Ha szereted a kiszámíthatatlan tempóváltásokat és az évtizedes dobhurkokat a feledés homályába pörgetve, megspékelve egy kis elektronikus hülyeséggel, ami az agyadat péppé változtatja, akkor lehet, hogy a breakcore rajongója vagy!

Sok szempontból a breakcore egy újrakontextualizált összeolvadása számos alműfajnak, amelyek előtte jöttek, és ebben az útmutatóban szeretném feltárni, hogy pontosan mi is ez, hogyan jött létre, és néhány művész, akik nevet szereztek maguknak ezzel.

Táncoljunk.

Mi a Breakcore Sound?

A breakcore hangzása a 90-es évek elején alakult ki, mint kaotikus, lázadó válasz a mainstream zeneiparra és az akkori társadalmi változásokra. Egyesek szerint a hardcore, a jungle, a gabba, a speedcore, az acid, a grindcore és a drum & bass maradványait ötvözi.

Jellemzője ezeknek a műfajoknak a hodgepodge-ja, az összes összekevert komplex dobprogramozás és breakbeat, valamint a furcsa sampling technikák.

A műfaj nem csupán az innováció iránti vágyból született, hanem közvetlen válasz a fasizmus, a féktelen fogyasztói társadalom, a kapitalizmus és a fehér felsőbbrendűség erősödő áradatára.

A breakcore elutasította a status quo-t, hátat fordítva a csiszolt, piacvezérelt hangzásnak, amely a mainstream zenét uralta. Dühös, kísérletező és egyenesen nyugtalanító volt, szinte olyan, mintha a társadalomban egyre jobban meghonosodó hatalmi rendszerek elleni harc hangsávja lett volna.

Ami igazán szembetűnő a korai breakcore-ban, az az, hogy nem volt meghatározott dallamstílus, nem volt meghatározott ritmus, és nem volt követhető formula. Olyan, mintha mindenhonnan összevágott ütemek és minták összevágása és beillesztése lenne, amit összedobtak egy zavaró keverékbe, és hagyták, hogy úgy csapjon le rád, mint egy tonna tégla.

Ez legalább annyira szól a káoszról és a zajról, mint a ritmusról.

A korai breakcore színtér nagy nevei közé tartozik az Atari Teenage Riot, Shizuo és Alec Empire.

Az új breakcore műfaj újjáéledése

A breakcore mindig is egy változó műfaj volt.

Olyan, mint egy folyamatosan fejlődő organizmus, és ez nagyban hozzájárul ahhoz, ami annyira izgalmassá teszi. A modern breakcore már nem csak a nyers agresszióról és a kísérleti káoszról szól. A műfajt ma már nagyrészt az online és a peer-to-peer terjesztés táplálja.

Ez azt jelenti, hogy mindig is a digitális közösségek kezében volt. Ugyanolyan valószínű, hogy egy breakcore számot egy mém vagy egy hiánypótló YouTube-csatorna segítségével találsz meg, mint egy hagyományos zenei platformon keresztül.

A közösségi média és az internetes kultúra térhódítása új irányba vitte a breakcore-t, és sok művész felkarolta azt, amit "internetcore"-nak nevezhetnénk. Ez a mémekből, videojátékokból, animéből és az online szubkultúrák más aspektusaiból merít. Ez egy olyan hangzás, amelyet szinte az internet korára szabtak, a frenetikus, glitches ütemek tökéletesen illeszkednek a vírusvideók loopjaihoz vagy a TikTok klipekhez.

Ezzel az evolúcióval együtt a breakcore elkezdett keveredni más, online született műfajokkal, mint a glitchcore, a vaporwave, sőt még a pop-punk újjáéledésével is.

A zenén túl, nyugodtan mondhatjuk, hogy most már az egész csomagról (a hangzásról és az esztétikáról) van szó. A műfaj a vizuális identitásából él, összeházasítja a hangzást és a megjelenítést, torzított vizuális elemeket, pixeles grafikát, anime-ihlette képeket és kaotikus, glitches grafikát használ, amelyek illeszkednek a zene intenzitásához.

Az olyan művészek, mint a Machine Girl, ezt a kettősséget használják ki. A hangulat, amit sugároznak, ugyanolyan fontos, mint maga a zene. Ez az egyik oka annak, hogy a breakcore vírusszerűvé vált az olyan közösségi médiaplatformokon, mint a TikTok és az Instagram.

A breakcore jellemzői

Vitathatatlanul a breakcore legmeghatározóbb jellemzője a dobok.

A 10 Greatest Drum Breaks of All Time című írásomban már tárgyaltam a népszerű dobtörések használatát a zenében. A breakcore műfaj legtöbb dobtörése a klasszikus Amen Break-en alapul, valamint néhány más klasszikus hip-hop és jungle ütemet is, magasabb BPM-re felpörgetve.

A breakcore előállításának módja művészenként változik. Egyesek szeretik felgyorsítani a szokásos hip-hop breakeket, és torzítást, késleltetést és egyéb effekteket adnak hozzá, hogy megváltoztassák a breakek hangszínét, míg mások a már felgyorsított breakeket veszik, és feldarabolják és átrendezik őket.

Ami a breakcore dallamos oldalát illeti, nincs sok minden, ami feltétlenül meghatározza a hangzást.

Bár néha-néha hallani ismerős rave-elemeket, mint a Reese bass, acid bass vagy hoovers; a legtöbbször a breakcore-művészek bárhonnan és bárhonnan vesznek mintát. Néhány előadó, mint például Igorrr, Drumcorps és Benn Jordan, arról ismert, hogy élő hangszerelést vesznek fel a számaikhoz.

Tényleg attól függ, hogy melyik előadóról beszélünk, ezért is olyan nehéz behatárolni a műfajt.

További Breakcore hatások

Mivel a breakcore műfajok kombinációja, szinte egyszerűbb a hatásokról beszélni, hogy jobban megértsük, miből is áll.

Raggacore

A raggacore a dancehall és a ragga zene keveréke, és maga a műfaj megelőzi a breakcore-t. Története Remarcig vezethető vissza, aki az egyik első jungle producer volt, aki a breakbeateket ragga és dancehall vokálokkal keverte.

Nem sok producer van, aki ezt a zenei stílust létrehozza, bár a széles körben elterjedt breakcore-rajongók körében még mindig elég tisztességes kultuszra találsz.

A Bong-Ra az egyik legjobb példája ennek a különleges hangzásnak. Ebben a számban jamaicai elemeket hallhatsz post jungle breakekkel párosítva:

Mashcore

A Mashcore egy abszolút háborús zóna a műfajban. A kifejezést Shitmat, egy angol breakcore előadó alkotta meg, aki minden idők talán legvadabb breakcore albumának elkészítésével vált híressé. Az ő "There's No Business Like Propa' Rungleclotted Mashup Bizznizz" című száma volt az első igazi "mashcore" szám.

Breakcorpse

Néhányat a legtiszteletlenebb breakcore dalok közül "breakcorpse" vagy "zajos breakcore" néven definiálnak. Gondolj erősen felerősített kick-dobokra, kakofonikus mintákra és erősen torzított énekre. Nem fogok hazudni neked. Szinte nehéz komoly breakcorpse zenét hallgatni, ahogy azt alább hallhatod:

Lolicore

A lolicore, amely a breakcore és a speedcore egy változata, 2006-ban bukkant fel először. Egy random 4chan fórumon LOLI RIPE a Jody című lemezével jellemezte zenéjét.

Mivel a 4chan fórum már régen eltűnt, nincs bizonyíték, ami ezt alátámasztaná a hallomáson kívül, bár az albumai rengeteg olyan elemet tartalmaznak, amit kifejezetten lolicore-nak lehetne nevezni. A lolicore kialakulásában több J-core előadó is megérdemel némi elismerést, köztük DJ Sharpnel és USAO.

Mint sok breakcore dal, a lolicore is torzított hardcore breakbeateket, magas hangú anime vokálmintákat és magas BPM-et használ. Az elektronikus zene e stílusának legtöbb témája az otaku-kultúrához, főként az anime és a lolicon médiához kapcsolódik.

5 Breakcore előadó, akit érdemes megnézni

Bár sok újabb breakcore előadó bukkan fel a színtéren, van néhány, akikkel nagyon ajánlom, hogy kezdjetek bele a palettátok edzésébe:

Velencei csapdák

A kanadai producer Aaron Funk, alias Venetian Snares, széles körben a modern breakcore keresztapjának számít. A '90-es évek vége óta híres őrülten összetett, nagy sebességű breakbeatjeiről és szokatlan időjelzéseiről (híres 7/4-es írása). A számai gyakran a brutális és frenetikus zenétől a furcsán szépig terjednek.

Egyik legismertebb albuma, a Rossz Csillag Alatt Született (2005) a dobprogramozás és a klasszikus zene buja keveréke.

A sötétség és a káosz ellenére a Funk pajkos humorérzéke átüt a dilis dalcímekben és mintákban, emlékeztetve minket arra, hogy a breakcore még a legszélsőségesebb formájában is lehet játékos. Hihetetlenül termékeny, több tucat albumot adott már ki (többnyire a Planet Mu kiadónál), és a glitches IDM-től az acid technóig mindenfélét kipróbált (még analóg szintetizátoros dzsemeket is kiadott Last Step néven).

Igorrr

A francia Igorrr (Gautier Serre) a breakcore, a metál és a barokk zene metszéspontjában vájt bizarr rést. A breakcore hiperaktív dobjait használja arra, hogy vadul különböző hangzások között ugráljon. Az egyik pillanatban finom csembalókat vagy operai éneket hallhatsz, a másikban pedig hólyagos gitárriffeket és dupla rúgású dobokat.

Igorrr tréfásan "baroquecore"-nak nevezte el ezt az elmebajos fúziót, és a név illik rá. Az olyan albumok, mint a Hallelujah (2012) és a Savage Sinusoid (2017) megmutatják, hogy képes kecses dallamokat extrém breakbeat hardcore hangzásokkal párosítani, hullámvasutat teremtve a füleknek.

Még élő barokk zenekarral és death metal énekesekkel is készített felvételeket!

Otto von Schirach

A miami Otto von Schirach egy extravagáns csavart hoz a breakcore-ba, amelyet szülővárosának jellegzetes miami basszusa hajt. A 2000-es évek elején a Venetian Snares és DJ Scud által befolyásolt nyers, zajos breakcore-t készített. Idővel Otto egy vad hibriddé változtatta a stílusát, sci-fi B-filmes hangeffekteket és glitchy breakbeateket használva, Miami szülővárosának csizmát rázó, dübörgő basszusvonalaival vegyítve.

Albumait szabadon dobja be a hip-hop, az IDM, a gabber, sőt a moombahton darabjaival, mindezt egy szokatlan, humoros hangzáson keresztül szűrve.

A felháborító színpadi személyiségéről ismert színész aranyköpenyben és Zorro-maszkban léphet fel, azt állítva, hogy ő egy földönkívüli a Bermuda-háromszögből.

Alec Empire

A berlini Alec Empire egy veterán elektronikus lázadó, aki a '90-es években segített megalapozni a breakcore-t. Sokak szerint ő adta ki az első breakcore albumot. Az Atari Teenage Riot nevű csapat alapítójaként úttörője volt a "digitális hardcore" stílusnak, amely a punk attitűd és a hardcore techno ütemek kegyetlen keveréke volt.

1996-os szólóalbumát, a The Destroyer-t gyakran emlegetik korai breakcore-klasszikusként, tele torzított breakbeatekkel és zajos zűrzavarral.

Digital Hardcore Recordings nevű kiadóján keresztül Empire egy olyan anarchikus szcénát támogatott, amely elmosódott a határvonalakat a thrashing gitárok és a gépfegyveres dobhurok között. Emellett hihetetlenül sokoldalú. Valójában a kedvenc darabjai közé tartoznak az ambient hangzásvilágok és az acid house számok.

Mochipet

Mochipet (David Y. Wang) egy tajvani-amerikai producer, aki a breakcore-t egy szeszélyes nyugati parti pörgéssel dobta fel. Kaliforniában él, és olyan kiadványokkal szerzett underground hírnevet, mint a Girls Love Breakcore (2007), amely egy nevetségesen gyors breakbeateket és felaprózott mintákat tartalmazó album.

Mochipet stílusa a legszélesebb zenei spektrumot öleli fel. Az egyik percben videojáték-hangokat és metálriffeket illeszt a breakcore-ba, míg a következőben egy glitch-hop vagy dubstep számot dob. Még egy teljes hip-hop albumot is kiadott ( Microphonepet ), melyen indie rapperek szerepelnek, csak hogy a hallgatók találgassanak.

Szóval, mi a breakcore?

Bár semmi sem határozza meg igazán a breakcore-t, mint elektronikus zenei műfajt, mivel folyamatosan fejlődik a mainstream és a populáris kultúra mellett a stílusok spektrumával, úgy gondolom, hogy fontos megpróbálni boncolgatni, hogy tanulmányozzuk a történetét és értékét a zene jelenlegi állapotában.

Van valami nagyon szép abban, hogy ez a kísérleti zene mennyire formálható, hiszen attól függően, hogy melyik művészt hallgatod, egy másik korszakba is visszarepülhetsz. Merre tart legközelebb a breakcore? Azt hiszem, türelmesen várnunk kell és meglátjuk!