Amikor egy szilárd dallamot kell írni, fontos, hogy átgondoljuk a dallamvonal alakját. Végül is a dallam nem csak a hangmagasságról szól: egy erős dal felépítésének egyik legelhanyagoltabb fogalma a jól ütemezett és formált dallam fontosságának megértése.

Összeállítottuk ezt a teljes útmutatót a dallamkontúrról és a mozgásról, hogy jobb dalokat írhass. Ugorjunk bele!

Mi a dallamos mozgás?

A dallammozgás a hangmagasságok egy csoportjának alakja. Amellett, hogy a zenei frázisok alakját írja le, amit dallamkontúrnak nevezhetünk, azt is megmutatja, hogy egy hangmagasság milyen közel van az azt körülvevő hangokhoz.

Még ha a zeneelmélet nem is feltétlenül az erősséged, intuitív módon megérted a dallammozgást. Ha megnézel egy kottát, azt fogod látni, hogy az egyes hangok egymás mellé fűzve különböző irányú és hangszínű formákat hoznak létre. A dallammozgás segít leírni ezeket a mintákat, különösen akkor, ha egy vagy több dallam szólal meg.

Dallam szójegyzék

Ahhoz, hogy megértsd a hangmozgást, alapos ismeretekkel kell rendelkezned a dallamról és a kapcsolódó zeneelméleti fogalmakról. Íme néhány olyan kulcsszó, amelyet meg kell értened ahhoz, hogy a dallam és a mozgás fogalmát meg tudd ragadni:

Intervallum

Az intervallum a két különálló hangmagasság közötti távolságot jelenti. A különböző intervallumok közé tartoznak az egyhangúság, a tökéletes intervallumok, a dúr intervallumok, a moll intervallumok, az augmentált intervallumok és a diminuált intervallumok.

Pitch

A hangmagasság egy meghatározott hang vagy hangjegy, amely különbözik a zenemű más hangjaitól.

Harmony

Két vagy több különböző hangjegy vagy hangmagasság egyidejűleg játszott hangja, általában egy akkord intervallumán alapulva. A harmóniavonalak általában egy adott hang fő dallamának támogatására készülnek.

Félhang

A félhang, amelyet néha féllépésnek vagy félhangnak is neveznek, a hangjegyek közötti legkisebb intervallumnak számít. Két különböző hangjegy közötti intervallumként szolgál.

Mássalhangzó

A mássalhangzó hangmagasságok vagy hangok olyan hangmagasságok, amelyek harmonikusan kellemesek, ha együtt szólalnak meg. Néhány példa a legkonzonánsabb intervallumokra: az egymástól egy oktávra játszott hangmagasságok, a tökéletes 4. és a tökéletes 5. hang.

Dissonáns

A disszonáns hangmagasságok olyan hangok, amelyek együtt játszva nagyfokú feszültséget tartanak fenn. A legdiszszonánsabb intervallum a félhang. Például az F hang és az Fisz hang együtt játszva nagy disszonanciát keltene.

Dallamos mozgás iránya

A dallamvonal kialakításában nagy szerepet játszik a hangjegyek iránya az intézkedésen belül. Itt van néhány a leggyakoribb módja annak, hogy leírja az irányt egy dallamon belül.

Felszálló mozgás

Az emelkedő mozgás az, amikor egy kezdőhang egy magasabb hangú hangra mozog. Ez a fajta irány a lefelé haladás ellentéte, és a kottán felfelé ívelő lejtésnek tűnik.

Lefelé irányuló mozgás

Ez a mozgás azt jelenti, hogy a zenében egy magasabb hangról egy alacsonyabb hangra lépünk. Az ilyen típusú mozgással rendelkező dallamok lejtősnek tűnnek. Az ereszkedő irány a felfelé haladó irány ellentéte.

Ismételt mozgás

Ismétlődő mozgás a zenében az, amikor egy hang ismétli önmagát, egymás után ugyanazon a hangon vagy ugyanazon a hangmagasságon maradva.

Bár az ismétlődő hangjegyek nem hangzanak úgy, mintha érdekes dallamot alkotnának, rengeteg modern zene használta az ismétlődő mozgást a dallamokban a hozzáadott fülbemászósság és az egyszerű harmónia megteremtése érdekében a darab dallamaiban. Az ismétlődő mozgásnak egymás után kell történnie.

Az ismétlődő mozgás egyik példája Katy Perry "Never Really Over" című dalának refrénje, amikor a fő dallam a refrén nagy részében ugyanazon a hangmagasságon marad:

Konjunkt mozgás

A konjuktív mozgást leírhatjuk lépcsőzetes mozgásként, vagy a zeneelméletben közvetlenül 1 félhanggal felfelé vagy lefelé történő mozgással. A lépcsőzetes mozgásban mozgó dalok a legtöbbeknek talán könnyebben előadhatók, mivel a hangok zökkenőmentesen, bonyolult intervallumok nélkül siklanak. Ez a diszjunkt mozgás ellentéte.

A Beatles "Eleanor Rigby" című számának dallamának nagy része lépcsőzetes mozgásban mozog, a fő dallamvonalon belül néhány intervallummal:

Disjunkt mozgás

A diszjunkt mozgás vagy ugrásszerű mozgás az, amikor a dal hangjegyei egy félhangnál nagyobb mértékben mozognak egyik hangról a másikra. Ez a konjunktív mozgás és a lépésenkénti mozgás ellentéte. Általánosságban elmondható, hogy a diszjunkt dallamot nagyobb kihívást jelenthet előadni, mivel nagyobb, kevésbé ismert intervallumokat tartalmaz.

A zenei diszjunkt mozgás híres dallampéldája a "Somewhere Over The Rainbow" című dalban található:

Dallamos mozgás több dallammal

Ha egynél több dallam van, további módjai vannak a dallamkontúr leírásának. Itt vannak a főbb módok, amelyekkel egy zeneszerző egy vagy több, egyszerre játszott dallamot írhat le.

Párhuzamos mozgás

Párhuzamos mozgás akkor következik be, ha a következő két feltétel teljesül:

1) Mindkét dallam ugyanabba az irányba emelkedő vagy ereszkedő.

2) Minden dallamnak ugyanazt az intervallumot kell megtartania az egyes hangok között.

Hasonló mozgás

A hasonló mozgás és a párhuzamos mozgás között van néhány közös dolog, bár van egy lényeges különbség. A hasonló mozgásnál a dallam irányának azonosnak kell lennie, vagy emelkedő, vagy ereszkedő. A dallam hangjegyei közötti intervallumoknak azonban nem kell azonosnak lenniük, mint a hasonló mozgás esetén.

Ellentétes mozgás

Ellentétes mozgásról akkor beszélünk, amikor két dallamfrázis egymással ellentétes irányban mozog. Ha az egyik dallam emelkedő irányban mozog, a másik dallam csökkenő irányban mozog.

Az ellentétes mozgásnak van egy alcsoportja is, amelyet szigorú ellentétes mozgásnak nevezünk. A hangzó mozgás e formája során az egyik dallam emelkedik, míg a másik dallam ereszkedik, de a két dallamvonal is ugyanolyan intervallumban mozog, bár ellentétes irányban.

Ferde mozgás

A ferde mozgás a dallamvonal mozgásának utolsó típusa, amely a legnagyobb kontrasztot tartalmazza. A ferde mozgásnál az egyik dallamvonal egymás után ugyanazon a hangmagasságon marad, míg a másik dallamvonal emelkedő vagy ereszkedő mintázatban mozog.

A ferde mozgás egyetlen követelménye és meghatározó jellemzője, hogy az egyes dobásoknak következetesnek kell maradniuk.

A dallammozgás a dallam és a dalszerkezet egészének lényeges eleme. Ha odafigyelsz a dallamvonalak formájára, biztosíthatod, hogy robusztus, magával ragadó és hangzásilag kellemes dallamvonalakat komponálj, amelyek műfajtól függetlenül visszhangot keltenek a hallgatókban.