A legegyszerűbb formában a hangtervezés célja, hogy a hangot úgy alakítsuk ki, hogy az egy adott kreatív elképzelést valósítson meg. Akár egy kísértetház hátborzongató hangulatát varázsolod egy horrorfilmhez, akár egy dinamikus EDM számhoz készítesz pulzáló szintetizátorbetétet, a hangtervezés minden médiumra kiterjed, a zenétől a filmen át a videojátékokig és azon túl.

A hangtervezők olyanok, mint a hangalkimisták, akik fogalmazzák meg az elképzelést arról, hogyan hangzana valami, és a megfelelő eszközökkel életre keltik azt a hangot.

Képzeljünk el egy jelenetet a legújabb sci-fi filmben, ahol egy idegen lény veszi az első lélegzetvételét. Valószínűleg egy túlvilági kilégzés lenne, amitől a moziban végigfutna a hideg a hátunkon. Ez a kísérteties, mégis gyönyörű hang nem létezne, ha a hangtervező nem keltette volna életre.

Ma mélyebben belemerülünk a hangtervezés rejtelmeibe, és tíz olyan professzionális technikát és tippet fedezünk fel, amelyek segítségével a legtöbbet hozhatod ki az általad készített hangokból.

A hangtervezés története

A hangtervezés fejlődése szorosan kapcsolódik a média és a technológia fejlődéséhez. A hangtervezés legelső példái azonban már évezredekkel ezelőtt megjelentek. A görögök és a rómaiak egyedi mechanikus eszközöket építettek, hogy hanghatásokat építsenek be színpadi előadásaikba, például szövetre tekert forgó kerekekből készült szélgépeket és dörgőgépeket, amelyek kifeszített tehénbőrre dobott rézgolyókból álltak.

A 20. század elejére azonban, amikor a mérnökök végre képesek voltak a filmek és a rádiózás hangjának szinkronizálására, különböző mechanikus eszközökkel elkezdtek élő hangeffekteket létrehozni a filmvetítések és rádióadások során.

A "The Jazz Singer" (1927), amely a legelső "hangosfilm" volt, jelentős szerepet játszott a szinkronizált hang népszerűsítésében a moziban.

Az 1930-as évekre a hangtervezők elkezdték használni a felvett hangokat a filmekben és a rádióban, hogy a médiát hihetőbbé tegyék. Jack Foley a hangeffektek egyik korai úttörője volt, aki kifejlesztette a hangeffektek létrehozásának és a képernyőn zajló akcióval való valós idejű szinkronizálásának technikáját.

Így született meg a "Foley" kifejezés, vagyis az egyedi hangeffektusok filmekhez való hozzáadása.

Az 1940-es évektől az 1970-es évekig a technológia gyorsan fejlődött, és a hangtervezők egyre nagyobb kreatív kontrollt kaptak. A mágnesszalag a hangtervezés egyik forradalmi eleme volt, mivel lehetővé tette a felvett hangok szerkesztését és manipulálását.

A művészeti formát "Musique concrète"-nek nevezték el.

Nem kellett sokáig várni arra, hogy a szintetizátorok a piacra kerüljenek, köszönhetően olyan úttörőknek, mint Pierre Schaeffer és Robert Moog, lehetővé téve számunkra, hogy soha nem látott filmes és televíziós hangzásvilágot hozzunk létre.

Persze, ami a mai modern producerek számára mindent megváltoztatott, az a digitális technológia megjelenése volt az 1980-as években. A digitális audio munkaállomások, samplerek és szintetizátorok kombinációjával a hangtervezés integrációjának határa a csillagos ég lett.

Mit csinál egy hangtervező?

A hangtervezők hangot formálnak, szerkesztenek, készítenek és manipulálnak a média különböző formái számára, beleértve a zenét, a filmet, a televíziót, a játékokat és az UX-alkalmazásokat. Attól függően, hogy milyen típusú projekten dolgoznak, a munkájuk köre változhat. Nézzünk meg néhány példát arra, hogy milyen szerepeket tölthet be egy hangtervező.

Hangtervezés a zenében

A zenei produkcióban a hangtervezők szerepe igen változatos lehet.

Gyakran navigálnak a hangszerek (valódi vagy virtuális), terepfelvételek, effektprocesszorok és DAW-k vadul összetett világában, hogy megkomponálják, létrehozzák és manipulálják a zeneszámok hangzását.

Például egy hangtervezési szakember egy egyedi szintetizátorhangot szeretne létrehozni a DAW-ban, hogy a legújabb deep house számuk fő dallamelemeként szolgáljon. Használhat egy olyan szintetizátort, mint az Xfer Records Serumja, hogy egyedi leadet készítsen wavetables és effektek kombinációjával, vagy használhat egy granuláris effektmotoron keresztül futó, egyedi felvett minták gyűjteményét, hogy valami organikusabbat hozzon létre.

Flying Lotus (Steve Ellison) kitűnő példa arra, hogy a producer a műfaji határokat feszegető zenéjéhez hangdizájnt használ.

A "Cosmogramma" az egyik kedvenc 21. századi elektronikus albumom, mivel a jazz, a hip-hop és az elektronikus zene elemeit ötvözi. Az album felvételei közben Ellison édesanyja súlyosan megbetegedett. Miközben az anyja kórházban volt, úgy döntött, hogy egy mikrofonkészletet és egy felvételi berendezést visz az anyja szobájába, hogy hangmintákat vegyen fel az életjelző monitorokról és a lélegeztetőgépekről, amelyeket később az album utolsó számában, a "Galaxy in Janaki"-ban használt fel.

Bár ez kétségtelenül szokatlan (és potenciálisan furcsa) dolog volt, megjegyezte, hogy "nem akarta elfelejteni a teret", miközben édesanyja esetleges halálát gyászolja. Ezek a hangok jelentős részévé váltak annak a pályának.

Hangtervezés film- és televíziós produkciókban

A filmben és a televízióban a hangtervezők kulcsfontosságú szerepet játszanak a vizuális narratívák felerősítésében.

Akár egy ajtó nyikorgása fokozza a feszültséget egy horrorfilmben, akár a mennydörgés távoli morajlása adja meg a közelgő vihar hangulatát, a professzionális hangtervezők gondosan megalkotják és összeállítják a hangokat, hogy szinkronban legyenek a képernyőn látható látványvilággal.

Ennek egyik nagyszerű példája az 1993-as Jurassic Park című film, amelyben Gary Rydstrom hangtervező életre keltette ezeket az őslényeket, és valósághű dinoszaurusz-üvöltéseket készített. Rydstrom szerint a T-Rex ikonikus üvöltése különböző állati hangok, köztük egy tigris vicsorgása, egy bébielefánt visítása és egy aligátor gurgulázása volt.

Hangtervezés a videojátékokban

A videojáték-iparban a hangtervezőknek egész világokat kell felépíteniük a semmiből, hogy a játékosoknak magával ragadó auditív élményt nyújtsanak.

A lépések visszhangjától kezdve a távolban elsütött 18. századi hajóágyú robbanásszerű dübörgéséig minden hang egy-egy építőelem.

Vegyük például a "The Last of Us" című posztapokaliptikus játékot, amely a távoli vadvilág finom visszhangjait és az elhagyott városok kísérteties hangulatát használja fel a borzalmas atmoszféra megteremtéséhez. Persze akik játszottak a játékkal, tudják, hogy még ezek a hangeffektek sem érnek fel Gustavo Santaolalla hátborzongató gitártémájához.

Sound Design a felhasználói élményben (UX)

A hangtervezők a termékfejlesztőkkel együtt dolgoznak a UX és más valós alkalmazások hangjainak létrehozásán is.

Az a kis zúgás, amit az okostelefonodból hallasz, amikor e-mailt küldesz, egy hangtervező munkája. Ugyanez vonatkozik a fizikai környezetekre is, például a liftekre, ahol egy kis csengőhang jelzi, hogy megérkeztünk egy emeletre, vagy hogy itt az ideje, hogy új utasok szálljanak be.

Hangtervezés a színházban

Végül, de nem utolsósorban, a hangtervezést élő színházi előadásokban látjuk. Ahogy korábban említettem, a színpadi hangeffektek már évezredek óta léteznek, bár a minden korábbinál jobb technológiával az élő hangtervezők sokkal rugalmasabbak, mint az ókori görögök és rómaiak.

Elton John és Tim Rice "Az oroszlánkirály" Broadway-produkciójának ikonikus zenéjén túl, az afrikai szavanna magával ragadó hangzásvilágát és az állatok hangjait hallhatja, amelyek együttesen egy olyan világot teremtenek, amelybe a közönség beléphet.

Az első hang létrehozása

A nagyszerű hangtervezés a különböző hangtervezési elemek bonyolult táncát igényli.

Ahhoz, hogy a hangkeltés és -manipuláció mestere legyél, meg kell értened, hogyan játszanak ezek az elemek egymásra. Fedezzük fel a hangtervezés néhány építőelemét és a különböző hangtervezési eszközöket, amelyeket új hangok létrehozásához használhatsz.

1. A megfelelő hangtervezési eszköz kiválasztása

Ahogy elkezded a hangtervezési feladatokat, az első dolog, amit meg kell tenned, hogy megtalálod a számodra legmegfelelőbb eszközt.

Miután kitaláltad, hogy milyen hangot szeretnél létrehozni, megkérdezheted magadtól: "Milyen hangforrást használhatok ennek a hangnak a létrehozásához?".

Szintetizátorok

A szintetizátorok nélkülözhetetlenek a hangtervezés világában.

A hullámformák, oszcillátorok és effektek erejével a hangokat szíved szerint formálhatod és alakíthatod át.

A szintézisnek is több stílusa van, amelyek mindegyike egyedi hangszínnel rendelkezik, amely a különböző projektekhez a legjobban illeszkedik.

Például van egy bizonyos melegség, amit az analóg szintetizátoroktól kaphatsz, és amit nehéz máshol megismételni. Egy Minimoog vagy egy Juno-60 hangjai gyönyörűen érzékeltetik egy letűnt korszak esszenciáját, tökéletesek arra az esetre, ha "vintage" hangzást szeretne kölcsönözni egyéni hangzásainak.

Nézze meg a Kraftwerk 1974-es, úttörő "Autobahn" című albumát, amelyen a zenekar analóg szintetizátorok, köztük a híres ARP Odyssey és Minimoog keverékét használta egy 22 perces zenei darab létrehozásához, amely a német Autobahnon való vezetés élményét szimulálja.

Mintavevők

A norvég ambient elektronikus művész Geir Jenssen, aki Biosphere álnéven ismertebb, a körülötte lévő természeti világból származó nyers terepfelvételeket épít be kompozícióiba.

Az 1997-es "Substrata" című, nagyra értékelt albuma atmoszférikus hangzásvilágot szőtt össze a természeti világ felvételeivel, beleértve a szelet, a vizet és a madárcsicsergést, hogy egyedülállóan magával ragadó hangélményt teremtsen.

Egy modernebb példa: Rob Late, az Ableton zenei producere a stúdiójában lévő elemek mintavételezett felvételeit használja a teljes számok felépítéséhez.

Terepi adatrögzítők

A stúdió keretein túlra való merészkedés nem mindenkinek való, de az egyedi terepfelvételek használata a zenében az egyik kedvenc módszerem arra, hogy organikus és hiteles háromdimenziós jellegzetességet adjak a zenéhez és az aláfestéshez.

Chris Watson brit hangfelvevő a történelem egyik legnagyobb hatású tereprögzítő úttörője, aki leginkább a természetről készített, magával ragadó felvételeiről ismert. Az 1970-es és 80-as évek kísérleti zenei projektjének, a Cabaret Voltaire-nek egyik alapító tagja volt.

Nézze meg a fenti videón, hogyan közelíti meg Watson a környezeti hangok rögzítését és felhasználását munkájában.

2. Az alapelemek finomhangolása

Miután megtalálta a kívánt hangtervezési eszközt, az alkímiai utazás következő lépése a hangok finomhangolása a célnak megfelelően.

Hullámformák megértése

A szintetizátor-alapú hangtervezés útvesztőjében a megfelelő kiindulópont kiválasztása kritikus fontosságú.

A kívánt végeredményhez hasonló hangszínnel rendelkező hullámformát kell választania.

Akár egy tiszta kickdob lágy ütésére, akár egy lézerágyú modulált zúgására törekszel, a megfelelő alaphullámforma megfelelő színpadra állítja a hangzást.

Egyszer azt a feladatot kaptam, hogy egy távoli, túlvilági ambient hangzást hozzak létre egy rövid sci-fi filmhez, és úgy döntöttem, hogy egy szinuszhullámra építkezem. A szinuszhullámok tisztaságukról ismertek, így tökéletes alapot adnak más rétegeknek, különösen akkor, ha valami titokzatosabb hangzást akarsz.

Természetesen minden alaphullámforma - szinusz, négyzet, fűrészfog és háromszög - különbözik.

Mindegyiknek megvan a maga jellegzetes hangzásbeli jegye, és hangtervezőként fontos megtanulni, hogyan lehet megkülönböztetni egyedi tulajdonságaikat.

Javaslom, hogy szánjon egy kis időt arra, hogy elmerüljön az egyes hullámformák tiszta hangjaiban, hogy elkezdhesse őket kiszűrni a kedvenc dalaiban vagy hangzásvilágában hallott hangokban.

A háromszöghullámok sokkal lágyabbak, mint a négyszöghullámok, bár egy kicsit gazdagabbak, mint a szinuszhullámok. A fűrészfogak szép köztes állapotot biztosítanak, és így tovább. Gondolj a folyamatra úgy, mintha festő lennél, aki megtanulja, hogyan illeszkednek egymáshoz a különböző alapszínek, hogy kifinomultabb textúrákat hozzanak létre.

Komplex hangok dekonstruálása

Az igazi kihívás akkor jön a képbe, amikor összetett hangok, például egy futurisztikus lézerfegyver hangjának visszafejtésével kell szembesülnöd.

Amikor azt a feladatot kapom, hogy egy adott hangzást hozzak létre, szeretek úgy gondolni rá, mint egy kirakósra. Megpróbálom azonosítani és elkülöníteni a hang támadásáért, fenntartásáért és elengedéséért felelős kulcsfontosságú egyedi rétegeket.

Nézzük meg például, hogyan készítette Ben Burtt hangtervező a Star Wars ikonikus fénykard hangját.

Az üresjárati zúgás, ami a fénykard fő zaja, két egymásba kapcsolt projektormotorból és egy régi tévékészülék képcsövének zúgásából származott. Ami az ütköző hangot illeti, amikor a két fénykard összecsapott a csatában, Burtnek szüksége volt egy támadásra, fenntartásra és elengedésre.

A támadáshoz egy szárazjégbe szúrt bot hangját használta, míg a kitartáshoz és elengedéshez egy porszívó hangját használta.

3. A boríték formázása

Amint megvan a nyersanyag, elkezdhetsz játszani az amplitúdó burkológörbékkel.

A hang amplitúdó burkológörbéje az, ahogyan a hang idővel fejlődik, beleértve az attackot, a lecsengést, a sustainot és a release-t.

Amikor új hangzást készítesz, olyan kérdéseket kell feltenned magadnak, mint:

Azt akarom, hogy a hang keményen, azonnali hatással csapjon le, vagy azt akarom, hogy fokozatosan bontakozzon ki?

Gyorsan tűnjön el, vagy finoman halványuljon el?

Az amplitúdó burkológörbe beállításának módja határozza meg az ezekre a kérdésekre adott válaszokat.

Tekintsük át röviden ezeket a főbb borítékjellemzőket:

• Attack - A támadási idő az, hogy mennyi idő alatt éri el a hang a maximális amplitúdót. A kisdobot ütő és a hegedűhúrt megvonó ember támadása nagyon különböző. Ha két kard összecsapását szeretné rekonstruálni, akkor egy éles, fémes támadású hangot érdemes megfontolni.
• Decay - A decay fázis közvetlenül azután lép életbe, hogy a hang eléri a maximális amplitúdót, és meghatározza, hogy mennyi idő alatt ereszkedik vissza a sustain szintre. Szeretek itt a rezonanciára gondolni. Például, ha egy hangot egy kis, szalon stílusú zongorán játszanék le, majd ugyanezt a hangot egy nagy zongorán, akkor a nagy zongorán több lecsengést kapnék, köszönhetően a hozzáadott testrezonanciának.
• Sustain - A hangnak ez a része arra a hangerőszintre összpontosít, amelyet megtartva tart. Visszatérve a kardcsapás példájához, a fenntartás elég gyors lenne, hacsak nem lenne egy hosszú "ping" a két fém egymáshoz ütköző rezgéséből.
• Release - A release az az időtartam, amely alatt egy hang a sustain szintről a teljes csendre csökken. Azt szeretné, hogy a hang elidőzzön vagy ütőhangszeresen elütő legyen?

Az ADSR megértése kulcsfontosságú a hanghatások és hangzásbeli textúrák létrehozásakor, bár nem ez az utolsó lépés.

4. Moduláció hozzáadása

Az élővilágban a hang nem statikus. Mozog és modulálódik. Ugyanez vonatkozik az Ön által készített zenére és hangeffektekre is.

A legjobb módja annak, hogy statikus hangokat vegyünk és érdekesebbé tegyük őket, a moduláció hozzáadása.

Lényegében egy adott hang vagy hullámforma egy vagy több tulajdonságát szeretné idővel megváltoztatni, legyen szó akár a hangmagasság finom eltolódásáról vagy a frekvenciatartalom változásáról.

Amikor olyan hangokat hallgatsz, amelyeket újra akarsz alkotni, meg kell állapítanod, hogy a hang mely elemei változnak az idő múlásával.

Hallja a hangmagasság változásait?

Változik a hangerő pillanatról pillanatra?

Vannak-e szűrők vagy harmonikus generátorok, amelyek új frekvenciatartalmat vezetnek be?

A modulációs folyamatnak sem kell kirívóan nyilvánvalónak lennie. A hangmagasság- és frekvenciaváltásokat finoman bevezetheti a szintetizátor vagy az effektprocesszorok gombjainak vagy csúszkáinak beállításával. Ez történhet kézzel vagy alacsony frekvenciájú oszcillátorokkal (LFO), amelyek a moduláció ritmikusabb és kiszámíthatóbb stílusát kínálják.

Hangtervezőként olyan paraméterekkel, mint a sebesség, az intenzitás vagy a hullámforma típusa, megváltoztathatja a hang időbeli alakulását.

Ahhoz, hogy ezt a stratégiát megvalósíthassa, javaslom, hogy kísérletezzen az automatizálással a DAW-ban. Foghat egy hangot, és egyéni modulációs burkológörbéket rajzolhat, hogy mozgást és energiát adjon neki.

5. Alkalmazza az effekteket

A hangtervezési folyamat utolsó és gyakran legizgalmasabb része az effektek hozzáadása. Ez az a pont, ahol teljesen átalakítod a hangot, amivel dolgozol, hogy valami igazán különlegeset hozz létre.

A legtöbb hangtervezőknek hatalmas effektarzenáljuk van, mind hardveres, mind szoftveres formában, és sokan egyedi jelláncokat építettek, hogy különböző mélységeket, teret és textúrát biztosítsanak.

Az effektek gondosan összeállított sorozatával egyetlen hangjelet teljes értékű élménnyé alakíthat.

Az audioeffektek fő célja a pszichoakusztikus jelenségek újrateremtése. Gondoljon arra, hogy vesz egy helyet vagy élményt, és gondoljon az összes olyan elemre, amelyek együttesen hozzák létre a bennük lévő hangokat.

A kanyonban hallható hangok tágassága a kemény felületek közötti távolsággal és a hallható visszhangismétlések számával függ össze, míg a telefon másik oldalán beszélgető hang hangja a sávszűrő rezonanciájával és egy kis telítettséggel függ össze.

A hangtervezésben négy fő effektustípust használunk, amelyek mindegyike más-más képességekkel rendelkezik.

• Időalapú hatások: A visszhang és a késleltetés az időbeli dimenziót alakítja, a tér és a mélység illúzióját keltve a hallgatóban.
• Modulációs hatások: Kórus, fézer, flanger, tremolo és automatikus pásztázó effektek mozgást és karaktert adnak a hangokhoz.
• Szűrők: Az alul-, felül- és sávszűrők lehetővé teszik a hangok frekvenciaspektrumának alakítását.
• Dinamikus hatások: A tömörítés és a telítettség lehetővé teszi számunkra, hogy szabályozzuk a hangok dinamikai intenzitását, miközben egyedi hangszínjellemzőkkel egészítjük ki őket.

Tegyük fel, hogy egy űrszerű, sci-fi stílusú atmoszférikus hangzást szeretnénk létrehozni.

Én egy alapszintű szintetizátor paddal kezdeném, és nagyvonalúan alkalmaznám a visszhangot. Mivel az űrben vagyunk, a reverbnek elég hosszúnak kell lennie (tudom, az űrben valójában nincs hang, úgyhogy kérem, nézzenek el nekem, és ne legyenek billentyűzetharcosok). Kísérletezhetsz a diffúziós paraméterrel is, hogy a visszaverődéseket egy kicsit jobban összemosd, és a visszhang sűrűbb legyen.

Ezután hozzáadhat egy késleltetési effektust, hogy tovább fokozza a térérzetet. Minél hosszabb a késleltetési idő, annál tágasabbnak érezzük a hangzást.

Ahhoz, hogy még túlvilágibb legyen a hangzás, a késleltetés és a visszhang után a láncban elhelyezhet egy modulációs effektet, például egy kórust vagy fézert, hogy mozgást adjon neki.

Természetesen nem haboznék megváltoztatni a jellánc sorrendjét, hogy lássam, milyen más eredményeket kaptam, vagy automatizáljam a paramétereket az egyes hatásokon belül, hogy még több mozgást adjak hozzá.

10 további tipp a hangtervezés feldobásához

Most, hogy már van egy elég szilárd elképzelésed a különböző stratégiákról és hatásokról, amelyeket egy hangtervező használhat egy új hang vagy hangzásvilág megtervezéséhez egy dal, film, játék vagy termék számára, nézzünk meg néhány tippet és technikát, amelyekkel tovább viheted a hangtervezési játékodat.

1. Szövegek és hangok rétegzése

A textúrák halmozása és a hangok rétegzése nagyszerű módja annak, hogy mélységet adj a hangjaidnak. A különböző elemek kombinálásával olyan összetett hangzásokat hozhatsz létre, amelyek több mint a részek összege.

Egy durva, torzított és oktávhangú gitár hangja egy finom, de széles ambient szintetizátor pad tetején mindkét hangzást érdekesebbé teheti.

2. Használja ki a Haas-effektust

A Haas-effektus egy finom, mégis erőteljes módja annak, hogy a hangzás szélességét érzékeltessük. Ha egy sztereó jel egyik csatornáját kissé késlelteti, az szélesebbnek hangzik. Ez egy csodálatos eszköz arra, hogy az egyébként központosított hangokat "a hangszórókon kívülre" terjessze.

3. Ne adjunk hozzá újabb elemeket, ha a mix nem működik.

A tökéletességre való törekvés során a zenei producerek és zeneszerzők gyakran azon kapják magukat, hogy folyamatosan új elemeket adnak hozzá, ha úgy találják, hogy a mixük nem működik.

Arra biztatnám, hogy ismerje fel, ha ilyen hajlamot érez, és álljon ellen a kísértésnek, hogy elássa a mixét a szemétbe. Ehelyett koncentráljon arra, hogy finomítsa és optimalizálja azt, ami már működik. A minőség a mennyiség helyett a mantra, ezért olyan fontos, hogy az elemeket gondosan válasszuk ki.

4. A csend a barátod

Gyakran alábecsüljük a csend erejét a hangtervezésben, ami azért ironikus, mert mindennapi nyelvünkben is jelen van.

Amikor pontot teszünk a mondat végére, az olvasónak vagy hallgatónak ad egy pillanatnyi időt, hogy fellélegezzen és elgondolkodjon az imént hallottakon. Ugyanez vonatkozik a zenére és a hangtervezésre is.

Azzal, hogy a csendet stratégiailag beépítjük az alkotási folyamatba, feszültséget keltő pillanatokat hozhatunk létre, így a fő hangok még hatásosabbnak tűnnek.

5. Mindig kísérletezzen a fordított irányú fordítással

Bár a fordított hatást könnyű túlzásba vinni, néha pont ez az, amire szükséged van, hogy érdekesebbé tedd a hangzást.

Legyen szó egy fordított cintányércsattanásról, amely egy légzsilip ajtajának becsukódását jelképezi, vagy egy fordított reverb vokálról egy száraz vokál mögött, hogy kísérteties minőséget adjon neki, végtelen módja van annak, hogy a hangok fordított hanggal való kísérletezésével egyedülálló lehetőségeket nyisson.

6. Hangok rögzítése, amennyire csak lehetséges

Az egyik legjobb módja annak, hogy a hangtervezést még hitelesebbé tegye , ha lehetőség szerint hangfelvételeket készít. Mindig van nálad egy kis hangrögzítő eszköz (az okostelefonod). Miért ne használnád ki azzal, hogy rögzíted a körülötted lévő világ organikus hangjait, és később a DAW-ban manipulálod őket?

Az egyik legutóbbi dalomba, az "Under the Sun"-ba beépítettem a szomszédom madarainak felvételét, és a hangot egy nagy adag visszhanggal öntöttem le, hogy úgy tűnjön, mintha egy kanyonon keresztül repülnének.

7. Használja ki a zaj előnyeit

Bár gyakran úgy gondolunk a zajra, mint valami olyasmire, amit nem akarunk a keveréseinkben, hihetetlenül erős szövetséges lehet a hangtervezésben.

Kísérletezzen különböző típusú zajokkal - fehér, rózsaszín vagy akár szemcsés zajjal -, hogy a hangok textúráját, karakterét és összetettségét növelje.

8. A teljes sztereómező használata

Ha nem maximalizálod a sztereó mezőt jobbról balra, akkor rengeteg lehetőségről maradsz le.

A háromdimenziós tér létrehozása gondosságot igényel, mivel az elemek olyan módon történő elosztása szükséges, hogy kiegészítsék, ne pedig elfedjék egymást.

Kontrasztot is igényel. Ahhoz, hogy egy hang a szélesség érzetét keltse, szükségünk van egy keskeny hangra, amely kontrasztot alkot vele. Kísérletezzünk a hangok mozgatásával a háromdimenziós mezőben, és használjunk olyan effekteket, mint az automatikus pásztázás, hogy véletlenszerűséget hozzunk létre.

9. A kontraszt a kulcs

A sztereó mezőn túl a kontraszt a hangtervezés minden területén ugyanolyan fontos.

Lágy nélkül nem lehet hangos, és szelíd nélkül nem lehet kemény.

Ha különböző ízeket használ a folyamat során, dinamikusabb receptet hozhat létre.

10. Maradjon szervezett

Ez az utolsó tipp nem kreatív, hanem inkább praktikus.

A hangtervezési folyamat kaotikus lehet, és a legjobb módja a rend fenntartásának az, ha szervezett maradsz.

Győződjön meg róla, hogy a sávok és elemek megfelelően vannak címkézve, szervezze a hangokat és effekteket könnyen hozzáférhető mappákba, és használjon sablonokat és előre elkészített effektláncokat a DAW-ban, hogy amikor az ihlet megcsappan, azonnal belevethesse magát, ahelyett, hogy az agyát arra pazarolná, hogy megkeresse azt a torzított snare hangfájlt, amire esküdni mert volna, hogy megvan az arzenáljában.

Végső gondolatok

Ahhoz, hogy nagyszerű hangtervezővé válj, évekig tartó gyakorlatra van szükség, azonban a hangtervezők által használt egyedi keverési és kísérleti felvételi technikák ismerete - legyen szó zenei produkciókról, filmes hangtervezésről, televíziós produkciókról vagy videojátékokról - előnyt jelenthet a saját eredeti hangok előállításához.

A hangok végtelen tárháza csak arra vár, hogy te pépesítsd, manipuláld, keverd és mastereld őket. Menj és ragadd meg.