Semmi sem sugallja jobban az "amatőr keverést", mint a pocsék mélyhangok.

Sok szempontból egy tisztességes mélyhang nélküli mixet nehéz lehet hallgatni. Gondolj arra, hogy az alacsony frekvenciák mennyi információt adnak. Utalásokat adhatnak a műfajra és a stílusra, és érzelmeket és mélységet adhatnak hozzá, mint az alapot, amelyre a dallam és a harmónia épül.

Persze, még ha egy tisztességes keverő környezetben dolgozol is, akusztikus panelekkel és professzionális monitorokkal, akkor is fájdalmas lehet megfejteni, hogy mi történik odalent. Ebben az útmutatóban néhány tippet fogunk megvitatni a mélyhangok keverésével kapcsolatban, hogy jobban kezelhesd azt, amit sok keverő halálos ellenségnek tekint.

Mi az a Low-End?

Ahhoz, hogy összekeverjük a low-endet, először is meg kell értenünk, hogy mit képvisel.

Számomra a mélyhangok a 20 Hz és 250 Hz közötti frekvenciákat foglalják magukban. A frekvenciaspektrumnak ez a része tartalmazza a legmélyebb és legzsigeribb hangokat, amelyeket hallunk, beleértve a basszusgitárt, a kickdobot, a szintetizátor basszust és a 808-as hangokat. Még más hangszerek alsó tartományát is itt találod lent, mint például a zongora, a gitár, az ének, a snare és a szintetizátor.

Míg az általunk tapasztaltak nagy része a magas és mély középhangokban rejlik, a mélyhang a súly, a melegség és az alapozás érzetét kelti bennünk. Sok tekintetben inkább érezzük ezeket a frekvenciákat, mint halljuk őket. Valószínűleg ismeri az érzést, amikor egy klubban egy mély basszus ütést kap. Nincs ehhez fogható érzés.

Mivel ez egy ilyen erős fenevad, meg kell találnunk a módját, hogy hatékonyan kezeljük, hogy a keverékeink világosak, erőteljesek és jól definiáltak legyenek.

Miért olyan nehéz a Low End keverése?

Egy zeneszám mélyhangjainak keverése több okból is kihívást jelenthet.

Először is, az alacsony frekvenciájú hangoknak hosszabb a hullámhosszuk a magasabb frekvenciákhoz képest, ami azt jelenti, hogy másképp viselkednek a szobában. Ha kezeletlen térben kevered, a fáziskioltás nagyon is valós veszélyt jelent a keveréseidre. Amikor ezek a hosszú hanghullámok kölcsönhatásba lépnek a szoba határaival, bizonyos basszusfrekvenciák eltúlzott vagy csökkentett hangzását okozhatják, attól függően, hogy a hallgató hol helyezkedik el.

Ez hihetetlenül megnehezítheti a mélyhang egyensúlyának pontos megítélését.

Ráadásul az emberi fül kevésbé érzékeny az alacsony frekvenciákra, mint a középfrekvenciákra, ami azt jelenti, hogy ahhoz, hogy ugyanolyan hangosnak érzékeljük őket, mint közép- vagy magas frekvenciájú társaikat, nagyobb hangerőre vagy energiára van szükségük.

Végül, a legtöbb fogyasztói lejátszórendszer, például a laptop vagy a fülhallgató hangszórói nem reprodukálják jól a mélyhangokat. Ha nem megfelelő stúdiómonitorokon vagy fejhallgatókon kevered, amelyek képesek reprodukálni a mélyhangokat, akkor nem fogsz tudni keverni. Végül is, hogyan keverhetsz olyat, amit nem hallasz?

Mielőtt belevetnénk magunkat és megnéznénk ezeket a keverési tippeket, szeretném hangsúlyozni annak fontosságát, hogy a beállításaidat a mélyhang keveréshez igazítsd. A hallókészülékének képesnek kell lennie az alacsony frekvenciájú tartalmak reprodukálására, és a szobájának legalább enyhén kezeltnek kell lennie - a puha bútorok és a szőnyegek gyakran elvégezhetik a drága hangfalak és basszuscsapdák feladatát.

Low-End keverési tippek

1. Legyen éber a támadási és elengedési időkkel kapcsolatban

Bár ez egy érdekes kiindulópont lehet, először a tömörítésről szeretnék beszélni. Nincs kétségem afelől, hogy a low endnél ezt fogod használni. Elvégre egy olyan alapot akarunk, ami szilárd, nem igaz?

Sajnos az egyik legkönnyebb módja a keverés tönkretételének a rossz tömörítési technika.

A mix mélyhangja rengeteg energiát tartalmaz, és az, hogy hogyan állítod be a kompresszorodon az attack és release időt, teljesen megváltoztathatja, hogy ez az energia hogyan jelentkezik.

Ha túl gyors támadási időt használsz, összezúzhatod a kickdob vagy a basszus tranziensét, ami elveszi a hatást, és a mélyhangot gyengének vagy élettelennek érzed. Ha viszont túl lassú, akkor túl sokat engedhet át a tranziensből, ami nagy tüskéket vagy csúcsokat okozhat a jelben, ami kiegyensúlyozatlanná teheti a mixet.

Mi a helyes módja a tömörítés használatának?

A rúgás összenyomása:

• Attack Time: Szeretem hagyni, hogy a rúgás kezdeti tranziense egy kicsit lassabb támadási idővel jöjjön át, hogy megmaradjon az ütés. Egy jó kiindulási pont lehet 10-30 MS körül, a rúgástól és a kívánt hatástól függően.
• Release Time: Állítsa be a Release Time-ot a zeneszám tempójának megfelelően. Elég rövidnek kell lennie ahhoz, hogy a következő ütés előtt helyreálljon, de ne legyen olyan rövid, hogy pumpáló hatást keltsen. Általában 30-50 ms között jól működik.
• Arány: A 4:1 és 6:1 közötti mérsékelt aránynak kell szabályoznia a dinamikát anélkül, hogy elnyomná a rúgásod életét.
• Threshold: Állítsa be a küszöbértéket úgy, hogy a kompresszor a hangosabb slágereknél lépjen működésbe, hogy a szint egyenletes maradjon. Ezután alkalmazzon póterősítést, hogy visszaállítsa az eredeti hangerőt.

A basszus tömörítése:

• Attack Time: Gyakran kezdem egy olyan támadási idő beállításával, amely lehetővé teszi, hogy a basszus kezdeti tranziensének egy része tömörítetlenül haladjon át a definíció és az artikuláció érdekében. A gyors támadás nagyszerű a melegebb, kerekebb basszushoz, míg a lassú támadás nagyszerű az ütősebb, funkosabb basszushoz.
• Release Time: Válasszon egy olyan release time-ot, amely illeszkedik a zeneszám ritmusához. A gyors release-idők jobbak a gyorsabb részekhez, míg a lassabb release-idők jobbak a hosszú, kitartott hangokhoz.
• Arány: A 2:1 és 4:1 közötti alacsony vagy mérsékelt arány gyakran megteszi a hatását.
• Threshold: Állítsa be a küszöbértéket a csúcsok felfogásához és csökkentéséhez. Akár párhuzamos tömörítést is használhat, amit egy kicsit később tárgyalunk.

Természetesen a fenti tippek csak kiindulópontok. Végül is egy 808-as kick-drum más, mint egy akusztikus kick, ahogyan egy basszusgitár is más, mint egy szintetizátor basszus. Az alapötletek azonban még így is ugyanazok maradnak.

2. Kick és Bass tömörítése

Az egyik legjobb titkos trükk a kick és a basszus közötti ragadós, összetartó hangzás eléréséhez az, hogy összenyomjuk őket. Ez egy kulcsfontosságú technika olyan műfajokban, ahol a kick és a basszus közötti kapcsolat kulcsfontosságú az általános groove szempontjából, mint például az EDM vagy a hip-hop.

Mindössze annyit kell tennie, hogy külön buszra küldi őket egy kompresszorral, hogy körülbelül 2-3 dB-es erősítéscsökkentést érjen el.

3. Többsávos tömörítés használata basszusgitáron

A basszus dinamikus hangszer, különösen az alsó frekvenciákon. A többsávos tömörítéssel pontosabban szabályozhatja a mélyhangok dinamikáját, mivel csak ezt az adott frekvenciatartományt kezeli.

Általában szeretek egy többsávos kompresszort, például a Waves C4-et a basszusgitárra csapni, és nehéz tömörítést alkalmazok a féktelen alacsony frekvenciákra, hogy megszabaduljak a sárból, miközben kissé könnyebb (vagy nem) tömörítést alkalmazok a közép- és magas frekvenciákra, hogy megőrizzem a karaktert és az artikulációt, ami segít átvágni. Gondolj erre úgy, mint a mélyhangok rögzítésére.

Nem számít, milyen hangot üt meg a basszusgitár, ez a technika segít a mélyeket következetesebbnek érezni.

4. Használja ki a Sidechain tömörítés előnyeit

A sidechain kompresszió egy régi tánczenei produkciós trükk, amely ma már szinte minden műfajban hallható. Bár a sidechain kompresszió használatának végtelen módja van, az egyik fő ok, amiért használjuk a mélyhangok keverésekor, hogy a kickdob tisztán átvágjon a keverésen.

A legalapvetőbb definíció szerint a sidechain kompresszió az egyik sávból származó jelet használja, amelyet sidechain forrásnak nevezünk (ebben az esetben a kick), hogy egy másik sáv (ebben az esetben a basszus) kompresszorát vezérelje.

Azzal, hogy a basszus hangerejét pillanatnyilag csökkented, amikor a rúgás megszólal, egy olyan zsebet hozol létre a keverékben, amely segít a rúgásnak átvágni anélkül, hogy versenyeznie kellene ugyanazért a frekvenciaterületért. Ez különösen fontos, ha a kicknek és a basszusnak is rengeteg mélyhangra van szüksége, mint például az EDM-ben vagy a hip-hopban.

Íme néhány jó beállítás, amivel érdemes kezdeni:

• Küszöbérték: Csökkentse a küszöbértéket, amíg a kompresszor reagálni kezd a kickdobra. A 3dB és 6dB közötti érték nagyszerű a finom sidechaininghez, bár ha egy kicsit több pumpát szeretne, akkor tovább tolhatja.
• Arány: A 4:1 körüli aránynak jónak kell lennie az észrevehető tömörítéshez anélkül, hogy túlfőzné.
• Attack Time: Itt gyorsan kell eljárni, 0,1 ms és 10 ms között. Azt akarod, hogy a kompresszor azonnal reagáljon a rúgásra, így az eltűnik az útból.
• Release Time (Kioldási idő): Állítsa be a kioldási időt, hogy a basszus gyorsan visszatérjen az eredeti hangerőre. A 30 ms általában megteszi a hatását.

Másodlagos előnyként a sidechaining nagyszerű módja annak, hogy kiemelje a sáv ritmusát egy enyhe pumpáló hatás létrehozásával.

5. Szelídítsd meg a Mix Bust

Ha úgy találom, hogy a keverésben lévő kompresszióm nem szelídíti meg a mélyeket úgy, ahogy szeretném, akkor a keverőbuszon többsávos kompresszióval szorítom meg a mélyeket. Ez csak a végső megoldás, különösen akkor, ha a célunk a tiszta mélyhangok konzisztenciája.

Általában 100 Hz-re állítom a többsávos kompresszorom átkötési pontját, és körülbelül 2-3 dB-es erősítéscsökkentést kapok. Rögzítem, és visszahozom a makeup gaint az eredeti hangerőre. Az aránynak elég kíméletesnek kell lennie (2:1-3:1), közepes vagy lassú támadással, és olyan kioldási idővel, amely illeszkedik a sáv groove-jához.

6. Aluláteresztő szűrő használata

Az olyan mélyhangú elemek, mint a basszusgitár, a kick-dobok és a szintetizátorok gyakran tartalmaznak szükségtelen magas frekvenciájú tartalmakat, például sziszegést és húrzajt.

Az aluláteresztő szűrő az egyik legjobb módja annak, hogy tisztán eltávolítsa ezeket a frekvenciákat, hogy több hely maradjon a közép- és magas frekvenciájú hangszereknek, például az éneknek, a gitárnak és a cintányéroknak. Nem kell szuper erős kézzel dolgozni. Azt javasolnám, hogy próbáld meg 7 kHz körülire levinni ezeket a hangszereket, és nézd meg, hogyan hangzik.

7. Az alacsony frekvenciák leleplezése

A keverékben a mélyhangok nagy gondosságot igényelnek. Könnyen előfordulhat, hogy a különböző hangszerek basszusfrekvenciái átfedik egymást, és összemosódnak. Az EQ itt a legjobb barátod.

Magaspass szűrő használata

Az első EQ lépés, amit szinte minden keverésnél teszek, egy magaspass szűrő. Ezt azért használom, hogy megszabaduljak a mélyhangoktól azoknál a hangszereknél, amelyeknek nincs szükségük erős mélyhang jelenlétre, mint például az ének vagy az ütőhangszerek. Ez csökkenti a zűrzavart, és helyet csinál az elsődleges mélyhangú hangszereknek, például a basszusgitárnak és a kick-drumnak.

A magántompító beállításakor a legfontosabb, hogy gondosan állítsd be a határfrekvenciát, hogy csak a nem kívánt basszusfrekvenciákat távolítsd el, és ne veszélyeztesd a hangszer természetes hangzását. Nagyon sok új hangmérnök túlzásba viszi ezt a kérdést, ezért a végén vékony hangzású keverékeket kapnak.

Egy jó kiindulópont 80-100 Hz körül van a teljesebb hangterjedelmű hangszerek, például gitárok és zongorák esetében. Az olyan hangszereknél, amelyek inkább a magasabb frekvenciatartalomra koncentrálnak, mint például a shakerek és a hi-hatok, egy kicsit magasabbra vehetjük.

Csak győződjön meg róla, hogy használja a fülét, és állítsa be a cutoffot a keverés kontextusa és az egyes hangszerek sajátosságai alapján. Gyakran megúszhatja, hogy többet vágjon egy zsúfolt keverésnél, mint egy gyér keverésnél. Ha a magas áthallás túl intenzív az adott jelhez, használhat helyette alacsony polcvágást.

A tér delegálása

Ezután szeretek meggyőződni arról, hogy minden mélyhangelemnek megvan a maga helye a keverékben. Például, ha a kick 60 Hz-en a legmarkánsabb, fontolja meg a basszus enyhe csökkentését ugyanezen a frekvencián, és fordítva, hogy úgy illeszkedjenek egymáshoz, mint egy puzzle.

A legfontosabb dolog itt az, hogy elkerüljük a szűk vágásokat és a boostokat. Ez különösen igaz a basszusra.

Az alacsony frekvenciák hosszabb hullámhosszúak. Ha túlságosan szűk vagy sebészi vágásokat végzel, akkor a végén inkább bizonyos hangok hangerejét csökkented, nem pedig azt az általános tartományt, amellyel a kickdob versenyez.

Tehát, ha van egy olyan kickdobod, amely a 20 és 60 Hz közötti szubbasszus tartományt akarja uralni, fontold meg a basszus magas átvezetését 30-40 Hz körül, és egy széles vágást 50 Hz körül. Ezután egy kis EQ vágást végezhetsz a rúgódobban, ahol a basszus a leghangsúlyosabb, talán 80-100 Hz körül.

A dinamikus EQ tipikusan az én eszközöm itt, különösen akkor, ha csak akkor akarok megszabadulni bizonyos frekvenciáktól a basszusban, amikor a rúgás jelen van, miközben érintetlenül hagyom őket, amikor nincs jelen. Dobj fel egy dinamikus EQ plugint a basszusgitárra, és oldalláncold a kickdobhoz, hogy amikor megjelenik a kick, az 50 Hz-es régió néhány dB-t csökkenjen. Gondolj erre úgy, mint az oldalláncos kompresszió koncentrált változatára.

8. A középtartomány erősítése

Bár lehet, hogy ellenkezik az intuícióval, az egyik legjobb módja annak, hogy jó mélyhangot kapjunk, ha a középtartományra összpontosítunk. Ez az a terület, ahol a keverék húsa található, és ahol tisztaságot, meghatározottságot és jelenlétet érhetsz el.

Számomra a középtartomány 250 Hz és 2,5 kHz között van. Míg a kick-dobok és a basszusgitárok alapfrekvenciái az alsó frekvenciatartományban vannak, addig karakterük és artikulációjuk gyakran itt van fent. Gyakran itt található meg a kick-dobok "ütése" és "pattogása", valamint a basszusgitárvonalak "morgása".

Ha ezeket a frekvenciákat jól felerősíted, az segít kiemelni ezeket az elemeket, különösen a zsúfolt keverésekben.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy sok fogyasztói hangszórórendszer, például a laptop hangszórók, telefonhangszórók és fülhallgatók korlátozott mélyfrekvenciás reprodukciós képességekkel rendelkeznek. Ha a mélyhangok középtartományát erősíti, biztosítja, hogy a hallgató által használt eszköztől függetlenül hallhatóak legyenek.

9. Használja a telítettséget

Ez a tipp kéz a kézben jár a fenti, középtartományra vonatkozó tippel, és akár a középtartomány vagy az EQ mellett, akár helyettesítőként használható, ha az EQ önmagában nem működik.

A telítéssel az eredeti jelhez harmonikus felhangokat adsz hozzá, ami természetesen kiemelheti a középtartományi frekvenciák érzékelését anélkül, hogy kifejezett EQ-erősítésre lenne szükség. Nemcsak hogy a legtöbb hangszer hangzását gazdagabbá és összetettebbé teszik, hanem gyakran a keverésben is könnyebben megkülönböztethetővé teszik őket, ha helyesen használjuk őket.

Az egyik abszolút kedvenc plug-inem az alacsony hangszerek telítettségének hozzáadásához a FabFilter Saturn. Többsávos kialakításával telíthet bizonyos frekvenciatartományokat, míg másokat érintetlenül hagyhat. Például a basszusgitár 250 Hz feletti frekvenciáihoz hozzáadhat egy kis csöves vagy szalagos telítettséget, hogy a hangzása durvább legyen, miközben a mélyeket tisztán tartja.

10. Referenciasávok használata

Nagy rajongója vagyok a referenciasávok használatának keverés közben.

Az ötlet itt az, hogy találj egy professzionálisan kevert és masterelt dalt, amely a tiéddel azonos, hogy világos mércét adj magadnak arra vonatkozóan, hogy milyen jól kiegyensúlyozott mélyhangnak kell hangzania, hogy megbizonyosodj róla, hogy a különböző lejátszórendszereken is megállja a helyét.

Ha kezeletlen szobában vagy rossz hallgatási környezetben dolgozik, akkor egy referencia sáv segítségével a helyes úton maradhat. A legtöbb nem keverésre szánt helyiségben olyan frekvenciaegyensúlyhiány van, amely megnehezíti a megalapozott beállításokat. Ez az egyik oka annak, hogy oly sok producer tapasztalja, hogy a keverések nagyszerűen szólnak a stúdióban, de szétesnek, amint az autójukba vagy a Bluetooth hangszóróikba viszik őket.

Egy referencia segítségével pontosan tudja, hogy mennyi mélyhangra van szüksége ahhoz, hogy a keveréke jól szóljon, függetlenül attól, hogy milyen hangszórórendszereken hallgatja.

Hasonlóképpen, még ha jó hallgatási környezetben is van, könnyen elveszítheti objektivitását, miután órákig dolgozott ugyanazon a keveréken, különösen a frekvenciaegyensúly és a dinamika tekintetében. Egy referenciasáv külső, objektív mércét biztosít, amellyel összehasonlíthatod, így segítheted a füledet, és elfogulatlanabb döntéseket hozhatsz a mélyhangok keverésével kapcsolatban. Gondolj rá úgy, mint egy kis palettatisztításra időnként.

Végül pedig a referenciák használata nagyszerű módja a tanulásnak. Javaslom, hogy töltsön időt a kick, a basszus és más alacsony frekvenciájú elemek egyensúlyának elemzésével a különböző referenciasávokban. Az egyes mérnökök által használt EQ és kompresszió választása meglephet téged.

Az alacsony árfekvésűek kiszögezése

Sok éven át küzdöttem a mélyhangok keverésével. Ez az egyik legnehezebb dolog, amit jól kell csinálni. Még több évnyi produceri és keverési munka után is úgy érzem, hogy minden egyes keverésnél tanulok valami újat a mélyhangok keveréséről.

Remélhetőleg ezek az alacsony szintű keverési tippek segítenek átugrani a próbálgatás és hibázás folyamatát, és elkezdheted erősebb mixek készítését.