Egy erős dal egy felejthetetlen akkordmenettel kezdődik. Bár az akkordmenetek hosszuk, sorrendjük és zenei ízlésük tekintetében nagyon eltérőek lehetnek, van néhány bevált és igaz progresszió, amelyet minden előadónak ismernie kell.

Az alábbiakban elmagyarázzuk, hogy pontosan hogyan működnek az akkordmenetek, és megosztunk néhányat a leggyakoribb akkordmenetek közül, amelyeket beépíthetsz a zenédbe.

Mi az akkordmenet?

Az akkordmenet akkordok gyűjteménye, általában három vagy négy akkordból álló csoportok, amelyek a dalok építőköveiként szolgálnak. Az akkordok sorrendje fontos, mivel a progresszió konfigurációjának megváltoztatása megváltoztatja a darab általános hangulatát. Az akkordprogressziók a különböző hangok egymáshoz való viszonyával játszanak.

Ha még tovább akarjuk bontani, az akkord olyan hangjegyek csoportja, amelyek valamilyen harmóniát hoznak létre, általában egy alaphang, egy harmadik és egy tökéletes ötödik vagy domináns hang formájában. Ezek a hangjegyek mindegyike szoros kapcsolatban áll egymással, ami segít meghatározni a hangnemet, vagyis azt a hangcsaládot, amelyhez egy dal tartozik.

Az akkordokat dúr, moll, bővített vagy csökkentett akkordokként lehet leírni. Sokféle akkord létezik, de kiindulópontként értsd meg, hogy a vidámabb, populárisabb zenék több dúr akkordot használnak, míg más műfajok vagy szomorúbb zenék több moll akkordot használhatnak. Ez egy általánosítás, de hasznos kontextust biztosít, amikor különböző hangnemekben játszol, vagy moll vagy dúr skála akkordjait próbálgatod.

Sok népszerű akkordmenet nem túl bonyolult, és jellemzően négy akkordot tartalmaz egy ismétlődő mintában. Ha egyszer megérted, hogyan kell akkordmeneteket létrehozni és olvasni, akkor a legtöbb pop- és rockdal eljátszása viszonylag könnyű lesz.

Mitől lesz jó egy akkordmenet?

Mitől lesz tehát egy akkordmenet népszerűbb vagy kevésbé népszerű egy másiknál? Röviden, a hangjegyek közötti kapcsolatok egy progresszióban.

Tonalitás

Az akkordok hangszíne segít megteremteni a hangulatot és hatást gyakorolni, amikor egyik akkordról a másikra lépünk. Például egy skála tonika és harmada közötti hangszín határozza meg, hogy egy dal moll vagy dúr kategóriába sorolható-e.

Felbontás

A felbontás a tonikához való visszatérés, vagy az akkordmenetben a legkisebb ellenállással rendelkező hangjegy. Az akkordmenet ezt a feszültséget használja, hogy a hallgatót lekösse, amikor az akkordok között mozog.

Érzelem

Nem véletlen, hogy egy maroknyi népszerű akkordmenetet miért lehet annyi dalban használni. Ezek a jól bevált progressziók rengeteg érzelmet rejtenek magukban, amelyeket a hallgatók intuitív módon felismernek, pusztán az akkord hangjegyei közötti kapcsolat hallatán.

Hogyan kell olvasni akkordmeneteket

Az akkordmeneteket sokféleképpen lehet kifejezni. Itt vannak a különböző módok, amelyekkel az akkordmeneteket olvashatod:

Római számok

Az akkordmeneteket leggyakrabban római számokkal fejezik ki. A nagybetűs római számok megkülönböztetik a dúr akkordokat a kisbetűs moll akkordoktól. Ezek a római számok az akkord helyét jelölik a hangnemben.

Például az I V VI IV akkordmenet úgy fordítható le, hogy az 1 akkordtól az 5 akkordig, a 6 akkordig és a 4 akkordig haladunk. A G-dúr hangnemben ez G-dúr, D-dúr, e-moll, C-dúr.

Szabványos jelölés

Ha klasszikus zenei háttérrel rendelkezik, vagy értékeli a zeneelméletet, akkor előfordulhat, hogy az akkordokat szabványos, kottás jelöléssel olvassa. Az akkordok ilyen módon történő olvasása segíthet a zenészeknek megérteni a hangjegyek közötti kapcsolatot egy progresszión belül. Nézd meg például ezt az f g akkord átmenetet.

Lapok vagy fogólap számozás

A gitárosok számára kiírt akkordfejlődéseket akkorddiagramok kísérhetik különleges fogólapszámozással vagy a fogólapon lévő ujjrendet bemutató fülekkel. Nézd meg például a C G Am F közös progresszióhoz tartozó fogólap akkordtáblázatot:

Az X jelöli azokat a húrokat, amelyeket nem játszanak vagy pengetnek. Az O azokat a húrokat jelképezi, amelyeket nyitottan játszanak, mindenféle fogólap elhelyezés nélkül.

Nashville számok

A Nashville-számokat eredetileg a session-zenészek számára fejlesztették ki, hogy egy gyors pillantással gyorsan fel tudják fogni egy dal akkordmenetét. Lényegében ugyanaz, mint a római számok, csak szabványos számokkal.

Akkord grafikonok

Az akkorddiagramok általában római számokat használnak, csak egy szervezett rácsban, a gyors és könnyű hozzáférés érdekében. Nem szégyen ezeket a táblázatokat használni, amíg meg tudod érteni a zeneelméletet, ami hozzájuk tartozik.

Hogyan épülnek az akkordmeneteket

Ahhoz, hogy hatékonyan használhassuk az akkordmeneteket, fontos megérteni, hogyan épülnek fel. Egyetlen akkordot egy skálából származtatnak, jellemzően az első, harmadik és ötödik skálafokozat felhasználásával. Vegyük például a C hangnemet.

A C-dúr skála C D E F G A B. A c-moll skála C, D, E♭, F, G, A♭ és B. A C-kulcs szerint a C-dúr akkord a C E G. Ha a moll skála 1., 3. és 5. hangját használjuk, akkor C E♭G-t kapunk, ami egy c-moll akkord. Az akkordok skálaminták segítségével jönnek létre.

Az akkordmeneteket az akkordokon belül a hangjegyek között kialakult kapcsolatok kijátszásával hozzák létre. Például gyakran találkozhatsz I IV V akkordkombinációkkal, amelyek felbukkannak a közös akkordmenetekben. A C hangnemben ezek a C F G dúr akkordok.

Ezek az akkordok római számokkal felsorolt mintái bármelyik kulcsra lefordíthatók, nem csak a C-dúrra. A G-dúr kulcsban a legmarkánsabb vagy erősen kötött akkordok még mindig az I V VI akkordok, amelyek a G-dúr, a D-dúr és a C-dúr. A nyugati zene végtelenül sokszor használja ezt a hangképletet.

Az első akkordot néha tonikának, az ötödik akkordot dominánsnak, a negyedik akkordot pedig szubdominánsnak nevezik, a dal eredeti hangneméhez viszonyított harmonikus fontosságuk sorrendjében. Bármilyen okból kifolyólag ez a három akkord erős harmóniákkal rendelkezik egymás között, ami tökéletes hátteret biztosít a popdalokhoz és azon túl.

Más zenei műfajokban a dalszerzők szándékosan elkerülhetik a tonikai akkordra való rátelepedést, vagy ezt a mintát arra használják, hogy szándékosan feszültséget teremtsenek a zenei kompozícióban. Ily módon az akkordalkotás és az akkordmenet ugyanolyan kreatív választás, mint a dallam vagy a ritmus kiválasztása a zenéhez.

Az azonos akkordmenetű hangok teljesen eltérő jelentéstartalmat is kaphatnak. Fontos megjegyezni, hogy az akkordmenet csak az egyik összetevője annak, ami egy dal általános hangulatát alkotja. Elég csak megnézni, hogy milyen töredéke és sokféle dal játszható gitáron C F G-vel és Am-mel:

8 közös akkordmenet minden zenésznek tudnia kell

Minden további nélkül, íme néhány a leggyakoribb akkordmenetből, amit minden zenésznek ismernie kell. Ezeket az akkordmeneteket használva a legtöbb modern zenét el tudod játszani.

I IV V

Az I IV V, vagy annak variációi az egyik leggyakoribb akkordmenet, amellyel újra és újra találkozhatsz írás közben. Találsz egy négy akkordot tartalmazó variációt is, amelynek I IV V I. Ezt az akkordmenetet olyan rock- és popdalokban hallhatod, amelyek egészen Chuck Berry Johnny B. Goode című daláig nyúlnak vissza:

I V vi IV

Ez az akkordmenet, illetve annak enyhe változatai még ma is hallhatóak a nyugati popzenében. Legyen szó a Twenty One Pilots Ride-járól vagy Taylor Swift All Too Well-éről, számíthatsz erre az akkordmenetre, hogy megmozgasson:

12 ütemű blues

A 12-bar blues egy olyan progresszió, amely az I IV és V akkordokat integrálja. Ebben a progresszióban 12 ütemben váltogatod ezeket az akkordokat, ahogy a diagramon látható:

Ezt a folyamatot olyan dalokban hallhatod, mint a The White Stripes Ball and Biscuit című száma vagy Jimi Hendrix Red House című dala:

I ii iii IV

Bár ez a bonyolultabb akkordmenet a mai rock- és popzenében már nem annyira népszerű, még mindig hallható olyan régebbi slágerekben, mint a Beatles Here, There, and Everywhere és Bill Withers Lean On Me című száma:

ii V I

Ez az atipikus akkordmenet gyakran látható a jazz hatású dalokban. Olyan dalokban hallhatjuk, mint a Maroon 5 Sunday Morningja vagy Duke Ellington Satin Dollja:

I vi IV V

Bár ez a hangzás kevésbé gyakori, mint más, az I IV és V hangokat használó variációk, ez az akkordmenet még mindig hallható olyan dalokban, mint a Stand by Me Ben E. King-től vagy az Every Breath You Take a Police-tól:

vi IV I V

Ez a szokatlan progresszió egy moll akkorddal kezdődik, de dúr hangnemben van. C-dúrban ez az Am F C G-nek felel meg. Ezt a progressziót például olyan dalokban hallhatod, mint Iggy Pop The Passenger vagy Flo Rida Whistle című dala:

Pachelbel/Canon progresszió

Ez az I V vi iii néven is ismert akkordmenet a Pachelbel-kánonban való híres alkalmazásáról kapta a nevét. Ez a progresszió számos dalban hallható, többek között a Maroon 5 Memories című dalában:

Az akkordmenet a titkos szósz minden kiemelkedő lemez titkos mártása. Egy nagyszerű progresszió minden nagyszerű dal alapjául szolgál, ezért érdemes tisztában lenni a működésükkel. Remélhetőleg ez az útmutató megkönnyíti a könnyűzenében hallható összes gyakori akkordmenet megtanulását! Élvezd, hogy ezeket a progressziókat használva játszhatsz együtt néhány kedvenc daloddal.