A modusok minden nyugati zene alapját képezik, és szinte minden valaha hallott dal alapvető építőköveként szolgálnak.
Természetesen, amikor a legtöbb kezdő zeneelméleti szakember meghallja a móduszok szót, megborzong a potenciálisan túlságosan bonyolult összetettségtől. Ami vicces, hogy a zenei módusok bonyolultsága némileg félreértés, és valószínűleg már sok mindent tudsz a módusokról, amiről nem is tudsz.
Ma belevetjük magunkat a témába, és megtanítunk mindent, amit a módokról tudni kell, hogy felhasználhasd őket dalszerzői képességeid fejlesztésére.
Mik azok a zenei módok?
A zenei módok egyedi dallami tulajdonságokkal rendelkező skálatípusok.
Összesen hét módus létezik, amelyek a nyugati zene legkorábbi formáiból származnak, többek között:
- Jón mód
- Dorian Mode
- Phrygian Mode
- Lydian Mode
- Mixolydian Mode
- Aeolian Mode
- Locrian Mode
Jóval azelőtt, hogy képesek lettünk volna meghatározni a 12 hangot, hogy egyenlően osszuk fel a zenénket, megalkottuk ezt a tökéletlen modális megoldást. Az elképzelés az volt, hogy hét moduszunk van, amelyek mindegyike saját egyedi struktúrával rendelkezik, nem pedig egyetlen skála, amelyet különböző hangnemekbe komponálunk.
Ha visszamegyünk a zene korai korszakába, láthatjuk, hogy a módokat hasonlóan használták, mint ahogyan ma a billentyűket használjuk.
A modern zenei világban a modális zene kifejezést olyan zenére használjuk, amely a hagyományos harmónia helyett móduszokat használ egy zenemű harmonikus szerkezetének kialakítására.
A zenei módok rövid története
A zenei módok már évszázadok óta léteznek, és a zeneelmélet részét képezik. A módusok elnevezései az ókori Görögország régióiból származnak. Arisztotelész és Platón úgy vélte, hogy az emberek jellemét nagyban tükrözik az általuk hallgatott módok.
Az általunk ma vizsgált módok azonban a középkorban váltak népszerűvé. Ezeket nevezzük egyházi módoknak. Ezek a módok különböznek a görög módoktól, amelyek több ezer évvel ezelőtt jelentek meg.
Miért kell használni módok Songwriting
A modusok remekül alkalmasak arra, hogy egy kis ízt adjanak az egyébként unalmas dúr és moll skáláknak. Ez azért van, mert minden módnak egyedi hangulata és színe van, ami jellegzetes ízt ad a daloknak, akár valami drámai, inspiráló, sötét, szexi vagy kísérteties hangzást keresel.
A nagyszerű dolog az, hogy a módokat nem túl nehéz megtanulni, ha megtetted az első lépést a kísérletezés útján.
Különbség a módok és a skálák között
Bár az emberek gyakran felváltva használják ezt a két kifejezést, fontos megérteni a köztük lévő kis különbségeket, amikor a gyakorlati alkalmazásokról van szó.
A skála a hangjegyek meghatározott sorrendben, elejével és végével rendelkező sorozata.
A módusz ennek a skálának egy olyan módosítása, amelyben a kezdő- és végpontok megváltoznak, bár a különböző hangmagasságok ugyanazok maradnak. Minden skálának hét különböző hangmagassági osztálya van, amelyekre a hét lehetséges módust építjük.
Tonális zene kontra modális zene
A módusz egyszerűen egy hangskála permutációja, ezért nem tudjuk igazán szétválasztani a kettőt. A modális zene azonban gyakran kilép a tonális zene határaiból és elvárásaiból, és ezáltal sokkal folyékonyabb érzést és hangzást kölcsönöz neki.
Ennek az az oka, hogy a tonális zenével ellentétben a modális zene nem egy tonális központ köré szerveződik. Gyakran tapasztalható, hogy a modális zene nagyon népszerű az alternatív zenei területeken, például a jazzben és a progresszív rockban, és kevésbé gyakori a könnyűzenében, ami annak köszönhető, hogy nehezebb szervesen megragadni.
Hogyan építsünk módokat
Ahhoz, hogy kihasználhassa a módok hangjainak előnyeit, először meg kell tanulnia, hogyan építse fel őket. Mint a zeneelmélet legtöbb eleménél, a hét móduszunk sorrendjének megjegyzésére is használhatunk egy mnemotechnikai eszközt.
Kedvenc mnemotechnikai eszközünk az üzemmódokhoz a következő:
Nem szeretem az én A unt L ucy-mat.
- Jón-tengeri
- Dorian
- Phrygian
- Lydian
- Mixolydian
- Aeolian
- Locrian
Most végigmegyünk az egyes módokon, hogy segítsünk a semmiből felépíteni őket, miközben példákat mutatunk arra, hogyan használják őket a zenében, hogy jobban integrálhassa őket a saját dalszerzésébe.
Jón mód
A jón módusz az első a hét zenei módusz közül.
Akarod, hogy eláruljunk egy kis titkot?
Az ión módus megegyezik a dúr skálával!
A könnyebbség kedvéért kezdjük a C-jón móddal, amely megegyezik a C-dúr skálával. Azt is fontos megjegyezni, hogy ahogy haladunk a hét zenei móduson keresztül, a hangnem ugyanaz marad. Lényegében minden mód a C-dúr skála képletét fogja használni.
Megnézheti az Ötödök köre című cikkünket: The Complete Beginner's Guide (A teljes kezdő útmutató ), ha felfrissítésre van szüksége a kulcsokról és a skálákról.
A C-dúr skála a C hangon kezdődik, és a skálán felfelé halad, anélkül, hogy a szúr vagy a flat hangokat használná. Így néz ki:
C-D-E-F-G-G-A-B-C
Dorian Mode
A dór módusz a második a hét különböző módusz közül. A különbség az, hogy a C-dúr második skálafokán kezdjük, ami a D hang.
Ezt a módot dór módnak neveznénk, és így szólna:
D-E-F-G-G-A-B-C-C-D
Ha ezt zongorán játszod, észreveheted, hogy kísértetiesen hasonlít a d-moll skálához. Van azonban néhány apró különbség, amit meg kell jegyeznünk.
A dór módban a hatodik fok természetes, a hetedik fok pedig egy flat. Ezek az egyedi tulajdonságok különböztetik meg a hagyományos moll skálától, más minőséget adva neki.
A dór módusz egyik legikonikusabb használata a könnyűzenében a Pink Floyd Another Brick in the Wall című számában található. A versszakokban D dór dallamot hallhatunk, ahogy a Dm és a G között váltogatnak.
Phrygian Mode
Ha most a skála harmadik fokán kezdjük, akkor a harmadik módushoz jutunk, amely a phrygi módus, és az E hangon kezdődik.
A skála így néz ki:
E-F-G-A-B-C-C-D-E
A phrygi mód szintén nagyon hasonlít a moll skálához, bár a fő különbség az, hogy a második skála fokot laposra billented, ami egzotikus ízt és azonnal felismerhető hangzást kölcsönöz neki.
A phrygian mód egyik egyedi példája a könnyűzenében Beyonce 2011-es albumán található, az I Care című dal. Az egész dal a Phrygian Mode akkordmenetén alapul:
i III II i II i II i
Hallgassa meg alább:
Lydian Mode
A zenei módok sorozatának negyedik módja a lídiai mód. Ha a C-dúr skálából indulunk ki, akkor a negyedik hang az F, tehát az F lídiai. A skála így néz ki:
F-G-A-A-B-C-C-D-E-F
A lídiai mód nagyon hasonlít a hagyományos dúr skálához, kivéve, hogy a negyedik skálafokot megemeljük. Az emberek gyakran írják le ezt a módot, mint boldog vagy fényes, ezért nem ritka, hogy megtaláljuk a könnyűzenében.
A Lydian Mode egyik nagyszerű példája a könnyűzenében a kanadai prog-rock zenekar, a Rush Freewill című dala, amely a zenekar Permanent Waves című albumán jelent meg 1980-ban.
Hallgasd meg a számot alább:
Mixolydian Mode
A mixolydiai módusz a sorozat ötödik módusza. A C-dúr skálától kezdve az ötödik fokig haladva a G hangot kapjuk.
A mód így néz ki:
G-A-B-C-C-D-E-F-G
A móduszban lévő szeptim miatt a mixolydiai módusznak van némi "blues skála" jellegzetessége.
A mixolíd mód egyik legnépszerűbb használata a könnyűzenében a The Beatles Norwegian Wood című számában található.
Hallgassa meg ezt a számot alább:
Aeolian Mode
Ha tovább számolunk felfelé a skálán, akkor elérkezünk az aeolián módhoz, ami a természetes moll skála. Azért nevezzük ezt a skálát természetes moll skálának, mert nincs emelt hatodik vagy hetedik fok, ami dallamos mollá, illetve harmonikus mollá tenné.
A mód így néz ki:
A-B-C-D-E-F-G-G-A
A klasszikus és könnyűzenében mindenütt megtalálható az aeolián módus, köszönhetően annak, hogy ez az egyik legegyszerűbb skála a nyugati zenében.
A népszerű zenében az Aeolian Mode egyik legnépszerűbb felhasználása a Losing My Religion, az R.E.M. együttes 1991-es ikonikus kislemeze, a versszakok például a következő progressziót használják:
Am-Em-Am-Em-Am-Em-Dm-G
Ezt a számot az alábbiakban hallgathatod meg:
Locrian Mode
Az utolsó vagy hetedik mód valószínűleg az egyik legkevésbé használt mód a könnyűzenében. Ez azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy ne kellene felfedeznie ezt a módot. Ez a dúr skála hetedik módusza, amely B-n kezdődik, ha C-dúrból indulsz ki.
A skála így néz ki:
B-C-D-E-F-G-G-A-B
Csodálatosan rejtélyes jellege van, ami megkülönbözteti a többi módtól.
Bjork mindig is ismert volt az éteri akkordmenetek használatáról, és az Army of Me basszusvonalában a Locrian Mode-ot használja.
A dalt alább meghallgathatod:
A locriánus móddal kapcsolatos érdekesség, hogy korábban hipofrígi módnak hívták. Sokáig kerülték az egyházi módusok birodalmában, mivel a lapított kvint disszonanciát és instabilitást okozott.
A módok használata a dalokban
Bár a módok használatának számos módja van, a legjobb, ha úgy gondolunk rájuk, mint hangulati spektrumra.
Általános koncepcióként szeretem úgy gondolni, hogy a több lecsökkent skálafokozatú móduszok sötétebb vagy hangulatosabb móduszok. Másrészt, a több emelt skálafokozatú módusok gyakran hajlamosak boldogabbnak vagy könnyedebbnek hangzani.
Ha például egy dalt írsz, és nagyon szeretnéd, hogy sötét hangzású legyen, akkor érdemes megfontolni, hogy a fríg módot, a harmadik módot választod a zenei módok sorozatában.
Másrészt, ha a zenédnek egyfajta légies vagy lebegő, mennyei érzést szeretnél adni, akkor érdemes a lídiai skálát választanod, mivel a lídiai skála rendelkezik azzal a csodálatos dúr szekund akkorddal.
Szülői skála módszer
A szülőskála-módszer az egyik legegyszerűbb módszer a móduszok építésére, mivel lehetővé teszi a móduszok építését mindaddig, amíg tudjuk, hogy milyen számsorrendben van. A szülői dúr skálától kezdve egyszerűen számoljunk visszafelé, hogy meghatározzuk a módusz felépítését.
Nézzük meg például az A mixolydiánt.
Azzal a kérdéssel kezdjük, hogy melyik dúr skála ötödik fokozata az A?
A válasz: D! Az A mixolydiai tehát egy nyolc hangból álló skála, amely az A hangon kezdődik és ott végződik, és ugyanazokat a hangokat használja, mint a D-dúr skála. Fontos megjegyezni, hogy annak ellenére, hogy A-tól indulsz, a D hangnemben található összes dúr és flat hangnemet használod.
Ahogy egyre jobban megismerkedsz a szülőskála módszerével, úgy fogod észrevenni a mintákat, hogy megtaláld a móduszokat.
Ha képletesebb megközelítést szeretnénk alkalmazni, akkor a dúr és moll skálákkal összehasonlítva is megnézhetjük őket. Sok hivatásos zenész és zeneelméletíró így közelíti meg az úgynevezett "egyházi móduszokat".
- Jón mód - Dúr skála módosított hangok nélkül
- Dorian Mode - moll skála emelt hatoddal és leengedett heteddel.
- Phrygian Mode - Moll skála lecsökkentett szekunddal, lecsökkentett hatoddal és lecsökkentett heteddel.
- Lydian Mode - Dúr skála egy megemelt negyeddel
- Mixolydian Mode - Dúr skála lejtett szeptimmel
- Aeolian Mode - Moll skála egy leengedett hatoddal és egy leengedett heteddel.
- Locrian Mode - Moll skála csökkentett szekunddal és csökkentett ötöddel.
Az egyes módok skálaformuláinak megértése segíteni fog abban, hogy az egyes módokat a dúr skáládba transzponáld, és a játékodnak külön ízt adj.
