Ha az elmúlt évtizedek könnyűzenéjére figyeltél, akkor észreveheted, hogy a dúr akkordmenet közös téma. A népszerű akkordmenetek gyakran a dúr skálák körül forognak, de miért?

Az alábbiakban elmerülünk a dúr akkordok progressziója mögötti zeneelméletben, bemutatjuk, hogyan használd őket, és elmerülünk néhány dúr akkord progresszióban, hogy elkezdhess erőteljes dalokat építeni. Merüljünk el!

Major vs. minor: Mi a különbség?

Ahhoz, hogy megértsük, miért olyan népszerűek a dúr akkordmenetek, fontos, hogy először is megnézzük a dúr és moll hangnemek közötti alapvető különbségeket. A dúr és moll akkordok hangjegycsaládokból, más néven kulcsokból épülnek fel, amelyek egy bizonyos skála vagy minta szerint szerveződnek, amely meghatározza a kulcsot.

A zeneelméletet félretéve, ezek a minták különböző érzelmeket váltanak ki a hallgatókból. Általánosságban elmondható, hogy egy dúr hangnem vidámabban hangzik, mint egy moll hangnem, mivel kevesebb disszonancia vagy feszültség keletkezik a dúr hangnem képletével.

Ön valószínűleg intuitív módon megérti ezeket az összefüggéseket. Nézze meg például ezt a videót, amely olyan klasszikus felemelő dalokat vesz, mint a Don't Stop Believing és a Walking on Sunshine, és a dúr hangnemből moll hangnembe alakítja át a dalokat:

Miért hangzanak a dalok olyan különbözően? A dúr skála és a moll skála közötti fő különbség a skálák harmadik hangjára vezethető vissza. A moll akkordban a skála harmadik hangja lapított, míg a dúr akkordban ez a hang természetes vagy változatlan. Egy ilyen apró változás hatalmas hatást gyakorolhat bármelyik zeneműre.

Ezért a nagyszerű dalszerzés azzal kezdődik, hogy olyan akkordmeneteket választasz ki, amelyek összhangban vannak a témád víziójával és érzelmeivel. A G-dúr és a g-moll hangnemek érzelmileg nagyon különbözőek, ezért elengedhetetlen, hogy azt az akkordmenetet válaszd, amelyik a zenei elképzelésednek megfelel.

Mi az akkord?

Tehát, mi az az akkord és hogyan építhetünk egyet? Az akkord három vagy több olyan, egyszerre játszott hangjegy gyűjteménye, amelyek valamilyen harmóniát alkotnak egymással. Ez a három hangjegy egy bizonyos skálából épül fel, és ezért a skáláról kapta a nevét. Ha például egy C-dúr akkordot szeretnénk építeni, akkor a C-dúr hangnemet kell keresnünk, amely a C D E F G A B hangnem.

A dúr akkordok a skála első, harmadik és ötödik hangjára épülnek. Ezért egy C-dúr akkord lejátszása azt eredményezné, hogy egyszerre játszunk C E G-t. Az akkordok hangszerről hangszerre ugyanazok, bár a hangszer, amelyen játszol, másként is lejegyezhetőek az otthoni hangszered alapján.

Mitől lesz egy akkordmenet?

Mint már említettük, az akkord egyszerűen hangjegyek gyűjteménye. Az akkordmenet akkordok csoportja, leggyakrabban hármas vagy négyes csoportokban, amely az akkordok kontextusa alapján egy bizonyos érzést kelt. Bármelyik progresszió akkordjai általában azonos vagy hasonló skála használatával jönnek létre, de a sorrend megváltoztatása megváltoztatja az akkordprogresszió érzését.

Például egy I V vi IV progresszió teljesen más érzés lesz, mint egy vi IV I V progresszió, még akkor is, ha ugyanazokat az akkordokat használják. Az akkordprogressziók a következő hangzásbeli eszközökkel különböző érzelmeket idéznek elő:

Kulcs

A kulcsod azonosítása jó érzéket ad ahhoz, hogy hogyan fogod érezni magad egy akkordmenetben. Ahogyan azt bemutattuk, a dúr skálából épített akkordok általában boldogabb hangzásúak, mint a moll skálából építettek.

Felbontás

Az akkordok sorrendje megváltoztatja a progresszió érzését, mert lehetővé teszi, hogy a hangjegyek elhelyezésük alapján oldódjanak vagy tartsák fenn a feszültséget. Gyakran látni fogod, hogy a progressziók a IV és V akkordokkal végződnek, mivel ezek az akkordok a feloldódás érzését keltik az I vagy tonikai akkorddal szemben.

A feszültség használata

Az akkordmenet a felbontás ellentétét, a feszültséget használja a várakozás és a sürgősség megteremtésére. Bizonyos akkordok kevésbé feszülnek egymásnak, mint mások. Ez az oka annak, hogy gyakran látni bizonyos akkordkombinációkat újra és újra felbukkanni.

Leggyakrabban az I IV V akkordokat látod egy progresszión belül, mivel ezekben van a legkevesebb feszültség és a legtöbb harmónia. Az I akkordot más néven tonikának, míg az V akkordot és a IV akkordot dominánsnak, illetve szubdominánsnak nevezik.

Hogyan olvasom az akkordmeneteket?

Az akkordmeneteket többféleképpen lehet olvasni és közölni. Az alábbiakban néhány főbb módot mutatunk be az akkordmenet kifejezésére:

Szabványos jelölés

Az akkordokat ugyanúgy ki lehet írni kottára, mint bármi mást. A kotta használata az akkordok dekódolásához hasznos lehet a hangjegyek közötti kapcsolatok megértéséhez, de valószínűleg nem fogod őket ilyen módon kifejezve gyakran látni egyébként.

Bund lapok

A gitárosok általában találkoznak az akkordok kifejezésére szolgáló fogólapdiagramokkal vagy tabulátorokkal. Ez a jelölés könnyen érthető, mivel pontosan úgy van elrendezve, mint a hangszer, bár ez a jelölés nyilvánvaló okokból eléggé korlátozódik azokra, akik gitároznak.

Nashville számok

A Nashville-számok rendszere a római számok ötletét veszi át és egyszerűsíti le. Ahelyett, hogy egy gyakori akkordmenetet írnánk ki, mint például V VI IV, az 5 6 4. A számokat ütemhosszú szegmensekben írjuk ki, hogy a hangszereseknek könnyű legyen felvenni és játszani a darab bármely pontján.

Római számok

A római számok a legáltalánosabb módja az akkordok kiírásának. Az akkordok egy skála köré épülnek, amely az 1-től 7-ig terjedő számokból áll, és a skála hangjegyeinek számát jelöli. Az akkordhoz rendelt szám az akkordnak a skálán belüli pozíciójára vonatkozik. Például az F-dúr hangnemben az I akkord F-dúr, az ii akkord g-moll akkord lenne.

A nagybetűs számok dúr akkordot, míg a kisbetűs számok moll akkordot jelölnek. Tehát a ii iii IV V. haladást egy moll 2., moll 3., dúr 4., majd egy dúr 5. követi.

Mi az a dúr akkordmenet?

Ahogy azt már sejtheted, a dúr akkordmenet egy dúr skálára és hangnemre épül. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a progresszióban nem lesznek moll akkordok, csak azt, hogy a progresszió akkordjai többé-kevésbé egy dúr skálára mutatnak. Nézzük például a C-dúr kulcsban lévő akkordok képletét:

I - Tonika - C-dúr

ii - szupertonikus - d-moll

iii - Mediáns - e-moll

IV - Szubdomináns - F-dúr

V - Domináns - G-dúr

vi - Alárendelt - a-moll

VII - Vezető hang - B csökkentett hangnem

A C-dúr akkordszerkezetet használva az I vi IV V akkordmenet C-dúrban a következő lenne: C-dúr, a-moll, F-dúr és G-dúr. Annak ellenére, hogy van egy moll akkord, ez mégis dúr akkordmenetnek tekinthető, mivel egyértelmű, hogy a menet a C-dúr kulcsból származik.

Minden hangnemben van egy I ii iii iv v vi VII struktúra a dúr hangnemben. A hangjegyek és római számjegyeik közötti kapcsolat állandó.

Hogyan építsünk egy akkord progresszió 3 lépésben

Szóval, hogyan kell felépíteni az akkordmeneteket? Íme, hogyan építhetsz fel egy akkordmenetet a dúr skála segítségével.

1. Kezdje egy skálával

Kezdetnek olyan skálát kell választanod, amely megfelel az épülő akkordmenet típusának. Ebben az esetben egy dúr skálát fogunk használni. Ha például a G-dúr hangnemet használjuk, a skála a következőképpen írható ki: G A B C D E F#.

2. Nevezd meg az akkordjaidat

Most, hogy megvan a skála, itt az ideje, hogy kiírd az akkordokat minden egyes G-dúr skála fokozatokhoz. Az akkordok felépítéséhez fogd a gyökhangot, és adj hozzá egy harmadot és egy ötödiket a G hangnemből a hangra halmozva. Például a G-dúr akkordot úgy írjuk ki, hogy G B D, ami az I akkord.

A ii akkordok A C E (a G-dúr kulcsban megadott hangjegyek felhasználásával), ami a-mollt hoz létre. Összességében a G-dúr kulcs akkordjai a következők lennének: G-dúr, a-moll, h-moll, C-dúr, D-dúr, e-moll és fisz csökkentett.

Megnézhetsz egy akkordtáblázatot is az adott hangnemhez, mint például a G hangnemben lévő gitárhoz.

3. Hozzon létre egy akkordmenetet

A kihívás már a múlté. Most már felhasználhatja a G-dúr skála akkordjait, hogy három vagy négy akkord keverésével és illesztésével különböző akkordmeneteket hozzon létre. Ha nem tudod, hol kezdd, dolgozz az I IV V akkordokkal, mivel ezek az akkordok erős hangzásbeli kapcsolatban állnak egymással. Ezen akkordok sorrendjének egyszerű keverésével és illesztésével számtalan népszerű akkordmenetet hozhatsz létre, amelyeket már hallottál néhány kedvenc dalodban.

5 Major közös akkord progressziók

Készen állsz arra, hogy elkezdj játszani néhány dúr akkordmenetet? Íme néhány gyakori dúr akkordmenet, hogy elkezdhesse.

I IV I V

Ezt a klasszikus progressziót sok régi és új dalban használják. Olyan számokban hallhatjuk, mint Brenda Lee Always On My Mind-ja vagy a Twenty One Pilot Ride-ja:

ii V I

Bár ez a progresszió egy moll akkorddal kezdődik, mégis dúr akkord progressziónak tekinthető, mivel egy dúr skálából húz egy akkordot. Ennek az egyedi progressziónak a hangzását olyan jazzesebb dalokban hallhatjuk, mint a Satin Doll Duke Ellingtontól:

I V IV V

Ez a dúr akkordmenet az elmúlt évtizedek modern popzenéjének klasszikusa. Hallgasd meg ezt a gyilkos akkordkombinációt a Beatles I'm Down című számában:

I IV V

Ez egy bevált és igaz folyamat, amelyet szinte bárhol megtalálhatsz, ahol zenét hallgatsz. Ezt a progressziót olyan klasszikusokban hallhatjuk, mint Ritchie Valens La Bamba című száma vagy Kenny Rogers The Gambler című száma :

I V vi IV

Az I V vi IV progresszió talán kevésbé gyakori, mint az I IV V vagy a VI I V erőteljes kombinációi, de még mindig hallható a popzenében. Ezt a progressziót hallhatjuk Jason Mraz I'm Yours című számában és a U2 With or Without You című számában:

A dúr akkordmenet a modern zene gerincét képezi. Remélhetőleg ez az útmutató megkönnyíti, hogy megértsd a zeneelméletet ezen erőteljes akkordok mögött, és felépítsd a saját progresszióidat. Jó szórakozást a saját dúr akkordmenetek elkészítéséhez!