Nos, játsszon el egy zenei ötletet vagy egy egyszerű zenei frázist, és máris jó úton jár. A riff minden dal lényeges része. De más kategóriák is: a metrika, a ritmus, az akkordmenet...

A riff ismétlődő hangokból áll, de az ismétlődő hangok nem jelentenek automatikusan riffet! Ez tehát felveti a kérdést:

Mi az a Riff?

A Minden idők 15 legjobb gitárriffje című blogbejegyzésben azt írtam, hogy a gitárriff "egy többször megismételt, fülbemászó gitármotívum vagy kifejezés".

Játssz egy fülbemászó mondatot, és máris van egy jó riffalapod. Ismételd meg, opcionálisan bevezetve néhány variációt. Az ismétlődő frázis ezután meghatározza a riffet.

Ha bármilyen műfajú zenét játszol, elkerülhetetlen, hogy riffeket is játssz. Ahogy haladunk előre, példákat fogunk feljegyezni ikonikus zenei megoldásokra ebben a tekintetben.

Itt csak mellékesen jegyzem meg, hogy a zene hangzása lényegében - egy feldúsított riff hangzás. És legtöbbször: egy jó dal egyben "riffes dal" is.

Riffek a klasszikus zenében

A "riff" kifejezés a klasszikus zeneelméletben mint olyan nem létezik. Ami egy zenei kompozíciót meghatároz, az többnyire a forma és a harmóniai progresszió körül forog.

Tehát - technikailag - "klasszikus zenei riffek" nem léteznek. Technikailag. A könnyűzenéhez képest a klasszikus zene lényegesen szigorúbb. Mégis, ez nem jelenti azt, hogy teljesen függetlenek egymástól.

A jó zene alapja (ahogy a professzorom mondaná) a "tematikus gazdaságosság". Minden valaha játszott jó zene tehát egy téma és annak variációinak bevezetésén alapul. Ez viszont valamiféle ismétlések bevezetését jelenti.

A meglepetés!

Szóval, itt egy csavar a történetben: a legtöbb klasszikus zene egy ismétlődő riffre épül! Maga a riff változatos - de mégis egy ismétlődő riff. A zenei riffek bizonyos értelemben a klasszikus zenéből származnak!

Vegyünk bármilyen nagy, több tételből álló együttes kompozíciót. Mindegyik tétel több riffre épül. Néha egyetlen riffre is - és az viszont nagyon kevés hangból áll.

És mi a helyzet a szólóhangszerekre komponált repertoárral? Vegyük például Bach "Jól temperált zongora" gyűjteményét. Mire épülnek a prelűdök - és különösen a fúgák?! Minden fúga nem csak egy dallamriff, amelyet a nyitányban játszanak el, és az egész során sokszor megismételnek?

Összefoglalva: a klasszikus zeneelméletben a forma széleskörű elemzése jellemző. Ha részletesen megfigyeljük, számos kontextusban párhuzamot vonhatunk a könnyűzenével. Amit a popzenében kórusnak nevezünk, az például a klasszikus rondóformába is hasonlóan beépítve található.

A blues

Nos, a refrén nem része egy blues-dalnak (legalábbis hagyományosan). Vagy úgy is mondhatnánk: végig refrénje van, tehát nem tartalmaz versszakot. :)

A standard blues dal alapvetően egy három akkordos dal. Történelmi kontextusban megfigyelve jellemzően egy 8 vagy 12 ütemű, ismétlődő formából áll.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a dalok egyszerűek, unalmasak vagy túlságosan ismétlődőek lennének. Sőt, mint tudjuk, tele vannak energiával, mindig előre haladnak.

A gitár

A gitár pótolhatatlan szerepet játszott a műfaj fejlődésében. A riff itt szinte definíció szerint gitárriff is. A gitárriffek, mivel a hangszer gyökereihez közvetlenül kapcsolódnak, a riffbázis magját alkotják.

Ez viszont azt jelenti, hogy a népszerű gitárzene valamilyen módon elkerülhetetlenül inspirálódik belőle, és így a gitárriffek is. Játsszon sok dalt több műfajból, és mindenhol találkozhat blues-hatásokkal.

Jazz Riffs?

Jó példa az alternatív megközelítésre, amikor a riffekről van szó, általában a jazzben található.

Mi az a riff a jazzben?

Annak idején a jazz a könnyűzenén alapult. Egy dal fülbemászó dallama vagy dallamos riffje elég volt ahhoz, hogy bekerüljön a zenekar repertoárjába.

A "riff" azonban itt nem ugyanaz, mint más műfajokban, ahogyan azt a fentebb linkelt blogcikk is megjegyzi. Ott azt írtam, hogy "...ha egy jazzes a "legjobb gitárriffekről" beszél, akkor valójában ritmikai szekvenciákra utalhat...".

Tényleg ezt mondja az elmélet?

A jazz zeneelmélet, akárcsak a klasszikus, nem a riffekről szól. A gitár dallamjegyeit például egy szólóimprovizáció részeként az általános kreativitás szempontjából elemzik.

Így egy "gitárszóló riffet" a zeneiség és az eredetiség szempontjából kell értékelni. Más szóval, például a gitárriffeket ebben az összefüggésben nem az ismétlődésük vagy "fülbemászóságuk" alapján rangsorolják.

Egy jazz standard dallamvonala és a szóló során játszott hangjegyek különböző célokat szolgálnak. Egy dal (különösen egy "standardnek" tekintett dal) eljátszása csak a forma tekintetében szól az ismétlésekről.

Ezért megyek a Rock N Roll zenére!

Nos, Chuck Berry mindenképpen. :)

A leghíresebb eljátszott riffek minden rockzene-rajongó könyvtárának részét képezik. Igen: a rockzene rendelkezik a legismertebb riffekkel. Vagy egyszerűen fogalmazva - a leghíresebb riffek rockriffek; a legemlékezetesebb riff egy rockriff!

Ez persze nem jelenti azt, hogy minden dal ebből a műfajból jó lenne. A rockzene történetéről és legemlékezetesebb riffjeiről beszélve csak annyit jegyeznék meg, hogy egy jó rockdal definíció szerint egy jó riffre épül.

The Guitar - Take Two!

A rock riff majdnem mindig gitár riff is (bár vannak epikus basszusgitár és billentyűs riffek is!). Vegyük például a népszerűbb Led Zeppelin-dalokat, és biztosan találunk epikus basszus- és gitárriffeket.

A rockzenében a riffet gyakran az adott alműfaj határozza meg.

A dallamos balladák nyitó főcímzenéje gyakran horgonyként szolgál. A punk rockban azonban maga a ritmus az, ami egy rockballadás dalban a dallam. Játssz néhány power akkordból álló szekvenciát, és máris megvan a jó punk rock riffek alapja. Azonban... ne felejtsük el, hogy az emlékezetes riffek többről szólnak, mint a ritmusgitár egyszerű ismételt akkordjairól!

Mi határozza meg mit?

Maga a riff (legalábbis időnként) meghatározza a dal alműfaját. Vegyük például Ritchie Blackmore-t és a "Smoke On The Water" riffjét. Ez önmagában az első ütemtől kezdve a "hard rock" jelzőt jelenti.

Igen; még a Deep Purple gitárriffjeire való gondolkodás is elkerülhetetlenül a "Smoke On The Water"-ben található gitárriff említéséhez vezet. Ez az a dal, amelynek gitárriffje a valaha volt legnépszerűbb riffek közé tartozik! Sőt, még annál is több - a "Smoke On The Water" riffjét gyakran "a riffek riffjének" tartják.

Továbbá egy rockdal gyakran tartalmaz átmeneteket a zene jellegében.

Az átmenetek

Az Enter Sandman már az elején is elég dallamos dal. Úgy tűnik, mintha Lars nem is dobolna, csak egyetlen cintányérral. De a riff alapként szolgál ahhoz, hogy később "durvaságot" adjunk a dalhoz.

Egy másik szép példája a dallamos riffre épülő átmenetnek természetesen a "Stairway to Heaven"-ben található. Ez a Led Zeppelin riff tökéletes példája annak, hogy egy balladának nem kell végig balladának maradnia.

Az érintés

Ott van még a személyes érintés. Jimmy Page riffjei kevésbé fognak ritmikusan hangzani, ha összehasonlítjuk a Chuck Berry riffekkel. De azt lehet állítani, hogy határozottan dallamosabbak vagy színesebbek...

Természetesen van befolyás is. Dave Davies (The Kinks) dalaiban játszott basszusritmusok némelyike hasonlít a "Seven Nation Army" basszusriffjére. Történelmileg nagyszerű riffek származtak ebből a forrásból (a The Kinks rajongók véleménye megoszlik arról, hogy melyik riffet ki írta - de ne vitatkozzunk:).

Más népszerű műfajok

A könnyűzenében a dalok jellemzően egy versszakkal és egy refrénnel rendelkeznek. Időnként egy híd is jelen van, valamint egy előkórus.

A népszerű dalok általában dallamos riffekre épülnek. A refrénbe átvezető versszakos riff is elég gyakran megtalálható. Amikor "előkórusról" beszélünk, az emberek valójában gyakran gondolnak erre.

Láttuk, hogy egy ismétlődő zenei frázis határozza meg a riffet. Ez különösen igaz a hip-hop zenében.

Hip Hop... Egyszerű helyeken...!

A hip-hopban gyakran hallani olyan riffeket, amelyek egyetlen rövid zenei kifejezésen alapulnak. Valójában a riffek itt a legegyszerűbbek! És mivel a figyelmet a dalszövegre kell irányítani, természetes, hogy ez így van.

Gondoljunk csak Dr. Dre "Still D.R.E." nyitó riffjére. Egy kivételesen híres riff, és talán a legismertebb ebben a tekintetben. Itt nincs lazaság, nincs lustaság. A produceri (hip-hop vagy más) kontextusban Dr. Dre nagyon jól tudja, hogy mit akar és mit csinál!

A mezőny többi része

Nos, a hip-hopot a riff egyszerűségének csúcsaként említettük. Alaposan szemügyre vettük a rockot, ahol a riffek minden elképzelhető formában és formában előfordulnak. Beszéltünk a klasszikus zenéről is, ahol a riffek minden variáció alapját képezik.

Ha továbbmegyünk, akkor más népszerű műfajokról vagy általában a popzenéről nem sok mindent lehet elmondani. Legalábbis ha a riffekről van szó. Ami eddig elhangzott, az a többi területre is alkalmazható.

...és még mindig...

Elkerülhetetlenül sok gitárzenét fogsz hallgatni. Tanulj meg gitárriffeket. Csempéssze be azt, amit már korábban tudott (néhány Deep Purple riffet; a "Smoke On The Water"-t hagyja ki, ha egy gitárboltban van:).

Bár bármelyik Deep Purple-dal jó riffforrás, egy jó riff eljátszásához nem kell dogmatikusan ragaszkodni a már ismert dalokhoz.

Hallgass meg egy dalt, vagy akár csak a refrént. Bármennyire is ikonikus a "Whole Lotta Love" riffje, a többi népszerű műfajban is vannak egészen epikus riffű dalok!

Zenélj, hallgass zenét, hallgass riffeket, fedezd fel! Nagyszerű példák vannak mindenfelé, és idővel te is megkomponálod a sajátodat!