A jazz zenét a végtelen kísérletezés és a határok átlépése iránti elkötelezettség határozza meg. A sok árnyalat miatt nehéz lehet megtanulni, hogyan kell jazz akkordmeneteket készíteni vagy beépíteni őket a zenédbe.

Szerencsére összeállítottunk egy útmutatót, amely megfejti a jazz akkordmeneteket, hogy elkezdhess komplexebb zenét írni. Megosztjuk a jazz progressziók néhány jellemzőjét klasszikus példákkal együtt, hogy elkezdhessünk groove-os zenét építeni a saját feltételeid szerint.

Mi az akkordmenet?

Mielőtt felépítenénk egy jazz akkordmenetet, fontos megérteni, hogy mi az az akkord és hogyan kell felépíteni őket. Az akkord lényegében 3 vagy több, azonos hangnemhez vagy hangcsaládhoz tartozó hangjegy gyűjteménye. A kulcson kívül az akkordokat olyan módosítók határozzák meg, mint a dúr, a moll, a bővített és a csökkentett, amelyek arról szólnak, hogyan jönnek létre.

A dúr hangnem általában természetesebb áramlással rendelkezik, ami a popzenében jellemzően megtalálható vidám, vidám daloknak ad utat. A moll hangnemek ezzel szemben inkább titokzatosabbak vagy szomorúbb hangzásúak.

A dúr és moll akkordok keverednek a dúr és moll akkordok között, hogy összetett kifejezési formát hozzanak létre. Az akkordok leírásának ezt a módját a zenészek általánosan megértik, ezért érdemes időt szánni arra, hogy megértsük a mögötte álló alapvető elméletet.

Az akkordmenet egy adott hangnemben lévő akkordok gyűjteménye, amelyek sorrendje egy bizonyos érzést kelt a hallgatóban. Az akkordmeneteknél a kontextus számít. Ugyanaz a három akkord más sorrendben előadva érzelmileg teljesen más eredményt hozhat.

Az akkordmeneteket római számokkal fejezik ki. A számjegyekkel párosított szimbólumok a bővített és csökkentett akkordok bemutatására szolgálnak. Moll hangnem esetén a római szám kisbetűs. A dúr hangnemeknél a további megkülönböztetés érdekében a római számok nagybetűsek.

Mi a jazz zene?

Ahhoz, hogy megértsük a jazz progresszió eklektikus védjegyét, hasznos lehet, ha megnézzük a műfaj eredetét vagy gyökereit. A dzsesszzene New Orleansban született a 20. század elején.

Ez a város hihetetlenül sokszínű volt, ami ahhoz vezetett, hogy a jazz-zenészek a swing, a jazz blues, a ragtime és a zenekari indulók hangzását ötvözve alkották meg jellegzetes hangzásukat. Ez a műfaj széles körben az improvizáción és a kísérletezésen alapul, olyan műfaji hősökkel, mint Duke Ellington és Benny Carter.

A jazz-játékosok és énekesek arról ismertek, hogy észrevehető technikai készséggel és szakértelemmel rendelkeznek. Ahogy a mondás tartja, ismerni kell a szabályokat, hogy megszeghessük a szabályokat, és sok jazz-zenész ezt megszívleli, amikor a zeneelméletről van szó.

Mi határozza meg a jazz akkordmeneteket?

Ha szeretnéd, hogy az akkordjaid kitűnjenek a tömegből, a jazz akkordmenet használata remek kiindulópont. A jazz progresszió általában összetettebb, mint a tipikus pop vagy rock akkord progresszió, gyakran megszegve a zeneelmélet néhány hagyományos szabályát, felhasználva a halmozásokat és a feszültséget, hogy hangulatos, felejthetetlen érzéseket teremtsen.

Charlie Parkertől Louis Armstrongig a jazz standard progresszióknak van néhány közös jellemzője. Íme, néhány meghatározó vonás, amelyet a jazz akkordprogressziók között elvárhatsz.

Ritmus

Van ritmusod? A jazz-zene frazeálása egyedülálló abban, hogy a szinkópákat és az offbeat kifejezéseket védjegyszerű hangzás részeként tartalmazza. A legtöbb más zenei műfajjal ellentétben a jazz-zenének nem kell szépen a downbeatekre esnie.

A jazz akkordok folyékonyak, és gyakran vannak vezető hangok az akkordok között, hogy érdeklődést és egy organikusabb kompozíciót teremtsenek.

Mivel a jazz zene az improvizációból született, ennek a dinamikus kontrasztnak a megteremtése kulcsfontosságú. A jazz ritmusváltásai a lábujjhegyen tartanak, amikor ezt a rendkívül dinamikus zenei formát hallgatjuk.

Dinamika

A dzsesszzene az élő műfaji változtatásokra és az improvizációra épült. Ezért akár jazzgitáron játszol, akár jazz blues akkordokat scattolsz, a hangszínek és szintek széles skáláját fogod kifejezni. A dzsesszzene a zene mondanivalójához mérten hullámzik.

7./9.

A 7. és 9. hangjegyek a 12 kulcson belüli hangjegyek pozíciójára utalnak a kiindulási kulcs alapján. Például a C-dúr kulcsban a skála 7. hangja a B. A CMaj7 akkord tehát C-E-G-B, amely egy 7. hangot ad hozzá a közös C-dúr akkordhoz, amelyet C-E-G-nek írunk.

A 7. akkordnak van egy extra hangja, amely feszültséget és érdeklődést kölcsönöz egy egyébként jól ismert akkordnak. A 9., 13. stb. mind ugyanezt az elvet használják, és továbbra is további hangjegyeket halmoznak az alapakkordra. Egy alap jazz akkord úgy hangzik, mintha sokkal több mélységgel rendelkezne ezeknek az extra jegyzeteknek a segítségével.

Modulációk

A dzsesszzene nem arról híres, hogy egyszerű. Más népszerű zenei formáktól eltérően a dzsesszzene gyakran váltogatja a hangnemeket vagy hangnemeket egy modulációnak nevezett folyamat során. Ez a váltás dinamikus hangulatot teremt, amelyről a jazz-zene ismert.

Diszszonancia

A disszonancia a zenében lévő feszültségre utal. Minél közelebb van egymáshoz a két hang, annál nagyobb a disszonancia. Sok jazz akkord eleve hangsúlyozza ezeket a kapcsolatokat, feszültséget teremtve és feloldva a hangzásbeli jutalomért. Az olyan hangzásbeli eszközök, mint a domináns 7. akkordok, elősegítik a disszonanciát és a műfajra jellemző modulációkat.

Jazz akkord progressziók technika

A jazz akkordok hangzásukban és hatásukban eleve egyediek. Íme néhány kulcsfontosságú technika, amelyek a jazz akkordmeneteket olyan varázslatossá teszik, amilyenek:

Triton helyettesítés

A triton helyettesítés, amikor egy domináns 7-es akkordot egy másik tritonnal arrébb lévőre cserélnek, gyakran használják improvizáció során, és feszültséget teremt, különösen szólók alatt.

Másodlagos Domináns

A másodlagos domináns akkord egy domináns 7-es akkordot (vagy egy 5-es akkordot egy hozzáadott 7-essel) hoz létre, amely az 5-es akkordon kívül bármelyik skálafokozatra épül. Ez a hangzásbeli eszköz kielégítő változatosságot teremt, és segít az egyik tételből a másikba való átmenetkor.

Csökkentő áthaladó akkordok

A progresszió kulcsakkordjai között a jazz standardok gyakran tartalmaznak lekicsinyedő átmenő akkordokat. Ezek az akkordok segítenek feszültséget teremteni és feloldani, különösen a tonika és a 4. és 5. skála fokai között való mozgáskor.

Virágzik

Bár ez meglehetősen általános és nehezen meghatározható, a jazz akkordmenet általában összetettebb, mint a tipikus akkordkombináció. A moll és dúr akkordok közötti egyszerű váltás helyett olyan progressziókkal dolgozol, mint az Em7 A7 Dm7 Dm7 G7 Cmaj7.

Ez látható a jazz-zene egymásra rakásánál, a sétáló basszusvonalak és az extra vezető hangok hozzáadásánál, hogy az egyik modulációtól a másikig eljussunk. A jazz-zene ezeket a kiegészítéseket helyezi előtérbe, mivel az improvizáció szellemét foglalja magába.

Jazz akkordok a mai zenében

Nem mindenki rajong a klasszikus jazz-zenéért. A jazz akkordmenet azonban gyakran megjelenik a ma szeretett zenében:

Példák a jazz akkordmenetre

Most, hogy már hallottad a jazz akkordmeneteket, itt az ideje, hogy a gyakorlatban is alkalmazd őket. Íme öt klasszikus jazz akkordmenet, amelyek bármilyen hangnemben használhatók a zenéd feldobására.

ii-V-I

A klasszikus 2 5 1 progresszió variációi valószínűleg a legnépszerűbbek a jazz standardok között. Mint minden akkordprogresszió, a további érdekesség érdekében 7. számot is hozzáadhatsz. A C hangnemben ez az akkordprogresszió a Dm7-G7-Cmaj7-nek felel meg.

Az ii v i progresszió, vagy ebben az esetben ii V I, számos zenei műfajban megtalálható, beleértve a Maroon 5 "Sunday Morning" című számát is:

I-vi-ii-V

Ez a könnyed progresszió remekül alkalmas a kulcs meghatározására, amely a jól ismert I-dúr és ötös vagy domináns akkorddal kezdődik és végződik. Vegyünk példát olyan klasszikusokból, mint Fred Astaire "Cheek to Cheek" című száma:

IV-iv

Bár furcsának tűnhet, de a dúr 4.-ből a moll 4.-be való átmenet önmagában is akkordmenet lehet. Ez is egy elég egyszerű akkordmenet, amit megjegyezhetsz, ha valaha is azon kapod magad, hogy a jazz akkordok megtanulásával küzdesz. Például a C-dúr hangnemben ez azt jelenti, hogy az Fmaj7-ről Fmin7-re lépünk.

Ezt a fejlődést olyan dalokban hallhatjuk, mint George Benson "There Will Never Be Another You" című dala:

I-IV

Lehet, hogy az I IV akkordmenet csak két akkordból áll, de ettől még nem lesz kevésbé hatásos. Sokkal ritkábban fordul elő, mint a popzenében nagyon gyakori I V progresszió, de még mindig hallható olyan híres klasszikusokban, mint John Lennon "Imagine" című dala:

iii-vi-ii-v

Bár a iii vi ii v-t gyakran használják a szakaszok közötti átmenetként, mégis érdemes megemlíteni a jazz akkordok kontextusában. A jazzesebb hatású dalok általában meglehetősen dinamikusak, és rendszeresen tartalmaznak váltást, ahelyett, hogy ugyanazokat az akkordokat ismételgetnék újra és újra.

A moll ii v helyettesíthető egy ii dúr V akkorddal, attól függően, hogy milyen alapokon nyugszik a számod. Mivel a jazz zene rendszeresen ingadozik dúr és moll között, bármelyik akkorddal ugyanúgy kísérletezhetsz, ahogyan az ii v akkord helyettesítéséhez közelítesz.

Imaj7-II7-iim7

Ez a klasszikus jazz akkordmenet az egyik legjobb akkordként szerzett hírnevet, és olyan dalokban mutatkozik meg, mint a "The Girl From Ipanema" és a "Take the A Train":

Csak a "The Girl From Ipanema" című dalban akkordváltásokat fogsz tapasztalni F#dim7-től Gm7-ig, C7-ig, Am7-ig és vissza C7-ig. Minden ütem más és más lehet egy jazz akkordmenet kontextusában.

Hogyan készítsünk egy jazz akkord progresszió

Hallottad a jazz akkordok varázsát, most itt az ideje, hogy elkészítsd a sajátodat! Íme, hogyan építheted fel saját jazzakkordjaidat 5 egyszerű lépésben.

1. Válassza ki a kezdő kulcsot

Az akkordmenet felépítéséhez először ki kell választanod a kulcsot vagy a hangjegycsaládot, amelyből az akkordokat létrehozod. A jazz-zene egyedülálló abban, hogy általában egyik hangnemről a másikra váltasz, ezért érdemes felvázolni minden más relatív hangnemet is a későbbi modulációhoz.

Válasszon valamit az ének- vagy hangszeres hangterjedelmén belül, amiben jól érzi magát. Kétség esetén válassza a C hangnemet, hogy elkerülje a kezdeti véletlenszerűségeket, miközben bonyolult fordulatokat és variációkat játszik a zenében.

2. Írja ki az akkord táblázatot

Miután kiválasztotta a hangnemet, itt az ideje, hogy megírja az akkorddiagramokat. A jazz akkordok progressziója esetén bölcs dolog mind a dúr, mind a moll akkord konfigurációkat leírni, mivel rendszeresen ugrálni fogsz a két hangnem között, miközben diminuált akkordokat és egyéb díszítéseket szórsz bele. Akkordtáblázatot is használhatsz, ha elakadnál.

3. Kísérletezzen új kombinációkkal

Most itt az ideje, hogy szórakozzunk egy kicsit! Kezdheted a hagyományos jazz akkordkombinációkkal, mint például a vi ii v, vagy játszhatsz jazz sztenderdekből, de ízlés szerint keverhetsz is. Vedd figyelembe, hogy a jazz-zene néhány legerősebb hangzásbeli kapcsolata az i, ii, iv és v skála fokozatok közötti kölcsönhatáson alapul, ezért mindenképpen érdemes ezekkel a különböző kombinációkkal játszanod.

4. Adja hozzá az aláírási fűszert

A dzsessz-zenélés lényege, hogy a dallamokat egy extra réteggel fűszerezd meg. Ha már megtaláltad azt az akkordmenetet, amelyik izgat, találj módot arra, hogy variációt, mozgást és extra rétegeket adj hozzá a dalod kontextusán belül.

Talán fogod azt a C-dúr akkordot, és átalakítod Cmaj7-re. Talán ritmusváltásokat építesz be, és hagyod, hogy a v akkordod a leütésen kívülre kerüljön. Talán félkicsinyített akkordokat használsz a szignált akkordok között, hogy áthidald a szakadékot.

A jazzben nincsenek szabályok! játszadozz a frazeálással, hogy a dallamod minél dinamikusabb és változatosabb legyen.

5. Rögtönözz, javíts, és ismételj!

Tessék! Ha megvan az akkordmenet, itt az ideje improvizálni és hozzáadni a zenéhez a jazz igazi stílusában. Játssz jazz gitárt, scat-et vagy riffelj a billentyűkön a progresszió tetején. A lehetőségek tárháza végtelen.

A jazz akkordok különlegesek. Kockázatot vállalnak, díszítéseket adnak hozzá, és feszültséget teremtenek, hogy olyan mélységeket és dimenziókat hozzanak létre a zenében, amelyeket másképp nehéz megtalálni. Remélhetőleg ez az útmutató megkönnyíti a jazzakkordok beépítését a zenédbe.

Akár tapasztalt jazzgitáros vagy, akár kezdő zenész, akit érdekelnek a bonyolultabb akkordok, a jazzzene neked való. Jó szórakozást a jazz akkordmenetekkel való kísérletezéshez!