmóniákat hozzunk létre egy dúr hangnem tonikájából kiindulva.
• Ez az összes többi üzemmódváltás alapjául szolgál.
• A diatonikus skálát használja
• Csak változatlan skála fokozatokkal rendelkezik.

Remélem, hogy sikerült eloszlatnom minden rejtélyt, ami ezt a módot övezi. Valószínűleg már használod, amióta zenélsz. Az újonnan szerzett tudásoddal azonban jobban kontextusba tudod majd helyezni a zenét, amit készítesz és hallasz, hogy értelmesebbé tedd.

‍