Az akkordmenet a zene építőkövei. Míg gyakran támaszkodunk a dúr akkordok hozzáférhetőségére és széleskörű vonzerejére, a moll akkordok ugyanolyan fontosak minden zenész számára. De hogyan is működnek a moll akkordok? És hogyan építheted be a saját moll akkordmenetedet a zenédbe?

Az alábbiakban elmerülünk mindenben, amit a moll akkordokról tudni kell, és megosztjuk, hogyan kezdheted el beépíteni a saját moll akkordjaidat és skáláidat a zenédbe.

Moll és dúr akkordmenet: Mi a különbség?

A zenében két fő hangnemet kell figyelembe venni, amikor az akkordok leírására kerül sor. A tonalitás a zenemű általános hangzásának leírására szolgáló módszerre utal. Amikor tehát akkordokról van szó, általában a mollra vagy a dúrra gondolunk, mint az akkordmenetben a tonalitás azonosításának fő leíróira.

A dúr akkordok általában "vidámabb" hangzást képviselnek, ami gyakran hallható a rock- és popzenében. A moll akkordok azonban egy kicsit összetettebbek és mélyebbek, ami általában szomorúbb vagy sötétebb hangzást eredményez.

Ez azért van, mert a moll akkordok felépítésükkel természetesen több disszonancia- vagy feszültségérzetet keltenek. A dúr és moll akkordok ugyanazokat a skálahangokat használhatják, bár a kontextus határozza meg, hogy az akkord dúr vagy moll. Ebben az esetben az akkordot nevezhetjük a dúr akkord relatív molljának.

Például a C-dúr skála ( C D E F G A B ) ugyanazokat a hangokat használja, mint az a-moll skála ( A B C D E F G ), csak más sorrendben és összefüggésben. Ezáltal az a-moll a C-dúr relatív moll akkordja. Azt is mondhatnánk, hogy a C-dúr az a-moll relatív dúrja.

Mint látható, ezek a skálák, annak ellenére, hogy dúr vagy moll hangnemben vannak, ugyanazokat a hangokat mutatják be. A hangjegyek kontextusa, vagy a sorrend, amelyben játszanak, teljesen meghatározhatja a tonalitást.

Elveszel a zeneelméletben? Ne aggódj! A lényeg az, hogy megértsd, hogy a dúr és moll akkordmeneteket ugyanazok a hangnemek, tehát ugyanazok a hangjegyek jellemezhetik. Ezért a moll akkordmeneteket nem csak a hangjegyek határozzák meg, hanem a kontextus is kategorizálja őket, amelyben játszanak.

Mik azok a moll akkordok?

A moll akkordprogresszió megírásának megértése kulcsfontosságú a moll akkordprogresszió felépítéséhez. Kezdetnek fontos megérteni, hogy pontosan mi is az akkord - három vagy több hangjegy egy adott skála, vagy hangjegygyűjtemény után modellezett gyűjteménye.

Az akkordmenet több akkord meghatározott sorrendben játszott csoportja, amely egy bizonyos érzést vagy hangulatot idéz elő. A hangjegyekhez hasonlóan az akkordok kontextusa is számít. Az akkordprogressziók különböző zenei módokat hoznak létre azáltal, hogy hangsúlyozzák a hangjegyek kapcsolatát egy hangnemben.

Egyszerűen fogalmazva, a moll akkordmenet olyan akkordmenet, amely egy moll skálából épül fel, szemben a dúr kulcsokkal, amelyek egy dúr skálából származnak. Az akkordprogressziókat a kiemelkedő akkordok, vagyis az i iv v (egy, négy és öt akkord egy kulcsban) határozzák meg. Egy moll akkordmenetben ezek a kulcsakkordok mollak.

Az akkordfokozat egyszerűen az akkordok sorrendjére utal egy progresszióban. Például az a-mollban az első akkord az a-moll, majd a második akkord a h-diminished. Az e-mollban az első akkord az e-moll, majd az fisz diminidált. Zavarosnak tűnik? Ne aggódj! Ez a minta sokkal egyszerűbb, mint amilyennek látszik, egyelőre csak annyit jegyezz meg, hogy bármelyik hangnem akkordmenete kiszámítható sorrendben halad, és a moll hangnem kiemelkedő akkordjai határozzák meg.

A moll skálák megértése

A moll akkordok felépítéséhez ismerned kell a moll skálákat, mivel ezek a hangcsaládok az akkordok építőkövei. A skálák lényegében olyan hangjegyek gyűjteményei, amelyek bizonyos kapcsolatokat tartanak fenn a hangnem alapján, amelyre vonatkoznak.

A természetes moll skála másképp jön létre, mint a dallamos moll skála. A harmonikus moll skála másképp jön létre, mint a dallamos moll skála. Minden skálatípusnak megvan a maga identitása, amelyet a zenészek általánosan értenek.

Ugyanaz a skála azonban lefordítható különböző hangnemekre. Például a C természetes moll skála és a G természetes moll skála különböző hangjegyekkel rendelkezik, de mindkettő hasonló kapcsolatot tart fenn a hangjegyek között, mivel ugyanolyan típusú skála felhasználásával jöttek létre. Ily módon a skála hasonlít egy hangjegyképlethez vagy recepthez.

A skálák teljes és fél lépésekben épülnek fel. A féllépés felfelé vagy lefelé egy dúrral vagy egy fllel való felfelé vagy lefelé lépésre utal. Két féllépés közötti távolság egy kulcs. A zongorán tehát egy szomszédos fekete és fehér billentyű egy-egy féllépés távolságra van egymástól. Például a C és a Cisz hangok fél lépés távolságra vannak egymástól. Hasonlóképpen a D és a D♭ hangok is egy fél lépés távolságra vannak egymástól.

Egy egész lépés két fél lépésből áll, vagy a zongora két szomszédos billentyűjének távolságából. A C-től D-ig terjedő hangok egy egész lépésből, illetve az F-től G-ig terjedő hangok egy egész lépésből állnak.

E két kifejezés megértése kulcsfontosságú bármely dúr, moll, pentaton, egészhangú, harmonikus vagy bármilyen más skála felépítéséhez. A skálák az egész és féllépések nyelvére és keretére épülő formulák.

A skálák készítésének művészetét szemléltetendő, az a-moll kulcsban lévő hangjegyeket fogjuk használni, amelyek nem használnak éles vagy mély hangokat, más néven accidentalokat, ami megkönnyíti a munkánkat. Az a-moll természetes hangnemet a következő módon írjuk le: A B C D D E F F G A B.

Íme a leggyakoribb moll skálák, amelyekkel a moll akkordok építése során találkozhatsz:

Természetes moll skála

A természetes moll skála a 2. és a 3., valamint az 5. és a 6. skálafok között féllépéseket tartalmaz. Például, ha megnézzük az a-moll hangnemet, a B C és az E F hangjegyek között egy fél lépés van, szemben az egész lépéssel. Ha a zongorára nézünk, a B és a C, valamint az E és az F közvetlenül egymás mellett vannak, ami ezt az elvet tükrözi.

Az egész lépéseket "W" betűvel ábrázolva láthatja, a "H" betű pedig fél lépéseket jelöl.

Harmonikus moll skála

A harmonikus moll skála létrehozásához a 7. hangot egy további féllépéssel feljebb növeljük. Az a-moll hangnemben ez a g hangot gisz hanggá alakítja.

Melodikus moll skála

A moll skála végső változata a dallamos moll skála, amelynek van egy felmenő és egy lemenő változata. A felszálló változatban a 6. és a 7. élesített.

Az ereszkedő változat lényegében minden természetes hangot tartalmaz a csökkenő sorrendben:

Eltévedtél? Összefoglalva eddigi megállapításainkat, egy hangjegy egy skálát vagy hangjegyek gyűjteményét alkotja. Ezekből a skálákból akkordok hozhatók létre, amelyeket átrendezve akkordmeneteket hozhatunk létre.

A legtöbb esetben a moll akkordokat a természetes moll skála segítségével fogod felépíteni, de érdemes megérteni ezeket a variációkat a zenészi pályafutásod során.

A moll skála és az akkordfokok megértése

Hogyan elemzik és jegyzetelik a zenészek a különböző skálákat és akkordmeneteket egy dalban? Bár nem feltétlenül kell megragadnod ezt az információt ahhoz, hogy moll akkordmeneteket építs, érdemes felismerni, hogy ez egy római számelemzésnek nevezett folyamaton keresztül történik. A római számelemzés megértése némi gyakorlatot igényelhet, de ha így teszel, gyorsan megértheted a zene univerzális nyelvét.

Az akkordokat egy dalban a római számok alapján lehet azonosítani. Ez a jelölés segíthet meghatározni, hogy egy moll akkordmenetben melyik skálafokozat moll, dúr, csökkentett vagy növelt.

A természetes moll skálán a római számok elemzése így néz ki:

i - Tonic (moll)

iiᵒ - Szupertonikus (csökkentett)

III - Mediáns (Major)

iv - Szubdomináns (moll)

v - domináns (moll)

VI - Közvetítő (Major)

VII - Vezető hang (Dúr)

Zavarba ejtőnek tűnhet ezeknek a kifejezéseknek a feloldása. Végül is, hogyan létezhet egy dúr akkord egy moll skálából felépített moll akkordmenetben? A válasz a kontextusban rejlik. A dúr és a moll akkordmenet egyaránt ugyanazokat a hangokat használja. Csak a sorrend számít. Ezért van minden dúr hangnemnek relatív mollja, és minden moll hangnemnek relatív dúrja.

Egy moll akkordmenet azonosításához meg kell nézni a legfontosabb skálafokozatokat, amelyek a tonika, a domináns és a szubdomináns, vagyis az i, v, iv. Ha egy moll akkordmenetről van szó, akkor ezek az alapvető elsődleges akkordok mollak lesznek. Ugyanez vonatkozik a dúr akkordok progresszióira is. Az elsődleges akkordok segítenek gyorsan azonosítani az akkordmenet kontextusát.

A római számok elemzése segíthet gyorsan elolvasni és megérteni az akkorddiagramokat és a népszerű akkordmeneteket, amelyeket gyakran írnak ki ilyen módon. Ha valaha is eltévednél, ne feledd, hogy a kisbetűs számok moll akkordot, a nagybetűsek dúr akkordot jelölnek, ez a szimbólum (ᵒ) pedig kisbetűs számmal párosítva diminuált akkordot mutat.

Bár ezek az összefüggések elsőre zavarosnak tűnhetnek, a jó hír az, hogy ez a képlet minden hangjegyre érvényes. Ezt a skálaformulát és kapcsolatot használhatod arra, hogy bármilyen tonikai kezdőhanggal moll akkordokat hozz létre.

Példák a moll akkordok progressziójára a dalokban

Talán a moll akkordok megértésének legjobb módja, ha saját magad hallod őket. A moll akkordok progressziója egyre gyakoribbá válik, még az olyan műfajokban is, mint a pop, köszönhetően a trap és a rap zene segítségével, amely egyre inkább a figyelem középpontjába kerül.

Íme néhány dal, amelyekről talán nem is tudtad, hogy mollban szólnak:

"Just Dance" - Lady Gaga

Lady Gaga áttörő dala a moll hangnemben, a cisz-mollban szól:

"Hotel California" - The Eagles

Ez a klasszikus Eagles-dal a h-moll hangnemben szól:

"Baby One More Time" - Britney Spears

Britney Spearsnek több popslágere is van moll akkordmenettel, köztük a "Baby One More Time" és a "Toxic":

"Stronger" - Kanye West

A rapper és producer Kanye West számos slágerlistavezető slágert készített moll hangnemben, köztük az áttörést hozó "Stronger" című kislemezt:

Hogyan írjunk zenét moll kulcsban 6 lépésben

Minden további nélkül, íme, hogyan írjunk zenét moll akkordmenetben 6 egyszerű lépésben. Ugyanez a folyamat használható bármilyen típusú progresszióval rendelkező dal megírására, így nyugodtan cserélgessük ki az akkordokat, ahogyan jónak látjuk.

1. Válassza ki a kulcsot

Először is meg kell találnod a kulcsot. Bármelyik hangnemből építhetsz moll akkordmeneteket, de a legegyszerűbb lehet az a-mollal kezdeni, mivel ebben a hangnemben nincsenek sziszek és mollok. Alternatív megoldásként meghallgathatsz különböző hangnemekben írt dalokat, és a hangterjedelmed alapján választhatod ki a kiindulópontot. Keress egy olyan hangnemet, amelyben jól érzed magad, hogy kifejezd magad.

2. Építsünk egy moll skálát

Miután kiválasztotta a kulcsot, kezdjen el felépíteni egy moll skálát. Használhatod a természetes moll, a harmonikus moll vagy a dallamos moll skálát, ahogyan azt fentebb tárgyaltuk. Hogy megkönnyítsd magadnak a dolgot, érdemes a természetes moll skálával kezdened, amíg tájékozódsz.

3. Építsünk moll akkordokat

Ha felépítetted a moll skáládat, most már kiírhatod a skála moll akkordjait. Az alapakkordok felépítéséhez mindössze három vagy több hangra van szükséged, amelyek moll harmadokban egymásra vannak halmozva.

Ha például az a-moll természetes skálát vesszük, akkor az a-moll skálát az A, C és E hangokból építhetjük fel. Minden hang között egy moll harmad vagy három fél lépés van. A dúr akkordoknál négy féllépés van a hangjegyek között. A G-dúr létrehozásához a G-vel kezdünk, négy féllépést teszünk felfelé, hogy megkapjuk a B-t, és még négyet, hogy megkapjuk a D-t. Így jön létre a G B D akkordhármas.

Ezzel a képlettel minden skálafokozathoz létrehozhatsz moll akkordokat. A-mollban az akkordok a skála fokozata szerint így néznének ki:

Am - Tonic (moll)

B Dim - szupertonikus (csökkentett)

C - Mediáns (Major)

Dm - szubdomináns (moll)

Em - domináns (moll)

F - Közvetítő (Major)

G - Vezető hang (Dúr)

4. Készítsen egy moll akkordmenetet

Most, hogy kiírtad az akkordokat egy adott hangnemhez, itt az ideje, hogy létrehozz egy progressziót! Kitalálhatod a saját akkordkombinációdat, vagy kísérletezhetsz az alább felsorolt népszerű akkordmenetekkel.

Bár jó gyakorlat, hogy írja ki az akkordokat, hogy megértse a kapcsolatot a hangjegyek között az elmélet összefüggésében, de használhat egy praktikus dandy akkordlapot vagy táblázatot is, mint az alábbiakban felsoroltak, hogy segítsen felgyorsítani az akkordok építésének folyamatát az Ön által választott kulcsban.

5. Tesztelje a progressziókat a dallammal és más hangszerekkel

Az akkordmenetek kulcsfontosságúak a zenélés szempontjából, de a modern dalszerzésnek csak az egyik összetevője. Ha már van egy akkordmenet, amit ki akarsz próbálni, kezdd el rétegezni a hangoddal vagy más hangszerekkel, például egy gitár- vagy zongoradallammal.

Meg kell győződnöd arról, hogy a dallamod beleillik az akkordmenetbe. Ehhez egyszerűen használd a dalban a hangnemeden és skáládon belüli hangjegyeket! Mielőtt észrevennéd, képes leszel egy egész dalt írni csupán három-négy akkord és egy erős zenei dallam felhasználásával.

6. Kísérletezz a díszítésekkel

Ha már felépítettél egy akkordmenetet és dallamot, amivel elégedett vagy, akkor elkezdhetsz elágazni azzal, hogy 7. vagy akár 9. hangjegyeket adsz az alap akkordhármasokhoz, hogy még több mélységet adj hozzá. Bonyolultabb progressziókat is létrehozhatsz, amelyek nem csak ugyanazt az akkordhalmazt ismétlik újra és újra.

Próbálj ki különböző akkordokat használni a dal különböző szakaszaiban. Adj hozzá egy extra akkordot, vagy tartsd tovább egy akkordot azokban a részekben, ahol a zenédnek extra hangsúlyra van szüksége. Most, hogy megértetted az alapokat, kísérletezz hozzáadott hangjegyekkel, hogy igazán ragyogóvá tedd az akkordmeneteket.

Közös moll akkordok, amiket ismerned kell

Használhatsz egy akkordtáblázatot, vagy egyszerűen csak kísérletezhetsz, hogy elkezdj moll akkordmeneteket építeni. Ezt szem előtt tartva, íme néhány népszerű akkordmenet, amelyek újra és újra felbukkannak moll dalokban.

i-iv-v

Ez a klasszikus progresszió számos dalban, többek között Bill Withers "Ain't No Sunshine"-jában is megtalálható:

A dal természetes a-moll hangnemben szól. Egy a-moll akkordon kezdődik, majd átmegy e-mollba és d-mollba. Ez a progresszió a felbontás és a feszültség érzetét kelti, és titokzatos, lenyűgöző aurát ad a dalnak.

i-VI- VII

Ez a népszerű akkordmenet a dúr és a moll akkordokat keveri, hogy egy lenyűgöző progressziót hozzon létre. Az egész popzenében megtalálható, de Gotye "Somebody That I Used To Know" című dalában is hallható az Am, F és G hangsorokkal.

i- iv-i-i-VI-VI-V7-i

Ez a 12 ütemű blueshoz kapcsolódó klasszikus moll progresszió. A 12 ütemű bluest alkalmazó modern dalok közül a White Stripes "Ball and Biscuit" című dala remek példa:

i-iv-V7-i

Ez a progresszió felcseréli a klasszikus moll ötös akkordot, és egy V7-es dúr akkorddal helyettesíti, hogy egy jazzesebb, összetettebb érzést adjon. Ezt az akkordmenetet a TLC klasszikusában, a "No Scrubs"-ban hallhatjuk:

Ez a dzsem is veszi a 4 akkord és hozzáad egy 7.. A progresszió a d-molltól az a-moll hetedikig, az E-dúr hetesig halad, majd újra a d-mollban landol.

i-v-VI

Ez a progresszió nagyon hasonlít az első moll akkord progresszióhoz, bár a v vi sorrend fel van cserélve. Ezzel a három akkorddal sokféle dalt készíthetsz. Íme egy videó, amely csak néhány olyan dallamot mutat be, amelyet ezekkel a moll akkordokkal játszhatsz gitáron.

i-VII-VI-VI-VI-VII-i

Ez a progresszió, és ennek variációi helyettesítő akkordokkal meglehetősen gyakoriak a könnyűzenében. Közvetlenül hallható a Green Day "21 Guns" című számában:

i-iv-VI-v

Íme egy másik moll akkordmenet-variáció, amely a három kiemelkedő moll tonika, domináns és szubdomináns akkordot használja. Ezt az akkordmenetet a The Black Keys "Fever" című számában hallhatod:

Amint láthatod, ahogy az akkordmeneteket is dúr akkordok építik fel, a legtöbb moll akkordmenet az i, iv és v variációiból épül fel.Ez nem azt jelenti, hogy nem kísérletezhetsz a közös akkordmeneteken kívüli stílusokkal, de ha elakadnál, ezek az akkordok kiváló kiindulópontot jelentenek.

Remélhetőleg ez az útmutató megkönnyíti, hogy saját moll akkordmeneteket alkosson a zenéjéhez. A jó hír az, hogy az akkordok univerzálisak, így akár gitározol, akár zongorázol, vagy csak moll háttérzenét szeretnél találni a hangodhoz, minden moll akkord ugyanúgy fog szólni.

Nyugodtan kísérletezz saját akkordmenet-kombinációkkal, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy a legnépszerűbb akkordmenetektől eltérő módon kell játszani. Más dúr akkordmenetekkel is kipróbálhatod a készségeidet, vagy összetettebb hangzásvilágok létrehozásához keverheted és összeillesztheted őket.

Jó szórakozást a moll akkordok felhasználásával a zenéhez!