Ma a phrygián módot szeretnénk megvizsgálni.

Nos, mint azt valószínűleg tudjátok, sokféle üzemmód létezik. A nyugati zeneelméletben hét alapvető módus van, amelyeket a zenéléshez használunk, és amelyek mindegyike a dúr skálán alapul.

A fríg módot sokan harmadik módként emlegetik.

Sajnos a zenészek gyakran távolodnak el a modális elmélettől, mivel az bonyolultnak és túlterhelőnek tűnhet. Itt az eMasterednél reméljük, hogy egyszerre egy-egy módusz megértését leegyszerűsítjük.

Merüljünk el és tanuljunk meg mindent, amit a phrygián módról tudni kell!

Mi az a Mode?

Mielőtt túl mélyre merülnénk, fontos, hogy tudd, mi az a mód.

A nyugati zeneelméletben vannak dúr és moll hangnemek, amelyeket diatonikusan játszunk. A diatonikus alatt azt értjük, hogy az adott kulcsok vagy skálák hangjegyein belül maradunk. A módusz ugyanolyan, mint a skála vagy a kulcs, bár a különbség az, hogy a tonális középpont eltolódik.

Az üzemmódok sorrendben így néznek ki:

• Jón-tenger (fő)
• Dorian
• Phrygian
• Lydian
• Mixolydian
• Aeolian (moll)
• Locrian

Az egyik legjobb módja annak, hogy elképzeljük a módot, ha egy zongorára gondolunk.

A zongora fehér hangjegyei alkotják a C-dúr skálát C-től C-ig.

Most, ha egy egész lépéssel feljebb lépünk, és a D hangon kezdünk, majd egy oktávval feljebb lépünk a D-re, miközben csak a fehér hangokhoz ragaszkodunk, akkor épp most játszottunk dór módban. Bár a D-dór hangjegyek ugyanazok, mint a C-dúr skálában, az a tény, hogy a D-n kezdjük és ott fejezzük be, más hangzást ad neki.

Ezután, ha még egy egész lépéssel feljebb lépünk D-ből E-re, és onnan feljebb lépünk a következő E-re, miközben csak a fehér hangokat játsszuk, megkapjuk az E phrygian módot.

Eddig csak a C-dúr módusokról beszéltünk, bár ugyanezt a koncepciót használhatjuk bármelyik dúr skála módusainak levezetésére.

Mi a phrygián mód?

A fríg mód a dúr skála harmadik módusa.

A C-dúrban a harmadik skálafokozat az E, innen származik az E phrygián.

Ha például G-dúrban lennénk, akkor a harmadik skálafokozat a H lenne, ahonnan a B frígia hangnemet származtatnánk.

Az ötlet itt az, hogy a fríg módus a hozzá tartozó dúr skála enharmonikus megfelelője, ami azt jelenti, hogy minden hang pontosan ugyanaz. Mivel azonban a skála harmadik fokán kezdjük, ez megváltoztatja a hangzást.

Az E phrygian módban a hangjegyek így néznek ki:

E-F-G-G-A-B-C-C-D

Van néhány fontos hangjegy az E phrygian módban, melyekre érdemes összpontosítani. Ezek a jegyzetek a következők:

• E - Ebben az üzemmódban az E a gyökérhang vagy tonika. Az E phrygian hangot akkor hallhatod, ha az összes fehér hangot lejátszod, bár ha az E-n landolsz, úgy hangzik, mint egy végső hang vagy felbontás.
• F - Az F az első félhang az E phrygiánban, ami ennek a skálának a jellegzetes ízét adja. Sokak szerint az egyiptomi, közel-keleti és flamenco zenére emlékeztet.
• G - A G a moll harmad ebben a skálában, ami a moll jelentést adja.
• D - A D a hetedik hang az E fríg módban, ami szintén moll jelleget kölcsönöz neki. A tipikus dúr skálával vagy móddal ellentétben lemond a megemelt hetedikről.

Hogyan kell transzponálni a phrygian módban

Bár eddig az E phrygián hangnemet vizsgáltuk, ez nem jelenti azt, hogy nem tudjuk könnyen átültetni más hangnemekbe. Ennek megtétele igen egyszerű.

A legegyszerűbb, ha az E phrygian móddal kezdjük, amelyet valószínűleg már ismerünk, és ugyanazt a skálamintát néhány félhanggal vagy féllépéssel felfelé vagy lefelé mozgatjuk, amíg el nem érjük az új tonikát, amelyen el akarjuk kezdeni.

Így például, ha F phrygiánba akarsz átmenni, csak annyit kell tenned, hogy az egész skálát egy félhanggal feljebb mozgatod az E-től. Ha C phrygiánba akarod vinni, akkor négy féllépéssel lejjebb kell vinned.

A második módja a phrygian mód transzponálásának egy kicsit gyorsabb, bár kissé bonyolultabb lehet. Én azonban jobban szeretem ezt a módszert, mint a többit, mivel segít megszilárdítani az elmélet jobb megértését.

Ez a módszer magában foglalja az egész és féllépéses phrygián minta memorizálását.

A dúr skála egész és féllépéses mintázata így néz ki:

W W H W W W W H

Másrészt a phrygi skála egész és féllépéses mintázata így néz ki:

H W W W W H W W W

Tegyük fel, hogy az F phrygián skálát akarod játszani. Kezdhetnéd azzal a félhangos mozgással, amely F-ről Gb-re visz. Ezután végigmehetnél az egész lépéses hangokon az Ab-től a Bb-n át a C-ig, majd a következő féllépést a Db-ig. Végül pedig a fennmaradó egész lépéseken keresztül elmehetsz az Eb-ig, és végül vissza az F-ig.

Hogyan használjuk a phrygian módot?

Valószínűleg most arra gondolsz,

Hogyan használhatom ezt a menő új módot a zenémben?

Hogy valami gyakorlatiasat adjak, íme néhány dolog, amit érdemes átgondolni a phrygián mód használatakor:

Legyen óvatos a b2

Van egy mondás a jazz-zenében, amit elég gyakran hallunk, és amely szerint:

Nincs olyan, hogy rossz hangjegy.

A zseniális hangszeresek jól tudják a rossz hangokat működésre bírni, ha képesek úgy játszani körülöttük a kontextusban, hogy úgy hangozzanak, mintha ott kellene lenniük. Vannak azonban kétségtelenül olyan helyzetek, amikor szinte lehetetlenné válik a hiba kijavítása, és ezek azok az esetek, amikor egy rossz hang rossz hang marad.

A phrygián-módon játszva sokaknak nehézséget okoz a moll szekund, mivel nagyon váratlanul hangzik. Ez különösen igaz, ha figyelembe vesszük, hogy a skála onnan egy egész lépcsőfokkal feljebb lép.

Ezért fontos, hogy ezt az intervallumot takarékosan használjuk, mert sok kellemetlen disszonanciát okozhat. Természetesen a legkevésbé sem szabad teljesen elkerülni, mivel ez az intervallum adja a phrygián módnak a sajátos hangzást. Ez a dúr skálától való elkülönülés az, ami egyáltalán arra ösztönöz minket, hogy móduszokat játsszunk.

Nem azt mondom, hogy a játék során véletlenszerű helyeken kell próbálnod szerepeltetni, bár ha egy fríg módú tonalitást próbálsz létrehozni, akkor a moll szekund lejátszása a darab elején gyorsabban eljuttathatja a hallgató fülét oda.

Amikor az ötödikről vagy a dominánsról ereszkedünk le erre a moll szekundra, ez a megrázó tritonális intervallum szintén nagyon erőteljes eszköz lehet, különösen, ha a sötétség vagy a titokzatosság egy pillanatát akarjuk bemutatni.

Használja ki az egész hangok láncát

A b2 után a következő legfontosabb dolog a fríg módban az egész hangok vagy egész lépések láncolata, amely a b2 terméke. Ha a második skálafokozatra egy flatot teszünk, akkor négy egész hangot kapunk közvetlenül egymás mellé. Ezeknek az egészhangoknak az egymás utáni hangzása az, ami a phrygián módot még érdekesebbé teszi, mint amilyen amúgy is.

Először is, ez az egészhangú skála kezdete, amely az egyik legfelismerhetőbb tulajdonsága a zenében. A teljes hangskála szépsége abban rejlik, hogy soha nem érzi úgy, hogy feloldódik. Ez a disszonancia és konszonancia közötti tologatás és húzás gyakran látható a filmzenékben, mivel nagyszerűen ábrázolja az álmokat.

Az egyik dolog, amit nagyon szeretek csinálni, az egészhangú futáson való leereszkedés, mielőtt a phrygian mód tonikáját elérném, mivel ez nagyon tiszta felbontást biztosít.

Sötétebb tulajdonságainak kibontakoztatása

Sokan úgy érzik, hogy a módoknak meghatározott céljaik vannak.

Amikor a phrygi módról van szó, sok zeneszerző és zenész a sötét tulajdonságai miatt használja. A fríg mód azért működik olyan jól a sötétséggel, mert a moll skálából építkezik, amely már eleve nagyon sötét, és a moll szekunddal egy extra flatot ad hozzá.

A lényeg az, hogy valószínűleg nem lesz a legkönnyebb egy könnyű és pattogós számot készíteni a phrygian móddal. Ha azonban olyasmit akarsz készíteni, ami gonosz, baljós, titokzatos vagy merengő hangzású, akkor a phrygi skála a legjobb választás.

Az egyik legjobb módja annak, hogy a skála sötét tulajdonságait átvegyük, a kromatika használata. A II-től a V-ig terjedő tritonus nem gyakran van jelen a zenében, ezért hasznos lehet, ha a darabodban megrázó pontot hozol létre vele.

A phrygi skála használata improvizáláshoz

Bár sokan a phrygián skálát összetett és elméleti eszköznek tekintik, arra kérünk, hogy ne így gondolj rá. Ehelyett gondolj rá úgy, mint egy tipikus természetes moll skálára, egy lapított második hanggal. Ha így csinálod, sokkal könnyebbé válik a szólózás és az improvizáció.

Természetesen a phrygi skála sokkal jobban illik bizonyos zenékhez, különösen a metálhoz és a súlyos hip-hophoz. A nem nyugati zenében is gyakran hallható, például a közel-keleti, indiai és afrikai zenében.

Ezzel együtt nincs okod arra, hogy legközelebb ne dobd be egy szólóba, amikor egy blues számot játszol. A b2 lehet valaki egy átmenő hang, még akkor is, ha egy moll pentaton skálán játszol.

Ha egyszer elkezdesz egyre többet improvizálni a phrygi skálával, egyre kényelmesebben tudsz majd belőle darabokat beilleszteni a dúr és moll skálákba.

Népszerű példák a Phrygian Mode-ra a zenében

Tudjuk, hogy a hip-hopban és a metálban rengeteg példa van a phrygi skála használatára, mivel ez a két műfaj szeret sötétebb témákkal és jellemzőkkel játszani. Azonban számos olyan népszerű dal is használja a phrygi skálát, amelyekről valószínűleg nem is gondoltad volna, hogy léteznek!

Nézzünk meg néhányat közülük.

"I Care" - Beyonce

Beyonce "I Care" című dala egyike azon ritka példáknak, amikor egy popzenész a phrygi skálát használja. A dal teljes egészében phrygián akkordmenetre épül. Nézd meg a következő akkordmeneteket:

Em-G-F-Em-F-Em-F-Em - i-III-II-II-i-II-II-i

Ebben a dalban az F-dúr nápolyi akkordot találod, amely közvetlenül az e-moll tonika akkord után jelenik meg. Ha egy dalban nápolyi II akkordot találsz, az az egyik legjobb jelzője a phrygi skálának.

"Doo Wop (That Thing)" - Lauren Hill

Ez a dal egy másik nagyszerű példa a 40-es évek popdalaira, amelyekben a phrygi skálát használják. Ennek a dalnak a dallama még a gyökér- vagy tonikától a b2-ig is elmozdul, hogy beavasson a phrygi titokba.

A fő akkordok ebben az akkordmenetben a III-II-es akkordok az F-dúr kulcsban.

"Új ember, ugyanazok a régi hibák" - Tame Impala

A phrygi skála egyik egyedi példája, amelyet azonnal hallhatsz, a Tame Impala "New Person, Same Old Mistakes" című számában található. Ebben a dalban mind a versszakok, mind a refrének nagyon egyértelműen a phrygi skálát használják.

A versszakok és a refrének akkordmenetei így néznek ki:

• Cm-Db-Ab-Ab-Cm - i-II-VI-i
• Cm-Eb-Db-Ab-Ab-Cm - i-III-II-VI-i

Hallhatjuk a Db nápolyi akkord átmenetét a c-moll tonikai hármashangzatba az Ab mellékhangot használva, mint egyedi felbontást.

Végső gondolatok

A phrygi skála az egyik legkönnyebben felismerhető és legkülönlegesebb ízvilágot kínálja az egész modális zeneelméletben. Mivel azonban ilyen összetett hangzása van, általában félredobják, mint néhány más "furcsa" módust, például a locriánit.

Az a helyzet, hogy a phrygi skála csodálatos alternatívája a tipikus természetes moll skálának, segít feszültséget, drámát és félelmet teremteni a zenében.

Amikor leülsz, és időt töltesz a kedvenc dalaidban a phrygianra figyelve, figyelj a moll 2. használatára a dallamokban és a harmóniákban. A gyakorlatban ügyelj arra, hogy időnként kölcsönözz a phrygián módból, hogy megszokd annak egyedi, kissé diminuált hangzású tulajdonságait.

Reméljük, hogy ez a kis útmutató a phrygi skáláról hasznos volt a modális zeneelmélet mesterévé válásodban!