Ha bármilyen zenei folyamatban részt veszel, akkor már dolgoztál a tempóval és a BPM-mel, még akkor is, ha nem vagy ennek tudatában.

Az elektronikus zenei producerek például általában már az első ütemek elkészítésekor rájönnek a BPM fontosságára, mivel ez drámaian megváltoztathatja egy szám hangulatát. Hasonlóképpen, a klasszikus zenészeknek képesnek kell lenniük arra, hogy megértsék egy kompozíció hangulatát és tempóját egyszerűen a kottalapon lévő tempójelzések elolvasásával.

A tempó és a BPM annak ellenére, hogy szorosan kapcsolódnak egymáshoz, nem ugyanaz a dolog, és a két kritikus zenei elem közötti különbség megértése rengeteg lehetőséget nyit meg kreatív karriered előtt.

Ebben a cikkben elemezzük a tempó és a BPM közötti különbségeket, és meghatározzuk a kompozíció sebességéhez kapcsolódó összes elemet. Merüljünk bele!

Fogalommeghatározások

Kezdjük e két zenei elem meghatározásával, majd a köztük lévő különbségekre koncentráljunk.

Tempo

Dióhéjban a tempó azt jelenti, hogy milyen gyorsan vagy lassan játsszák a zenét. Mérhető BPM-ben (ütem/perc), vagy leírható olasz szavakkal, ami a klasszikus zenében a szabvány.

Fontos megérteni, hogy ezek a tempójelzéseknek nevezett szavak nemcsak a sebességet, hanem a játszott zene hangulatát és érzését is meghatározzák. A gyorsabb tempó általában a vidámabb hangulathoz társul, míg a lassabb tempók általában elgondolkodtatóbbak vagy komorabbak.

A kottát olvasó zenészek számára a tempó megértése enyhén szólva is kritikus fontosságú; a tempójelzések számos kifejezési lehetőséget biztosítanak a zenész számára, hogy feszültséget és feloldást teremtsen a zenében.

Az alábbiakban felsoroljuk a gyakori tempójelzéseket és a nekik nagyjából megfelelő BPM-eket. Ha többet szeretne megtudni a tempó fontosságáról a látás utáni olvasásban, olvassa el a nemrég megjelent cikkemet.

• Larghissimo: 20 BPM és alatta
• Grave: 20-40 BPM
• Lento (vagy Largo): 40-60 BPM
• Larghetto: 60-66 BPM (az emberi szívverés)
• Adagio: 66-76 BPM
• Adagietto: 70-80 BPM
• Andante Moderato: 69-72 BPM
• Andantino: 66-83 BPM
• Andante: 76-108 BPM (más néven sétatempó)
• Moderato: 108-120 BPM
• Allegretto: 98-109 BPM
• Allegro Moderato: 112-124 BPM
• Allegro: 120-168 BPM
• Vivace: 126-144 BPM
• Vivacissimo: 140-150 BPM
• Allegrissimo: 150-167 BPM
• Presto: 168-200 BPM
• Prestissimo: Több mint 200 BPM

BPM

A BPM (Beats per Minute, azaz percenkénti ütem) egy egyértelmű, numerikus mérőszám, amely a tempót számszerűsíti, és megmondja, hogy hány ütem történik egy perc alatt. Például a 60 BPM tempó másodpercenként egy ütemet jelent, a 120 BPM másodpercenként két ütemet, és így tovább.

A BPM kulcsfontosságú az elektronikus és tánczenében, de a stúdióban is, ahol a szinkronban maradás alapvető fontosságú. A dobosnak követnie kell egy meghatározott BPM sebességű click tracket, hogy szilárd alapot biztosítson a többiek számára, akiknek a tetején játszhatnak.

A pontos BPM-mérést a metronóm biztosítja, egy olyan eszköz, amelyet a 19. század óta használnak. Beethoven volt az egyik első zeneszerző, aki metronómjelzéseket tett a kompozícióiba, és bár a mechanikus metronómot sok zeneszerző kritizálta akkoriban, hogy nem képes közvetíteni a zene pulzusát vagy groove-ját, azóta a modern zenei kompozíciók alapvető eleme.

Tehát, a tempó ugyanaz, mint a BPM?

A tempó és a BPM nem ugyanaz a dolog. A BPM azt mondja meg, hogy hány ütem történik egy perc alatt egy dalban, míg a tempó a zene sebességére és érzetére egyaránt utal.

Két azonos tempójú dal nagyon különbözőnek tűnhet, mert a tempó mindkettőnél más és más. Egy 120 BPM-re beállított metronóm egy adott sebességet mutat, de az, ahogyan egy zenész ugyanabban a BPM-ben játssza az "Allegro"-t, könnyedebb vagy energikusabb érzést adhat, amit a számok nem tudnak kifejezni. És ez műfajokon átívelően megtörténhet, a jazztől a metálon át a funkig és a diszkózenéig.

Most valószínűleg azt kérdezed magadtól: "Mi határozza meg két azonos BPM-ű, de eltérő tempójú dal különböző hangulatát?"

Nos, ahhoz, hogy erre a kérdésre választ kapjunk, a zene további elemeit kell definiálnunk, és hozzá kell adnunk zenei tudásunkhoz!

Tempóhoz és BPM-hez kapcsolódó zenei kifejezések

Időjelzés

Az ütemjelzés az erős és gyenge ütemek mintázatának írásos megjelenítése. Például a modern zenében a leggyakoribb ütemjelzés a 4/4, ami azt jelenti, hogy minden ütemben négy negyedhang van, és egy negyedhang egy ütemet kap.

Meter

Gyakran összetévesztik az ütemjelzéssel, de a metrum valójában azt jelenti, hogy az ütemek hogyan érződnek és hogyan rendeződnek intézkedésekbe az ütemjelzés alapján. Például a 3/4-es metrum keringő-szerű hatást kelt, míg a 6/8-as metrum inkább "gördülő" érzést kelt.

Ritmus

A ritmus a zene áramlása és mozgása. Megmondja, hogy a hangjegyek mennyi ideig tartanak, és milyen értéket képviselnek a metrumon belül. A ritmus az, ami izgalmat és érzelmeket ad a zenének.

Beat

Az ütem az, amit akkor érzel, amikor bólogatsz egy dalra. A következetes ütem áramlásérzetet ad, és összeköti a hallgatót a zenével.

Impulzus

A pulzus, amely többnyire felcserélhető az ütemmel, az idő egyenletes felosztása, amelyet a hallgatók érzékelnek, és természetesen együtt akarnak kopogni vele. A különbség az, hogy a pulzus inkább a hallgató személyes érzése, míg a beat az a konkrét tempó, amelyben a zeneszerző a dalt érezte.

Szinkópázás

A szinkópia akkor jön létre, amikor a ritmusok kiemelik az off-ütéseket vagy a gyengébb ütemeket, és így olyan variációkat hoznak létre, amelyek érdekesebbé teszik a zenét. Egyszerűbben fogalmazva, amikor egy általában gyengének tartott ütemet fokozunk, megszakítjuk a szokásos ritmust, amit a hallgató elméje elvár, ami gyakran még inkább kiemelheti a dallamvonalat.

A fogalmak zenévé alakítása

Tudom, hogy ez sok, ha még sosem hallottál vagy tanultál ezekről a zenei elemekről. Hogy a dolgok intuitívabbá váljanak, nézzük meg, hogyan alkalmazhatod ezeket a fogalmakat a zeneszerzés során, szem előtt tartva, hogy minden műfaj más-más munkafolyamatokkal jár, és hogy nincsenek aranyszabályok.

Ha elektronikus zenét készítesz, legyen az techno vagy dance, a BPM kiválasztásával kell kezdened. Íme néhány gyakori BPM a legnépszerűbb EDM műfajok esetében:

 

Dub: 60 - 90 BPM

House: 115 - 130 BPM

Techno/trance: 120 - 140 BPM

Dubstep: 135 - 145 BPM

Drum and bass: 160 - 180 BPM

 

Miután kiválasztotta a zeneszám sebességét, gondoljon a ritmusra és a pulzusra, amely izgalmassá teszi a zenét, például szinkópás hi-hatok vagy off-beat claps hozzáadásával, hogy nagyobb mozgást hozzon létre.

A váratlan ritmusok még magával ragadóbbá és hipnotikusabbá teszik a darabodat; ráadásul kiemelkedik a többi közül. Ha kreatívnak érzed magad, a szokásos 4/4-ről átválthatsz szokatlanabb ütemekre, például 3/4-re vagy 5/4-re. Ezután minden a kreativitásodon és az ízléseden múlik!

A rockzene általában erőteljes ritmussal és lüktetéssel rendelkezik, gyakran 4/4-es ütemmel és erőteljes ütemmel. A fent tárgyalt elemekkel érdekesebbé teheted a dolgokat; például szinkópákat használhatsz, hogy kiemeld a felütést a gitárriffekben vagy a dobkitöltésekben. Vagy akár a tempó megváltoztatásával, például lassítással a híd alatt, hogy még magával ragadóbb hangzású utazást hozzon létre.

Ahelyett, hogy végig ugyanazt az ütemet tartanád a dalban, megváltoztathatod azt, hogy meglepd a hallgatót. A lehetőségek végtelenek!

A klasszikus zenében a tempójelzés határozza meg a kompozíció sebességét és hangulatát, de a zeneszerzők évszázadokon át megtalálták a módját, hogy a tempót egyedi módon személyre szabják.

Például egy Adagio-darab lassúnak és elgondolkodtatónak tűnhet, amíg be nem dobsz egy kis szinkópát, ami a feszültség és az izgalom egy teljesen új rétegét hozza létre. Ha klasszikus darabot készítesz, mindenképpen vizsgáld meg, hogyan teheted artikuláltabbá és magával ragadóbbá, ami felejthetetlen utazásra viszi a hallgatóidat.

A jazzben a ritmus és a pulzus közötti kapcsolat az, ami előreviszi a darabot. Felvételek készítésekor vagy élőben játszva a jazz-zenészek "swingelik" a ritmust azáltal, hogy a hangjegyek időzítését kissé megváltoztatják a metrumon belül, hogy egyedi jazz-hangulatot teremtsenek.

Hallgassa meg Miles Davis bármelyik albumát, hogy megértse, hogy a pulzus és a szinkópák apró változtatásai mennyire életre tudják kelteni a zenét, megmutatva a zenészek hihetetlen improvizációs készségét, miközben egységesek maradnak.

Ezek semmiképpen sem szabályok. A zene szépsége a végtelen lehetőségekben rejlik, amelyeket a zenészek számára kínál. Tekintse a fenti javaslatokat csupán iránymutatásnak, hogy elkezdje felfedezni a tempó és a BPM erejét a zeneszerzésben.

Végső gondolatok

Remélem, hogy ez az útmutató segít abban, hogy érdekfeszítőbb és izgalmasabb zenét készítsen.

A BPM, a tempó és az összes többi, ebben a cikkben tárgyalt elem minden kompozíció alapvető összetevője. Bár könnyű csak természetesnek venni őket, nagyban bővíthetik a hangzásbeli palettádat, ha úgy döntesz, hogy teljes mértékben felfedezed a bennük rejlő kreatív lehetőségeket.

Segíthetnek kilépni a komfortzónádból, eltávolodva a korábbi számokban használt ritmustól, hogy valami újat és izgalmasabbat fedezz fel.

Sok szerencsét, és maradj kreatív!