Ha meg tudod válaszolni a "mi az a készítmény?" kérdést ., akkor ez azt jelenti, hogy arra is tudsz válaszolni , hogy "mi az az előkórus?". Csak vicceltem, de biztos vagyok benne, hogy az analógia világos.

Szóval, mi ez?

A "pre-kórus" egy kicsit úgy hangzik, mint a "pre-cursor", és talán nem véletlenül. Az előkórus általában a refrén előfutára, és bizonyos értelemben előkészíti a refrén "kezdetét".

Ami az előkórust illeti, a neten mindenféle meghatározást megtalálsz, míg egyes szerzők kerülik a definíciót. Egyesek azt állítják, hogy nem kell, hogy kapcsolatban legyen a refrénnel... tényleg?! Akkor miért nem hívják előkórusnak?

Tehát, fogalmazzunk nyersen: az előkórus egy különálló szakasza a dalnak, amely átvezetésként szolgál a refrén felé (vagy bevezetésként). Mint ilyen, egyértelműen megkülönböztethető a dal/kompozíció általános formájának más részeitől.

A dal formai egységei

Egy dal a következő alkotóelemekből állhat:

• intro
• vers
• híd
• pre-kórus
• kórus
• outro (más néven "coda", különösen a klasszikus zenében).

A teljesen megvalósult dal természetesen nem a dalszerkezeten múlik. A lehetőségek kicsit részletesebb bemutatása érdekében az alábbiakban a fent felsoroltakhoz fűzünk megjegyzéseket.

Intro

A dalforma zenei szerkezetétől függetlenül a versszakok ritkán kerülnek egyenesen bevezetésre. A leggyakoribb a versszak-kórus dalszerkezet, amely gyakran legalább az intrót is tartalmazza.

A bevezetés jellege attól az általános hangulattól függ, amelyet be akar jelenteni vagy teremteni szeretne.

Bár általában nyugodt, sőt elgondolkodtató, de lehet intenzív is, néha a legintenzívebb rész az egész dalban. Ez utóbbira jó példa a System of a Down Chop Suey című dala, ahol a hosszabb bevezetés egy kivételesen hangos és megszakított "kiáltás".

Vers

A dal fő dallama a versszakban jelenik meg.

Mint említettük, egy dal általában legalább két részt tartalmaz, vagy még jobb: legalább két dallamot. Ez a két szakasz (dallam) képezi a versszak és a refrén alapját.

Függetlenül attól, hogy mi veszi körül, a vers horgonyként szolgál. Ha a versszakból közvetlenül a refrénre akarsz áttérni, próbálj meg egy meggyőző rövid szakaszt létrehozni, amely lezárja azt, és bejelenti a refrént.

Egy ilyen megoldás akkor járna jobban, ha mind a versszak elejéhez, mind a refrénhez kapcsolódva jól működne. Ezt sokkal könnyebb mondani, mint megtenni (ezért van szükség egy külön előkórusra).

Kórus előtti

Egy gyakran felmerülő kérdés a refrén előtti szöveggel kapcsolatos. Ilyen kérdések például: változhat-e a refrén előtti szöveg a refrén előtti megjelenések között? Vagy valami ilyesmi: az előkórusban a dalszövegek megjelennek, de lehet-e egy előkórus dalszöveg nélkül is?

Az előkórusok elsősorban átmenetet képeznek, ugyanakkor a dalszerkezeten belül különálló és meghatározott egységet alkotnak.

Jellemzően (bár nem feltétlenül kizárólagosan) egy dal előkórusa más akkordmenetet tartalmaz, mint az azt körülvevő többi rész.

Ami a dalszövegeket illeti, nem határozzák meg, hogy mi számít előkórusnak, kivéve azokat a példákat, amikor a szerző úgy dönt, hogy teljesen elhagyja a tematikus fejlődést.

Kórus

Egy dal refrénje "választ" ad arra a felépítésre, amelyet az előkórus vezet be. A popdalokban a refrén jellemzően a tonika akkorddal kezdődik. Ez lehet moll vagy dúr akkord, amely felé egy jó előkórus természetesen vezet.

Amikor a dalok nem tartalmaznak meghatározható előkórusokat (különösen a versszakos-kórusos dalok), akkor a refrén kezdete előtt mégis szükség van némi felépítésre.

Ilyenkor a dal refrénjének még intenzívebben kell szólnia, hogy kellő kontrasztot adjon, ugyanakkor harmonikus feloldást is biztosítson.

Híd

A zeneelméletnek nincs rá definíciója, bár a dalszerzői képességek nagyon világosan megmutatkoznak egy jó híddal.

Míg az előkórus a kórust jelenti be, addig a híd egyfajta "migrációt" jelenthet be egy teljesen új szerkezeti rész felé, vagy bejelentheti a visszatérést az eredeti témához (ebben az értelemben a "versszakhoz").

Ez utóbbi leginkább a klasszikus jazz standard A-A-B-A formában nyilvánul meg. A B résznél lévő híd szinte kórusként szolgál, új tematikus anyagot és jelentős felépítést biztosít.

Ez a felhalmozás azonban nem alapozza meg a forma bővülését. Valójában az, hogy mi hova vezet, az különbözteti meg időnként a hidat az előkórustól vagy akár a refréntől.

Egy dalban több híd is lehet, amelyek mindegyike az átmenetet szolgálja. Így a hidak különböző intenzitásúak lehetnek, attól függően, hogy mit kell elérni az adott átmenettel.

Outro

Az outro (egy dal "kilépése") gyakran "extrém". Vagy a feszültséget építi fel egy hirtelen végkifejletig, vagy teljes csendben elhalkul.

Ez utóbbira a kedvenc példám Csajkovszkij 6. szimfóniájának utolsó tétele. A legvégén a nagybőgőknél a dinamika jelölése "ppppp" (még a karmesternek is alig hallani valamit).

Csajkovszkij nem "dalszerzőként" ismert, de bátorkodom megjegyezni egy intenzív outroját: a Diótörő szvitből a Virágok tánca befejezését.

A nem formális egységek

A dal egyes részeinek kialakításához a dalszerző több építőelemet használ.

A leggyakoribbak a dallamokon kívül az akkordmenet és a dalszöveg.

Ha a dolgok legapróbb részleteibe akarsz belemenni, akkor mélyebben elmélyülhetsz, és tovább elemezheted a részleteket.

Egy előkórus megírásához nem sokat segít, ha túlságosan analitikusak vagyunk, ezért megpróbáljuk egyszerűbbé tenni a dolgokat.

Szövegek

Egy nagyszerű versszakhoz nagyszerű dalszövegek is tartoznak; ezt nem lehet megkerülni. A nagyszerű énekhangnak is szerepelnie kell, mivel a nagyszerű költészet (csak a szavak) nem lesz elég.

A dalszövegek feszültséget teremthetnek. A versszak és a dalszöveg együttesen praktikus eszközként szolgálhat a refrén vagy szükség szerint más formális részek/egységek felé való átmenethez.

Dalszövegíróként az a dolgod, hogy jó szöveget írj. Ha elakadsz, próbálj meg különböző részeket írni a vokálhoz, például a refrén szövegét, ha éppen a versszakon dolgozol.

Ne feledje, hogy egy zenemű inkább egy "mozaik", mint egy "lenyomat". Egyetlen rosszul elhelyezett "kő" is rossz benyomást, vagy akár általános elégedetlenséget kelthet.

Akkordok

Az igazi építőelemek!

Különösen akkor, ha a dalnak csak két fő része van, az egyes részek akkordmenete határozza meg, hogy mi micsoda. Ugyanaz az akkordmenet, a versszak akkordjainak ugyanazzal a sorrendjével, amelyet a refrénben használnak - még csak nem is kezdi meghatározni az utóbbit.

Míg a dalszöveg és a dallam fokozza, az akkordok és a harmónia általában véve a lényeget adják.

Mondhatnád, hogy "nos, a Nirvana Something In The Way című számában ugyanazok az akkordok vannak a versszakban és a refrénben!". Erre én azt mondom: pontosan! A refrén után az átmenet vissza a versszakba elég lapos; olyannyira, hogy ugyanaz a szöveg ismétlődik a versszakból.

A fentiek nagyszerű példái az egyszerűségben rejlő művészi képességeknek, de ugyanígy megmutatják, hogy mennyi mindent (vagy mennyire keveset) tehetsz, ha a kórus ugyanazokat az akkordokat használja.

Tehát technikailag új dalszakaszt definiálhatsz anélkül, hogy új akkordot vezetnél be. A probléma az, hogy mivel a harmónia változatlan marad, a további meggyőző átmenet lehetőségei egyre korlátozottabbá válnak.

Ha az akkord a fő építőelem, csodákat tehetsz azzal, ha egyetlen új akkordot vezetsz be a progresszióba. Az új akkord új ötleteket is bevezet (ne bízz bennem, csak próbáld ki!).

Dalszerzői készségek

Major "motor" a dallami - és általában a zenei - szépség megteremtésének folyamatában!

A dalszerzés egy különálló készség, amely nem feltétlenül függ a zenei műveltségtől és a formális képzéstől.

A teljes folyamat hatékonysága attól függ, hogy tudjuk-e, mit akarunk elérni.

Az alkotás és a felvételek készítése során az intuíció lesz a sarokpont, ami viszont a dalszerző által szerzett tapasztalatokon alapul.

A zene azonban egyszerre művészet és mesterség, így a dalszerzés sokkal gördülékenyebben fog menni, ha a dalszerzők először a tanulással törődnek, és csak később keresik a kifejezést.

A hallgató

Vicces; a popzenei dalszerzők igyekeznek megnyugtatni a dalaik hallgatóját (talán túlságosan is, a szemérmetlen szolgalelkűségig), míg egy kortárs klasszikus zeneszerző úgy tűnik, teljesen figyelmen kívül hagyja a hallgatót.

Tehát a popdalszerzésnek az előbbit kell követnie? A hallgató "őfelsége"? Vajon a jó dalok csak azért minősülnek annak, mert népszerűek; a könnyűzene azonos a jó zenével? És ugyanígy: ha a dalok népszerűtlenek, az azért van, mert nem jók?

Én azt mondanám: a fentiek közül egyik sem lehet egyértelmű "igen" (vagy "nem"). Ami a végeredményre vonatkozik, az vonatkozik az alkotóelemekre is, különösen, ha árnyalatokról beszélünk!

Szóval, hogyan írjak egy tisztességes előkórust?!

Mindent figyelembe véve, az alábbiakban felsorolok néhány pontot, amelyeket figyelembe kell venni, és amelyeknek segíteniük kell a folyamatot, vagy be kell indítaniuk a kevésbé tapasztaltak számára.

Dal szerkezete

Először is fel kell tenned magadnak egy kérdést: tényleg szükséged van-e a dalodnak előkórusra. Szükséged van-e arra, hogy várakozást keltsen; talán a dal már így is gyönyörű!

Ha például Sting Englishman in New York című dalához hozzáadnánk egy előkórust, az tönkretenné a különlegesen hosszú jazzes hidat és a dal teljes szerkezetét. Tehát ne ragaszkodj hozzá, hacsak nem vagy biztos benne, hogy jó eredményre vezet.

A dal kórusa

A könnyűzenében mindig van refrén, de a hangzás az, ami számít. Amikor az előkórus megjelenik, hozzá kell adnia, amire szükség van, nem pedig olyan bonyodalmakat kell teremtenie, amelyek miatt később a fejedet vakargatod, hogy hogyan oldd meg őket...

Ha a refrén felfüggesztést igényel, tegyük hozzá az előkórushoz, hasonlóan a mára már legendássá vált Smells Like Teen Spirit előkórus megoldásához.

Vers-kórus és általános használat

Látod, az a tény, hogy írtál egy előkórust, ami tetszik, nem jelenti azt, hogy minden egyes refrén előtt ezt kell használnod. Használd csak egyszer, ha úgy tetszik; a dal szerkezete maradhat egyszerű, egy adott helyen meglepő "csavarral". Ne félj a dobozon kívül gondolkodni.

A daloknak nem kell, hogy ismétlődő formájuk vagy szerkezetük legyen. A System of a Down fent említett klasszikusa kiváló példa erre!

Harmony

Néha egyetlen akkord is jól meghatározza az előkórust. Máskor viszont egyáltalán semmilyen akkord nem elég; a refrént előkészítő, csak az énekhangot meghagyó megállások igen hatásosak lehetnek!

Műfaji sajátosságok

Ugyanaz a dallam teljesen más benyomást kelthet a rockban, mint például az EDM-ben.

Ez nem azt jelenti, hogy szorosan követni kell bármilyen példát vagy "kánont". Mégis, egy rockdal valószínűleg rockos előkórust igényel. Válassz bölcsen, anélkül, hogy egyrészt dogmatizálnál, másrészt figyelmen kívül hagynád a hagyományt!