A dobszünetek a zene minden formájában hallhatók. A korai hip-hop úttörőitől kezdve, akik a 70-es és 80-as évek funklemezeit samplerezték, hogy létrehozzák a műfaj valaha ismert legnagyobb slágereit, egészen a vállalati szinkronzene-licencek zenei könyvtáraiig, amelyeket ruhák és autók eladásához használnak, a dobtörések többféleképpen is bekerültek az életünkbe, mint azt gondolnánk.

Ebben az útmutatóban szeretném végigvezetni mindazt, amit a dobtörésekről tudni kell, kezdve attól, hogy mik azok, egészen addig, hogy hogyan tudod őket mintavételezni és kreatívan használni a zenédben.

Mik azok a dobszünetek?

A dobszünet a zenemű azon része, amikor a többi hangszer abbahagyja a játékot, és a dobok egy ideig szólóban játszanak.

A szünetek lehetnek hosszúak, rövidek, gyorsak vagy lassúak. Néhány break, mint például a híres "Amen Break", csak körülbelül hat másodpercig tart, mégis ezt a négy ütemű loopot számtalan számban használták már azóta, hogy az 1980-as években először samplerezték.

A dobszünet eredeti célja az volt, hogy a dobos képességeit a lemez többi zenészének zavaró tényezői nélkül mutassa be, de végül ez lett az egyik legfontosabb eleme a mintavételezett számoknak.

A dobtörések bevezetése a korszellembe

A dob break története a korai jazz, soul és funk zenéig nyúlik vissza a 20. század közepén.

Az 1920-as és 1930-as évek néhány nagy jazz-zenekarában az olyan dobosok, mint Gene Krupa és Buddy Rich rövid szólórészek alatt dobszüneteket tartottak, hogy a hallgatók friss levegőt szívhassanak.

Mire a funk és a soul zene megjelent az 1960-as és 1970-es években, a dobszünetek a "zenekari" zene alapelemévé váltak. A kor leghíresebb dobosai közé tartozott Clyde Stubblefield és Zigaboo Modeliste.

A 70-es évek közepére-végére a funk zenét James Brown tette népszerűvé, akit sokan a "soul keresztapjaként" emlegettek.

Gyakran volt ez az egyedi érzés a dalaiban, enyhe swinggel és az "1" hangsúlyozásával.

Valójában Stubblefield James Brownnal való munkája, különösen az olyan számokban, mint a "Funky Drummer", olyan dobtöréseket tartalmazott, amelyek később a zenetörténet legtöbbet sampolt darabjai közé kerültek.

A fenti break olyan számokban hallható, mint a Public Enemy "Fight the Power" és LL Cool J "Mama Said Knock You Out" című száma.

Csak a hip-hop kulturális robbanása az 1980-as évek végén hozta meg a dobtörések új dimenzióját.

A DJ-k és producerek elkezdték ezeket a szüneteket elkülöníteni a funk és soul lemezekről, és loopolni kezdték őket, hogy megteremtsék felvételeik ritmikai alapját.

A Chic "Good Times" című számának szünete segített katalizálni a diszkóból a hip-hopba való átmenetet.

Híres mintája volt a The Sugarhill Gang "Rapper's Delight" című számában, amely az egyik első mainstream hip-hop szám lett, és amely világszerte megismertette a műfajt a közönséggel.

Mi alkotja a tipikus dobszünetet?

A dobszünetek nem követnek egyféle megközelítést. Végtelen számú minta, tempó, groove és szinkópa stílus létezik, amit egy dobos használhat egy dobtöréshez.

Azonban a legtöbb esetben, ha meghallgatjuk a dobtörések néhány leghíresebb példáját, hallani fogunk néhány technikát, amelyek gyakran előfordulnak, mint például a tekercsek, a flamok és a szellemhangok. Az átlagos drum breakben van egyfajta szabadság és lazaság, ami szembemegy a programozott dobok szekvenált, robotikus jellegével, amit általában az elektronikus zenében hallunk.

Dobtörések különböző műfajokban

Számos műfajban hallhatunk dobtöréseket, bár az, hogy milyen módon használják őket, magától a műfajtól függ.

Hip-Hop dobtörések

A hip-hopban a dobszünetek gyakran az alapot jelentik, amelyre minden más épül a számban. A DJ-k és producerek évek óta a funk- és soullemezek klasszikus breakjeit használják a számok ritmikai alapjaként.

Ez a gyakorlat az 1970-es évek végére és az 1980-as évek elejére nyúlik vissza, olyan úttörőkkel, mint Grandmaster Flash, Kool Herc és Afrika Bambaataa. Ezek a DJ-k két lemezjátszón loopolták a bakelitlemezek szüneteit. Ez a technika végül a hip-hop egyik alapelemévé vált.

Lényegében két példányt vásároltak ugyanabból a lemezből, és a hurok folyamatosan működött, hogy a breaktáncosok megmutathassák a mozdulataikat.

Ahogy telt az idő, a producerek egyedi módokat találtak arra, hogy a szünetek egyszerű loopolásán túlmutató módszereket alkalmazzanak. Rájöttek, hogy a lemezjátszójuk vagy MPC-jük vezérlőivel manipulálhatják a dobmintákat, beállíthatják a hangmagasságot, a tempót és a réteghatásokat, hogy teljesen új hangzásokat hozzanak létre.

Az NWA "Straight Outta Compton" című száma egy másik remek példa a dobszünet ikonikus használatára a Winstonék "Amen, Brother" című dalából. Ez a break végül a történelem legtöbbet sampletett breakje lett.

Mások, mint például az Incredible Bongo Band "Apache" breakje népszerűvé vált a hip-hop történetében, a Sugarhill Gangtől Nasig mindenki samplelte.

Rock dob szünetek

A rockzenében gyakran hallunk dobszüneteket a dalok sarkalatos pillanataiban, hogy drámai és dinamikus hatást érjünk el. Ezeket nem loopolják és sampolják, mint a hip-hopban, hanem élőben játsszák, hogy megmutassák a dobos képességeit.

Ez nem jelenti azt, hogy ezeket a szüneteket a hip-hop producerek nem samplerezték. Valójában Dr. Dre a Led Zeppelin "When the Levee Breaks" című dalát mintázta a "Lyrical Gangbang" című számában. Hallhatjuk John Bonham keményen ütő dobgroove-ját a dalból, ami a dob break alapját képezi.

Jazz és funk dobtörések

Amikor a jazzben és a funkban "dobszünetről" beszélünk, az nagyon hasonlít ahhoz, amit a rockban várnánk, hiszen egy pillanatnyi ritmikai és improvizatív szabadságot kínál.

A leghíresebb jazzdobosok közül néhányat, például Max Roachot és Art Blakeyt újra és újra lemintázták. Az ő lemezükön szüneteket használtak arra, hogy más zenészekkel improvizáljanak.

Technológiai fejlődés

A hip-hop nagyon korai napjaiban sok producer vagy felvett egy lemezjátszót, aki két lemez között zsonglőrködött a hurokkal, vagy újra felvették a dobhurkot egy stúdióban, ez utóbbi gyakran kívül esett a legtöbb underground művész költségvetésén.

A '80-as évekre azonban megjelentek a mintavételi technológia megfizethetőbb darabjai, amelyek lehetővé tették a hip-hop és az elektronikus zenei producerek számára, hogy közvetlenül a lemezekről emeljék ki a breakeket, hogy azokat a mixeikbe rétegezzék. Az egyik első nagy sampler az Akai cégtől származott.

Mielőtt az MPC sorozat az 1980-as években megjelent a piacon, az olyan rackbe szerelhető egységek, mint az S900 és az S950 voltak a divatosak. Azonban az MPC60 volt az a 16 lejátszható paddal, amely olyan egyszerűvé tette a szünetek manipulálását.

Az Egyesült Államokban a brit és európai producerek a régi iskola hip-hop producereitől merítettek ihletet, és a breakeket bevezették a feltörekvő műfajokba, beleértve a technót, az acid house-t, a jungle-t, a drum and bass-t és a breakbeat hardcore-t. A rave-szcéna egyre erősödött, és a producerek felgyorsított dobütéseket (gyakran 150-170 BPM) készítettek, samplingelt dobok és elektronikus break-ütések keverékét használva.

Végül a producerek elkezdtek válogatásalbumokat készíteni híres mintázott breakeket és ütemeket, köztük az Ultimate Breaks and Beats című összeállítást, amely a 90-es években széles körben elterjedt. Ebben az időben sok producer már összetettebb beállításokkal dolgozott, például Cubase vagy Pro 24 PC-n, amelyhez egy Amiga 500 vagy Atari ST volt csatlakoztatva.

A szünetek mintavételezésének folyamata azonban még mindig elég munkaigényes volt, mivel mindent, amit a lemezről akartál, fel kellett venned egy mintavevőbe, használható darabokra kellett szeletelned, a billentyűzetre kellett helyezned, majd integrálnod kellett, ami a mintavevődben történt, a számítógép képernyőjére. Egy modern DAW képességeihez képest ez sokkal több munkát jelentett.

Persze a 2000-es évekre a technológia annyira sokat fejlődött, hogy alapvetően megváltoztatta a producerek megközelítését a dobtörés mintavételezéséhez. Az olyan szoftverek, mint a Pro Tools és az Ableton Live lehetővé tették, hogy a breakeket másodpercek alatt loopolni, szeletelni és időzíteni lehessen.

Modern Drum Break mintavételezés

Bár néhány producer még mindig a régi iskola módján közelíti meg a breakek használatát, elég egyértelmű, hogy a digitális audio munkaállomások (DAW-k), a sample packek, a virtuális dobkészletek és a loopok megjelenése megváltoztatta a dobok mintavételezésének módját.

Ahelyett, hogy magadnak kellene felvenned, felgyorsítanod, feldarabolnod és manipulálnod egy loopot, használhatsz előre elkészített készleteket, amelyeket már az általad elképzelt hangzáshoz terveztek. Sok producer szereti ezt a digitális ládakitermelés egy formájának tekinteni, és nehéz ellene érvelni, ha figyelembe vesszük, mennyi időt takarít meg.

Hogyan kell mintavételezni egy dobszünetet

A loopolás, mintavételezés, aprítás és a szünet manipulálása producerenként változhat. Van azonban egy olyan alapvető megközelítés, amely jó kiindulópontot jelenthet.

Először is, találj egy dobtörést vagy hangot, ami tetszik. Gondolj erre úgy, mint a crate-diggingre. Hallgass meg néhány régimódi funk és jazz számot, fedezd fel a breakeket olyan platformokon, mint a Splice vagy a Loopmasters, vagy vedd fel a saját dobjaidat.

Ha megvan a szünet, húzza be a DAW-ba, és döntse el, hány intézkedést fog használni a feldaraboláshoz. A szünet feldarabolásának módja attól függ, hogy mennyi kontrollt szeretne. Ha például 16 ütemű breaked van, akkor elméletileg 16 egy ütemű darabolásra apríthatod fel, és minden egyes egy ütemű darabolást külön erre a célra szolgáló padokra tölthetsz a lejátszáshoz.

Azonban odáig is elmehetsz, hogy a 16 ütemű loopban minden egyes ütést (pl. kick, snare, hi-hat) mintavételezel, és ezeket az egyes ütéseket leképezheted a dobgépedre, legyen az egy digitális, mint az Ableton Drum Rackje, vagy egy fizikai, mint az Akai MPC.

Innen további beállításokat végezhet a tempón, a dinamikán vagy az általános hangzáson az effektek segítségével.

Hogyan használd a Drum Breaks-et a zenédben?

Az egyik legegyszerűbb módja a dobszünet használatának a számodban az, hogy egyszerűen loopolod.

Vegyünk néhány intézkedést az izolált dobszünetből, és loopoljuk be a DAW-ban. Innen már hozzáadhat más ritmikai elemeket, például ütőhangszereket, vagy dallami elemeket, például basszust, szintetizátorokat vagy más zenei mintákat.

A legtöbb producer módosítja a használt break tempóját, hogy más érzést keltsen.

Ha a szünetet még inkább a sajátoddá szeretnéd tenni, feldarabolhatod a MIDI billentyűzetedre vagy dobgépedre való leképezéssel.

Lehet, hogy például tetszik a dobok hangzása James Brown "Funky Drummer" című számában, bár a minta nem igazán illik a számodhoz, ahogyan elképzelted. A probléma orvoslásához izolálhatod az ütem minden egyes elemét, és különböző padjaira helyezheted őket. Így megkapod az eredeti dobok autentikus hangzását és hangszínét a groove nélkül.

Ehhez a technikához végtelen számú harmadik féltől származó plug-in áll rendelkezésre, köztük a Big Fish Audio Momentum és a Sugarbytes' Looperator.

Ha igazán kreatív akarsz lenni, akkor a mintákat teljesen dekonstruálhatod, és valami teljesen felismerhetetlenné formálhatod őket. Hangmagasságváltók, torzító pluginek, modulációs pluginek, vagy bármi más, ami eszedbe jut, használatával annyira kiforgathatod a hangot, hogy azt sem tudnád kitalálni, honnan származik.

Bár azt gondolhatod, hogy "klassz, azt hiszem, így elkerülhetem a szerzői jogi igényeket", jogi és etikai okokból is erősen javasoljuk a minta törlését, ha az nem szabadon felhasználható.

A Beat Goes On

A mindenható dobtörés nélkül nem létezne az általunk ismert zene. A break számos modern műfaj alapja, és producerként, ha megérted, hogyan használd őket, új magasságokba emelheted produkciós képességeidet.

Boldog beatmaking!