Az akkordmenet minden dal gerince. Akár hangszeres, beatkészítő vagy énekes vagy, szinte minden zenésznek meg kell értenie, hogyan kell akkordmeneteket írni, mivel ez a dalszerzési folyamat alapvető része.

Szerencsére akkordmeneteket írni sokkal könnyebb, mint gondolnád, még akkor is, ha még nem ismered a zenét. Az alábbiakban elmerülünk abban, hogy mi az akkordmenet, hogyan írhatsz saját akkordmeneteket, és megosztunk néhány gyakori akkordmenetet, hogy elkezdhessük. Merüljünk el!

Mi az akkord?

Az akkordmenet megértéséhez fontos, hogy részletesebben megvizsgáljuk az egyes építőelemeket, vagyis az akkordokat. Lényegében egy akkord három vagy több hangból álló csoport, amelyek együtt harmonikusan hangzanak.

Az akkordok egy adott skála, vagy hangjegycsalád alapján készülnek. Az akkordoknak különböző típusai vannak, amelyek azonosítják a hangminőségeket, mint például a dúr, moll, bővített és csökkentett. Bár az akkordok értelmezése szubjektív, általánosságban elmondható, hogy a dúr akkord vidámabb, míg a moll akkord szomorúbb vagy titokzatosabb hangzású.

Hogyan készítsünk egy akkordot

Minden akkord alapja a hármashangzat, ami nem más, mint a három hangból álló csoportot megszólaltató zene. Bármely akkord képlete kulcsról kulcsra ugyanaz. A dúr hangnemekből dúr akkordok, míg a moll hangnemekből moll akkordok jönnek létre.

Vegyük például a C-dúr hangnemet. Ez a hangnem vitathatatlanul a legegyszerűbb skála, mivel a zongora összes fehér billentyűje, a moll és a dúr hangok elhagyásával. A C-dúr skála kiírva a következő: C D E F G A B.

Akkordot úgy tudsz létrehozni, hogy az első hangot (néha tonikának nevezik), a harmadik hangot (mediánsnak nevezik) és az ötödik hangot (domináns) veszed.) Tehát a C-dúr hangnemben a C-dúr akkord a C E G-nek felel meg. A moll hangnemek ugyanígy működnek - az a-moll hangnem A B C D E F G-ből áll, így egy a-moll akkord A C E.

Ez a képlet bármilyen skálával és bármilyen hangjegykészlettel működik. Például a G-dúr skála a G, A, B, C, D, E és F♯ hangokból áll. A G dúr G akkord a G B D-re van, mivel egy dúr skála 1., 3. és 5. hangját vesszük, hogy egy dúr akkordot hozzunk létre.

A C-dúr akkord a fenti három hangjegyből épül fel.

Mi az akkordmenet?

A legegyszerűbb formában az akkordmenet egyszerűen akkordok csoportja egy adott harmóniai sorrendben. Az akkordmenet a hangjegyek közötti kapcsolatok hangsúlyozásával működik egy adott hangnemben. Az akkordok sorrendje és kontextusa egy progresszión belül nem mindegy, mivel az akkordok különböző mintái vagy kadenciái különböző zenei érzéseket kelthetnek.

Talán nem tudod, de a könnyűzene gyakran ugyanazt a maroknyi akkordmenetet használja, csak más-más hangnemben. A gyakori akkordmenetek megértése zenészként felbecsülhetetlen értékű lehet, és sokkal könnyebbé teszi az improvizációt vagy a hatékony dalszerzést.

Római számok az akkordmenetben

Az akkordmeneteket római számokkal írják, balról jobbra haladva határozzák meg az akkordokat egy kulcson belül. A római számok betűjelzése segít megkülönböztetni az akkordok típusát. A dúr vagy augmentált akkordok esetében nagybetűs római számot használnak. A kisbetűs római számok a moll vagy diminuált akkordokat mutatják.

A dúr skálán a dúr skála római számmal való elemzése így jelenik meg:

I - Tonic

ii - Supertonic

iii - Mediant

IV - szubdomináns

V - Domináns

vi - Közvetítő

VII - Vezető hangnem

A moll skálán a római számok elemzése így néz ki:

i - Tonic

ii - Supertonic

iii - Mediant

iv - szubdomináns

v - Domiant

vi - Közvetítő

vii - Vezető hang

A különböző dalok különböző érzéseket keltenek az akkordváltás beállítása miatt egy progresszión belül. A legtöbb gyakori akkordmenet könnyen dekódolható egy kis zeneelméleti ismerettel. Az akkordmeneteket és az akkordok más akkordokhoz való viszonyának megértésével olyan zenét készíthetsz, amely megfelel annak, amit létre akarsz hozni, és hatékonyan kommunikálhatsz a zeneiparban.

Hogyan kell írni egy akkord progresszió 7 lépésben

Most, hogy megértetted, hogyan működnek az akkordok és az akkordmenetek, itt az ideje, hogy írj néhány saját akkordmenetet! Íme egy lépésről lépésre követhető útmutató, amely az akkordprogresszió elkészítését mutatja be az elejétől a végéig.

1. Válassza ki a kulcsot

Kezdetnek ki kell választanod, hogy melyik hangnemben szeretnéd az akkordmenetet megadni. Ez egy általánosítás, de a legtöbb népszerű zene általában dúr hangnemben van, mivel ennek "vidámabb", vidámabb hangzása van. A moll hangnemek általában titokzatosabbnak vagy szomorúbbnak tűnnek egyes hallgatók számára, a kontextustól függően.

Bizonyos moll akkordokat, különösen a moll szeptimakkordokat (vagy moll akkordokat egy hozzáadott moll szeptimhanggal) azonban gyakran használják "felpörgő" progressziókban, különösen olyan műfajokban, mint a jazz vagy a diszkó.

Mivel a művészet szubjektív, nincsenek szabályok! Csak állj rá egy kulcsra, és maradj annál. A folyamatnak ebben a szakaszában érdemes azt is átgondolni, hogyan tervezed befejezni a dal többi részét. Énekelni fogsz a szám többi részén? Győződj meg róla, hogy olyan hangnemet választasz, amely jól belefér a hangterjedelmedbe. Tervezed a minták rétegzését? Készülj fel arra, hogy a hangnemet a mintákhoz igazítod, vagy a mintát ennek megfelelően elferdíted az akkordmenetedhez.

2. Az akkordok azonosítása a kulcson belül

Most, hogy kiválasztottad a kulcsot, itt az ideje, hogy kibetűzd a hét akkordot. Ezt megteheted kézzel, felhasználva a zeneelméletet, vagy kereshetsz egy táblázatot az interneten. Példánkhoz a C-dúr kulcsot használjuk, amely a C D E F G A B akkordokból áll.

Minden akkordok írt kilátások így:

Ha már lejegyezted az összes akkordot egy dúr vagy moll hangnemben, akkor gyakorlatilag létrehoztál egy puskát a progresszióhoz! Mindened megvan, amire szükséged van az akkordprogressziók megírásához, ha egyszer időt szánsz arra, hogy leírd bármelyik skála hét akkordját.

3. Próbálja ki a különböző akkordkombinációkat

Gratulálunk! Túljutottál a legnehezebb részen. Most itt az ideje, hogy az akkordokat jól használd. Válassz egy akkordot a kezdéshez -- Az akkordválasztás egy progresszió elején általában a tonika akkordon állapodik meg, de mindig van hely a kísérletezésre!

Játsszon tovább az akkordváltásokkal, miközben zenét ír, hogy megtalálja, mi működik a legjobban. Az akkordmeneteket leggyakrabban három vagy négy akkordból állítják össze, de lehet olyan megvalósítható meneted, amely csak két akkordot, vagy öt vagy több akkordot használ!

Ha nem tudod, hol kezdd, dolgozz az I és V akkorddal: A domináns és a tonika akkordok természetesen szoros kapcsolatban állnak egymással, így ezek az akkordok biztosan jól működnek egymás mellett. Választhatod az alábbiakban hivatkozott gyakori akkordmeneteket is, vagy utánanézhetsz néhány kedvenc dalod akkordmenetének.

Ha úgy találod, hogy nehezen megy, először kísérletezz különböző hangszeres részekkel. Például egy egyszerű basszus hang vagy egy improvizált dallam segíthet abban, hogy hova fejlődjön a progresszió.

Általánosságban elmondható, hogy az első akkordodnak segítenie kell megalapozni azt a hangnemet, amelyben a dalt írod, és az akkordmeneted utolsó akkordja segít visszavezetni az első akkordhoz, így a progresszió zökkenőmentes hurokká válik.

4. Teszteld a fejlődésedet a dallammal

Most, hogy már van egy akkordmeneted, el kell kezdened felépíteni a dalodat. Hiszen rengeteg akkordmenet önmagában is remekül szólhat, de egy bizonyos dallammal párosítva nem zselézik.

Sokféleképpen lehet dalt írni, de ha van egy progresszió, az megkönnyíti a munkádat. Bővítsd ki az akkordmenetet egy dallam, dobütés vagy rap ráépítésével. Ha úgy tűnik, hogy az akkordmenet nem felel meg annak a hangulatnak, amit meg akarsz teremteni, akkor lehet, hogy itt az ideje, hogy visszalépj egy lépést, és átdolgozd az eredeti akkordmenetet, hogy jobban illeszkedjen a dalodhoz.

5. Fontolja meg a dal szerkezetét

Az egyik legfontosabb dolog, amit az akkordmenetekkel kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy nem feltétlenül kell stagnálniuk. Lehet, hogy a dalod nagy részében egy alap akkordmeneted van, de ez természetesen megváltoztatható a refrén, a versszak vagy a híd alatt, még akkor is, ha ez csak egy másik akkord beillesztése a progresszióba.

Azt is fontolóra veheted, hogy kulcsváltáson dolgozol, ha ez olyasmi, ami érdekel. Csak győződj meg róla, hogy az akkordmenetben végrehajtott változtatásokat a dalod ívéhez tervezték.

6. Próbáld ki

Amikor egy akkordmenetet építesz, a mikroból a makró felé akarsz haladni. Egyetlen akkorddal kezdesz, majd egy progresszió kontextusában próbálod ki az akkordot, majd egy dal keretein belül kell kipróbálnod a teljes progressziót.

Fontos, hogy ezeknek az egyes ellenőrző pontoknak saját súlyt adjunk, mivel egy-egy fejlődés hatása az előtte és utána lévő pontoktól függően változik. A zene akkor működik, ha a progresszió támogatja a dalod általános hangulatát, és hibátlanul lép át egyik mintáról a másikra, amikor a fő akkordmintáról a refrén vagy a bridge alatt egy másikra váltasz.

Győződjön meg róla, hogy az átmenetek zökkenőmentesek és támogatottak a fejlődésben. Nagyon hasznos, ha megbízható zenész barátoktól és családtagoktól kérsz visszajelzést, akik segíthetnek meghatározni, hogy az akkordjaid támogatják-e a szöveges és dallami ötleteidet. Ha a visszajelzésekben közös vonalakat találsz, ne félj a jobb irányba módosítani a progressziódat!

7. Fűszerezd meg

Ha már elsajátítottad az alapakkordok manőverezését, továbbléphetsz a jobb akkordmeneteket. Egy egyszerű módja a meggyőzőbb akkordok létrehozásának, ha az alapakkordokat 7. akkordokká alakítod át -- a 7. akkordok lényegében ugyanolyan szerkezetűek, mint bármelyik moll vagy dúr akkord, kivéve, hogy van egy plusz hangjuk: a skála 7. hangja, más néven vezető hang.

Ennek a hangminőségnek a hozzáadásával az akkord tonikáját hangsúlyozod, és egy titokzatos, összetettebb hangulatot teremtesz. A progresszió fő akkordjai közé további akkordokat vagy hangokat is beilleszthetsz, amelyek segítenek a következő szekvenciához vezetni.

Ha befejezted az első akkordmenetet, jó móka lehet, ha megpróbálsz több dalt is írni rá! Gyorsan meg fogod tanulni, hogy az akkordmeneteket gyakran használják és újra felhasználják más dalok, így hasznos gyakorlat megtanulni, hogy az akkordmeneteket különböző kontextusokban hallgasd.

5 gyakori akkordmenet minden zenésznek tudnia kell

Most, hogy tudod, hogyan kell írni akkordmeneteket, merüljünk el néhány a leggyakoribb akkordmeneteket fogsz látni, mint egy zenész.

I-V-vi-IV

Az egyik leggyakoribb pop akkordmenet az I akkord, az V akkord és a IV akkord variációját tartalmazza. Ez az akkordmenet tartalmazza a moll akkordot, amely tökéletesen vezet a negyedhez. Az I-V-vi-IV akkordmenetre remek példa a Twenty One Pilots "Ride" című száma:

I-IV-V

Bár egyszerű, ez az akkordmenet mégis az egész könnyűzenében megtalálható. Ennek a progressziónak egy még egyszerűbb változata csak az I akkordból és a V akkordból áll. Ezt a híres akkordmenetet Ritchie Valens La Bamba című számában hallhatjuk.

ii-V-I

Olyan akkordmenetet keresel, amely a moll akkordokat hangsúlyozza? Kezdje ezzel a progresszióval. Ez a klasszikus progresszió a Maroon 5 "Sunday Morning" című slágerében szerepel:

I-vi-IV-V

A fent említett klasszikus pop akkordmenet egy másik csavarja a V, vi és IV sorrendjét. Hallgasd meg ezt az akkordmenetet Avril Lavigne "Complicated" című dalában:

I ii iii IV V

Bár kevésbé gyakori, ez az akkordmenet mégis említésre méltó. Ez a bonyolultabb akkordmenet olyan dalokban hallható, mint a Beatles "Here, There And Everywhere" című dala:

És tessék, meg is van! Képesnek kell lenned arra, hogy bőséges akkordmeneteket hozz létre a saját dalaidban. Jó szórakozást a különböző akkordkombinációk kikísérletezéséhez, hogy illeszkedjen a zenéd mondanivalójához!