Meglepően sok zenész van, aki nem érti a zeneelméletet - és ki hibáztatná őket? A bonyolult elméleti fogalmak megtanulása semmiképpen sem a legizgalmasabb része az alkotási folyamatnak, bár drámaian javíthatja a készségeidet, ha hajlandó vagy a gyakorlatba átültetni a tudásodat.

Ebben az útmutatóban megfejtjük a zeneelmélet egyik leggyakrabban félreértett fogalmát: a másodlagos domináns akkord művészetét.

Mik azok a másodlagos domináns akkordok?

A másodlagos domináns akkordok olyan dúr akkordok vagy domináns szeptim akkordok, amelyek segítenek feloldódni egy olyan akkordra, amely nem diatonikus a dal eredeti hangneméhez. Ez zavarosabban hangzik, mint amilyen valójában: a másodlagos domináns akkord egy új, a dal többi részétől eltérő hangnembe való átvezetésként szolgál, általában valamilyen átmenet részeként.

Minden dúr hangnemben 5 másodlagos domináns akkord létezik. Minden egyes másodlagos domináns akkord egy tökéletes ötödfokot lejjebb lép, hogy egy nem tonikus akkordot hozzon létre. Gyakran nevezik "öt az ötből öt" vagy "V a V-ből" akkordnak, mivel a másodlagos domináns a nem tonikus akkord 5-öse.

Például egy C-dúr akkordmenetben, ha megpróbálnál az I vi V/V (ez a másodlagos domináns) V-ről V-re lépni, akkor C Am D-dúr G.A D-dúr akkord nem a C-dúr skálában honos, és a G-dúr V akkordjaként működik, ami lehetővé teszi, hogy a C-dúr skáláról G-dúr skálára modulálj, ha van rá igényed:

Mit jelent a "domináns" kifejezés?

A progresszió ötödik akkordfokozatát vagy az V. akkordot általában "dominánsnak" nevezik. Gyakran használunk egy domináns szeptimakkordot másodlagos dominánsként, mivel a 7. skálafokozat vezető hangként szolgál a feloldó diatonikus akkordba. A másodlagos domináns akkordok segítenek portálként szolgálni a diatonikus skála és a kompozíció anyakulcsa között.

Miért használsz másodlagos domináns akkordmenetet?

Ez néhány olyan eset, amikor egy másodlagos domináns akkordmenet nagy különbséget jelenthet a kompozícióban:

• Új hangnemre modulálás: A másodlagos dominánsok ideálisak az új hangnemre való átmenethez, mivel a feszültség (a legtöbb esetben) a másodlagos akkord után egy pillanatra feloldódik. A kulcsváltásokkal rendelkező dalok gyakran tartalmaznak egy másodlagos dominánst az új kulcsba való átmenet részeként.
• Dacoljon a hallgató elvárásaival: Bizonyos műfajokban, mint például a jazz, az r&b és mások, gyakran alkalmaznak másodlagos dominánsokat pusztán egyedi hangzásuk miatt. Ezek a kölcsönzött akkordok felkelthetik a hallgató érdeklődését, és a dal során érdekesen tarthatják a dolgokat.
• Feszültség építése: A másodlagos dominánsok feszültséget visznek a zeneszámokba, ami hasznos lehet a kompozíció átfogó emelkedése és süllyedése szempontjából. A hozzáadott feszültség segíthet hozzáadni a diatonikus akkordból származó kielégítő felbontáshoz.

A domináns hetedik akkord vs. másodlagos domináns akkord: Mi a különbség?

Gyakran hallani, hogy a "domináns 7. akkord" és a "másodlagos domináns akkord" kifejezéseket felváltva használják: ezek a kifejezések hasonlóak, és némileg rokonok, de kulcsfontosságú megérteni, hogy miben különböznek egymástól. Lényegében a másodlagos domináns akkord lehet domináns 7. akkord, de nem feltétlenül kell annak lennie.

A domináns 7. akkord egyszerűen egy domináns akkordot (vagy V akkordot) jelent, amelyhez egy 7. skálafokozatot adtak hozzá. A másodlagos dominánsok gyakran domináns szeptimakkordok, mert a hozzáadott 7. skálafok hasznos vezetőhangként szolgál a másodlagos dominánsokat követő modulált tonikaakkordba. Más szóval, a hetedik skálafok hasznos, de nem létfontosságú a másodlagos domináns mögötti átmeneti varázslat megszilárdításához: ugyanezt el lehetne érni egy V akkorddal és a 7. skálafokkal is.

Hogyan építsük fel a másodlagos domináns akkordok progresszióit?

Használjuk fel az új ismereteket! Íme, hogyan építhetsz be másodlagos dominánsokat az akkordmenetedbe:

Kezdetben határozza meg a végső akkordot, amelyre fel akarja oldani. Ez az akkord nem lehet a progresszió tonikai akkordja, de léteznie kell a számod hangnemében.

Ezután azonosítsd az akkord dominánsát, vagy az ötödik vagy V. akkordot a natív progresszióban. Például a C-dúr skála V akkordja a G-dúr.

Most már van egy másodlagos domináns akkordod. Az extra feszültség érdekében a domináns akkordból csinálj domináns 7. akkordot (adj hozzá egy moll szeptimet a hármashangzathoz). Most már játszhatod a másodlagos domináns és a felbontó akkordot egymás után, hogy ideiglenes modulációt alakíts ki a számodban.

Másodlagos domináns akkord GYIK

A másodlagos dominánsok megértése némi megszokást igényel. Íme néhány gyakran feltett kérdés és válasz, hogy segítsen elsajátítani ezt az olykor zavaros fogalmat:

Mit csinál egy másodlagos domináns akkord?

A másodlagos domináns akkord hídként szolgál egy akkordmenet aktuális hangneme között, amelyet egy új ideiglenes hangnembe való átmenetre használnak, vagy a hangnem tonikai akkordja között. Lényegében a másodlagos domináns egy olyan akkord V-akkordja (vagy domináns akkordja), amely nem az előző tonikai akkord.

Hogyan kell beállítani egy másodlagos domináns akkordot?

Kezdje azzal, hogy meghatározza a végső akkordot, amelyre fel akarja oldani. Ezután keresse meg ennek a diatonikus akkordnak az elsődleges dominánsát (az ötös akkordot), amelyre át fog lépni. Végül add hozzá a hetediket ehhez az V akkordhoz, hogy létrehozz egy domináns 7. akkordot, amely segíthet átvezetni a diatonikus akkordodba. G-dúrban a G-től A7-ig D7-ig léphetsz át, az A7 pedig a másodlagos domináns szeptim akkordként szolgál, vagy öt az ötből.

Mi az F-dúr másodlagos domináns akkordja?

Az F-dúr másodlagos domináns akkordjai az A7, E7, G7 és F7. Ezek az akkordok mindegyike tartalmaz olyan hangot, amely nem az F-dúr alaphangnemben található, de az F-dúr alaphangnemben egy alaphangnemben található akkorddá oldható fel.

Milyen példák vannak a másodlagos akkordokra?

Másodlagos domináns akkord lehet bármelyik akkord, amely a V akkordon kívül bármelyik skála fokára épül. Tehát a C-dúr hangnemben a másodlagos domináns akkordok (ebben az esetben mindegyik egy-egy szekunder hetedik akkord a hozzáadott hetedik miatt) a következők lennének: C7, D7, E7, F7, A7 és B7.

Mikor kell másodlagos dominánsokat használni?

A másodlagos dominánsokat a dal hídja, az outro, vagy bármely olyan szakasz során érdemes használni, ahol érdekesebbé szeretnéd tenni a dalt. A hetedik skálafokozat hozzáadása segíthet az átmenetek természetesebbé tételében is, mivel a hetedik a másodlagos domináns akkordok progressziójában a következő tonikára oldódik fel.

A másodlagos dominánsoknak meg kell oldaniuk?

Bár a másodlagos domináns akkordoknál gyakori, hogy feloldódnak, ez nem feltétele a következő akkordnak. Ha megtanulod a másodlagos dominánsok azonosítását a fentiekben bemutatott módon, az segíthet a másodlagos akkordok azonosításában, még a megjósolt kontextusukon kívül is.

Ezért a másodlagos domináns akkordok erőteljes eszközök, amelyekkel karaktert és feszültséget adhatsz a kompozícióidnak. Élvezze a másodlagos és a szubdomináns akkordok elhelyezésével kapcsolatos új ismereteinek használatát a kompozíciók javítására.