A zene alapjai hangjegyek sorozatára bonthatók. Ezeket a hangjegyeket az egyes hanghullámok hangmagasságának vagy érzékelt frekvenciájának meghatározásával tudjuk meghatározni, de mit is jelent ez valójában? A hangmagasságot a mesterség számos aspektusának leírására használják, ami kihívássá teheti annak dekódolását, hogy pontosan mit is foglal magában ez a fontos kifejezés.

Az alábbiakban elmagyarázunk mindent, amit a hangmagasságról tudni kell a zenében, és részletezzük, hogyan viszonyul a hangszínhez, az intervallumokhoz és más hasonló kifejezésekhez. A hangmagasságok több típusát is részletezzük, köztük a tökéletes hangmagasságot, az abszolút hangmagasságot, a relatív hangmagasságot és a referencia hangmagasságot, hogy segítsünk eligazodni ebben a zeneelméleti fogalomban.

Mi az a hangmagasság a zenében?

Röviden, a hangmagasság egy hang érzékelt frekvenciája. A hangmagasság frekvenciája alapján különböző hangértékeket rendelhetünk hozzá. A hangmagasságokat leggyakrabban hangnévsorok, skálák és dallamok szerint szervezzük, bár a hanghullám adott Hertz (Hz) értékéhez igazodva egy T-ig megismételhetők.

Hogyan jön létre a Pitch

Amikor valamit mozgásba hozunk, hogy a levegőmolekulák ellen rezegjen, az hangot hoz létre. Ezek a hanghullámok egy adott frekvencián rezegnek, amely meghatározza a rezgés hangmagasságát vagy a rezgés konkrét hangját. A hangot az adott hanghullám sebességétől függően magas vagy mély hangmagasságúnak érzékeljük.

Hogyan mérik a hangmagasságot?

A hangmagasságot a frekvenciával mérik, amelyet Hertz vagy Hz jelez. A gyorsabb frekvenciák magasabb, míg az alacsonyabb frekvenciák alacsonyabb hangmagassággal rendelkeznek. Ez a mérés azt mutatja meg, hogy egy bizonyos időtartam alatt hány hanghullám rezgése halad át.

Magas hangmagasság vs. alacsony hangmagasság

A magasabb hangmagasságok gyorsabb hanghullámok, általában 800 Hz felett. Ezzel szemben az alacsony hangmagasságok sokkal lassabbak, és 500 Hz-es és alacsonyabb Hz-es méréseket tartanak. A legalacsonyabb, amit a fülünk elképzelhetően hallani tud, 20 Hz-nél van, míg a magas hangmagasságok felső határa 20 000 Hz körül van.

A C-dúr skála hangmagasságainak azonosítása

A zenei hangmagasságok általában egy bizonyos Hertz-szinten helyezkednek el. Itt vannak a C-dúr skála fő hangjai, a középső C-től vagy C4-től kezdődően Hertz szerint:

C: 261,63 Hz

D: 293,66 Hz

E: 329,63 Hz

F: 349,23 Hz

G: 392.00 Hz

A: 440,00 Hz

B: 493,88 Hz

Innen a skála folytatódik, de vegye figyelembe, hogy az egy oktávval magasabb, alacsonyabb vagy távolabbi hangmagasságok különböző Hertz-szinteken helyezkednek el. Például a C5, amely a következő egész hangmagasság lenne, körülbelül 523,25 Hz-en található.

Relatív hangmagasság vs. tökéletes hangmagasság

A tökéletes hangmagasság, vagyis az a képesség, hogy valaki pusztán a hangok alapján tudja meghatározni a hangokat, a becslések szerint csak minden 10 000 emberből egynél fordul elő természetes módon . Szerencsére a relatív hangmagasság, vagyis a hangmagasságok egy referenciapont vagy dal alapján történő azonosításának képessége fejleszthető.

A legtöbb zenész képes a hangmagasság megértését egy ismerős dal, például Elton John "Your Song" című dala alapján fejleszteni, vagy bármi más alapján, amit a művész könnyen és gyorsan fel tud idézni emlékezetéből. Ha tudod, hogy az adott relatív hangmagasságú dalod a középső C-vel kezdődik, akkor elkezdheted azonosítani az alacsonyabb és magasabb hangmagasságokat ehhez a referenciaponthoz képest.

Innen kezdve a hangközök megértése segíthet a relatív hangjegyek meghatározásában. A relatív hangmagasságot a hallásképzésnek nevezett folyamat révén tanulhatod meg jobban elsajátítani. Szerencsére a YouTube-on keresztül rengeteg ingyenes gyakorlat áll rendelkezésre, amelyek segítségével tesztelheted a hangmagasság-azonosítási képességeidet:

A pályák típusai

A zenei skálán rengeteg különböző hangmagasság létezik, de vannak olyan, a hangmagassággal kapcsolatos kifejezések is, amelyeket zenészként hasznos megérteni, és amelyek nem feltétlenül egy adott hangra vonatkoznak:

Éles pályák

Amikor egy hangmagasságot élesnek írnak le, az általában azt jelenti, hogy körülbelül egy félhanggal magasabb, mint az eredeti hang a kromatikus skálán. Például, ha az énekes az A-t akarta elérni, és egy magasabb hangmagasságot énekelt, akkor ezt a hangmagasság-minőséget élesnek lehet leírni.

Lapos pályák

Lapos hangmagasság akkor fordul elő, ha az adott hangmagasság alacsonyabb hangmagasságon van, mint a célhang. Ha az énekes Fb helyett F-et énekelt, akkor a hangmagasságát laposnak lehetne nevezni.

Diatonikus hangmagasságok

A diatonikus hangmagasság olyan hangmagasságra utal, amely a meghatározott skála része. Például az a-moll diatonikus hangmagasságai a következők: A B C D E F G. Az Aisz nem diatonikus hangmagasság lenne, mivel kívül esik a hivatkozott skálán.

Határozott pálya

A határozott hangmagasságok olyan hangok, amelyek könnyen meghatározhatók a hangszín alapján. A határozott hangmagasság meghatározott frekvenciájú hangokra utal, amelyeket olyan hangszerekkel lehet előállítani, mint a zongora vagy a gitár, amelyek egyértelmű frekvenciát hoznak létre.

Határozatlan pálya

Bizonyos hangszerek, mint például a fúvós hangszerek, határozatlan hangmagasságokat tudnak létrehozni. A határozatlan hangmagasságok a nyugati zenében nem találhatóak egyértelmű hangon.

Referencia osztás

A referencia hangmagasság az a bizonyos hangmagasság, amelyet a kompozícióhoz képest a hangoláshoz használ. Ez egy olyan hang, amelyet könnyen felidézhet és meghatározhat a hallásképzés során.

Koncert pálya

A koncert hangmagasság az a hang vagy hangszín, amelyet egy egész hangszercsoport hangolására használnak, általában zenekari vagy zenekari környezetben. Ezeket a hangszereket a hangszer által természetesen előállított hangok szerint csoportosítják. Például vannak külön F hangszerek és B hangszerek.

Musical Pitch GYIK

Még mindig azon kapod magad, hogy küzdesz a hanghullámok dekódolásával? Használd ezeket a gyakran feltett kérdéseket és válaszokat, hogy jobban megértsd a zenei hangmagasságot.

Mit jelent a hangmagasság a zenében?

A hangmagasság a hanghullám érzékelt frekvenciájaként határozható meg. A hangmagasság segít meghatározni, hogyan hangzik egy hang, és megmutatja, hogy egy hang mély, magas vagy az előző hanggal azonos hangmagasságú. A hangmagasságok hangjegyek sorozatába szerveződnek, de mind egy adott Hertz-szinten helyezkednek el a hanghullám frekvenciája alapján.

Mi a különbség a hangszín és a hangmagasság között?

A hangszín egy szubjektívebb kifejezés, amely a hangmagasság jellemzőit írhatja le, olyan kifejezésekkel, mint az orrhangú, légies vagy világos. A hangmagasság ezzel szemben egy meghatározott Hertz-frekvenciatartományra utal, amely viszont egy adott hang hangját hozza létre. Két énekes énekelheti ugyanazt a hangmagasságot (például a középső C-t), de egy adott hangmagasság az énekes hangszíne alapján másképp hangozhat az egyik embernél, mint a másiknál.

Mik a különböző hangmagasságok a zenében?

A hangmagasságok hangjegyek és skálák formájában szerveződnek, így az A, B, C, D, E, F és G különböző hangmagasságokat jelentenek a zenében, amelyek mind egy-egy félhangon helyezkednek el. E fő hangok némelyike között további hangmagasságok vannak, amelyek a dúr és a flat hangokat jelölik.

Mi a hangmagasság a zenei példákban?

A zenében az egyik leggyakoribb hangmagasság az A4, amely általában 440 Hz körüli hangolású. Ezt a hangmagasságot gyakran nevezik referencia hangmagasságnak, mivel élő zenei környezetben más hangszerek hangolására is használható.

Röviden, a hangmagasság egy hasznos eszköz, amely a hanghullám frekvenciatartományának mérésével segít megérteni, hogy valami milyen mély vagy milyen magas. A fülünk intuitív módon érzékeli ezeket a relatív különbségeket, de a hangmagasságok működésének megértése minden bizonnyal segíthet a zene megértéséhez vezető úton. Jó szórakozást a gyakorláshoz és a hangmagasságok azonosításához!