Az akkordok a zene építőkövei. Akkordmenet nélkül kedvenc dalaink, régiek és újak, egyszerűen nem léteznének. Ezért a különböző akkordtípusok megértése kulcsfontosságú készség egy zenész számára. Akár gitáros vagy énekes vagy, ennek a zeneelméletnek az ismerete biztosan hasznodra válik egész karriered során.

Az alábbiakban megosztunk egy végleges útmutatót az akkordtípusokról, hogy könnyedén tudj dúr akkordot, moll akkordot, diminuált akkordot és augmentált akkordot építeni. Ugorjunk bele!

Mi az akkord?

A legegyszerűbb formában több, egyidejűleg játszott hangjegy gyűjteménye. Ezek a hangjegyek egy azonosítható hangnemben vagy hangjegycsaládban helyezkednek el, ami segít a zenészeknek megérteni egy adott akkordmenet kontextusát. Számos alapvető akkordtípus létezik, mint például a dúr akkordok, valamint kevésbé gyakori akkordtípusok, mint például a bővített akkordok, amelyekkel az alábbiakban foglalkozunk.

Kiindulópontként jegyezzük meg, hogy az akkordokat az alapján lehet azonosítani, hogy hány hangjegy van az egyes hangjegycsoportokban:

Dyadok vagy intervallumok

A kettőshangzatok, amelyeket néha intervallumoknak is neveznek, olyan akkordok, amelyek csak két hangból állnak. Az ilyen típusú akkordok általában tartalmazzák a kulcs alaphangját és harmadát, mivel ezek a hangok segítenek meghatározni a kulcsot, de erről később. Például egy C-dúr akkord, mint kettőshangzat, lehet C E. Egy c-moll akkord, mint kettőshangzat, lehet C Eb.

Triádok

Ez a leggyakoribb akkordszerkezet, amely három hangot tartalmaz, leggyakrabban a gyökhangot, a harmadikat és az ötödiket vagy a dominánst. Ha megnézünk egy C-dúr akkordot, akkor a C E és G hármashangzatot találjuk. A C-moll akkord C Eb és G. Mint észreveheted, a dúr hármashangzat és a moll hármashangzat a C-dúr skála harmadik hangja miatt különbözik, ami ebben az esetben az E hang.

Tetrads

A tetradok kevésbé gyakoriak, de négy hangjegyű akkordok. A tetrád gyakran szeptimakkordként ölt alakot, amely a jazzben népszerű, de utat talál a popban és a szomszédos műfajokban is. Egy C-dúr 7. akkord a C E G B. Egy c-moll 7. akkord a C Eb G és Bb lenne.

Hogyan készülnek az akkordok?

Az akkordok skálákból épülnek fel, amelyek hangjegyek gyűjteményei.

Akkord tulajdonságok

Mielőtt átnéznénk a különböző akkordtípusokat, fontos megérteni, hogy mi különbözteti meg az egyes akkordkategóriákat egymástól. Itt vannak a különböző akkordminőségek, amelyek az egyes akkordtípusokat egyedivé teszik:

Tone

A hangszín arra utal, hogy egy akkord milyen érzéseket vált ki a hallgatóból. Ha megnézzük a két fő akkordtípust, a dúr és a moll akkordot, jelentős különbségek vannak a hangszínben. A dúr akkordok általában vidámabb hangzást vesznek fel, míg a moll akkordok szomorúbbnak, vagy legalábbis titokzatosabbnak hangzanak.

Intervallumok

Az intervallumok az egyes hangjegyek közötti kapcsolatokat jelentik. Egy kulcson belül vannak bizonyos skálafokozatok, amelyek kiemelkednek a többi közül.

Diszszonancia

A disszonancia bizonyos hangok közötti feszültséget ír le. Az akkordok a hangjegyek sorrendjének kontextusát felhasználva teremthetnek feszültséget. Például egy akkordmenet általában a feszültség feloldásával végződik, kielégítő hangzásélményt teremtve.

Felbontás

A felbontás a disszonancia ellentéte, és egy kulcs kritikus hangjainak, például a dominánsnak vagy a tonikának a hangsúlyozására utal. Az akkordmeneteket jellemzően a progresszió végén vagy elején hallhatod feloldódni.

Kontextus

Az akkordmeneten belüli kontextus segíthet hangsúlyozni az akkordok erejét, mivel bemutatja a hangjegyek közötti kapcsolatot. Ezért az akkordok sorrendje megváltoztathatja, hogy hangzásilag hogyan érzékeljük őket.

Hogyan kell írni akkordok

Hogyan lehet tehát akkordokat olvasni vagy lejegyezni? Íme az akkordok közlésének leggyakoribb módszerei a zene világában.

Akkord szimbólumok

Az akkordszimbólumok univerzálisak, és segítenek a zenészeknek az akkordok gyors dekódolásában. Például a C-dúr szeptim akkordot Cmaj7-re lehet rövidíteni. Egy c-moll szeptimakkordot Cmin7-ként lehet lejegyezni. A moll és a dúr rövidítésén kívül az augmentált akkordokat "aug" rövidítéssel is láthatod. A kicsinyített akkordok jobb felső körrel rendelkeznek. Egy C-dúr diminuált akkordot C°-ként írnánk.

Szabványos jelölés

Az akkordokat ugyanúgy ki lehet írni a kottára, mint bármely más hangjegygyűjteményt. Ezek a halmok a darab kulcsjelzése alapján módosulnak. A kottát ilyen módon kissé nehéz lehet olvasni, de hasznos lehet az akkordmenetben lévő hangjegyek közötti kapcsolatok megértéséhez.

Római számok

A római számok az akkordok jelölésének legáltalánosabb formája, ahol minden egyes akkordszám megfelel a skála fokának. Ennek a rendszernek a megértése megkönnyíti az akkordmenet olvasását és az egyes akkordok közötti kapcsolat emlékezetét. A dúr skálájú akkordokat római számokkal írják ki és azonosítják:

I - Tonic

ii - Supertonic

iii - Mediant

IV - szubdomináns

V - Domináns

vi - Közvetítő

VII - Vezető hangnem

Ahogy megtanulod, amikor írsz egy akkordmenetet, akkor gyakran összpontosítani fogsz a tonika, szubdomináns és domináns skála fokozatokra, mivel ezek hangsúlyozzák a skála alaphangját, segítve a dal kulcsának meghatározását.

Nashville számok

A nashville-i számok meglehetősen hasonlítanak a római számrendszerhez, kivéve, hogy a leírt akkordok modern számokra egyszerűsödnek. Így egy I IV V akkordmenetet "1 4 5"-ként írnak le. A szeptim akkordokat az akkord mellé egy 7-es feliratot illesztünk.

Hogyan építsünk akkordokat

Néhány egyszerű lépéssel bármilyen akkordot felépíthetsz. Kezdetnek ki kell választanod egy olyan hangnemet, amely rezonál az általad keresett akkordminőségre. A vidámabb hangzáshoz dúr skálát válassz, a szomorúbb vagy titokzatosabb hangzáshoz pedig moll skálát. Válassz olyan skálát, amelynek középpontjában a zenészként a hangterjedelmeden belüli hangok állnak.

Dolgozzunk az egyik legegyszerűbb hangnemmel, a C-dúrral ebben a példában. Ha a C-dúr kulcsot kiírjuk, akkor a következő hangjegyeket kapjuk: C D E E F G A B. Ha ennek a kulcsnak a relatív mollját, vagyis az a-mollt használjuk, akkor a moll skálát így írnánk ki: A B C D E F G A B. Mint észrevehetjük, ezek a skálák mindketten pontosan ugyanazokat a hangjegyeket használják, de mivel más sorrendben játsszák őket, ezért külön skáláknak minősülnek. A zenében a kontextus számít.

Ha már kiírtad a kívánt skálát, ideje létrehozni egy akkordot minden skálafokozathoz. Az alapvető hármashangzatok kialakításához fogod az akkord első vagy gyökérhangját, hozzáadsz egy dúr vagy moll harmadot (a hangnemtől függően), és az ötödiket.

Tehát a C-dúrban az első akkord a C E G. A mollban az első akkord az A C E. A kulcsodból ugyanezeket a hangokat használva ki tudod írni a többi akkordot. Akkordtáblázatot is használhatsz, hogy felgyorsítsd a folyamatot. Itt van például egy puskatábla a dúr skála segítségével generált akkordokhoz:

Amint azt észreveheted, csak azért, mert az akkordok dúr skálából íródnak, nem jelenti azt, hogy minden skála fokozata dúr. Zavaró, igaz? Egyszerű módja a gondolkodásnak az, hogy az akkordok az anyaskála hangjegyeinek felhasználásával épülnek fel, de az egyes akkordokat a hangjegyekből megállapított intervallumkapcsolatok alapján nevezik el.

A 4 fő akkordtípus

Most, hogy megértettük, hogyan kell akkordokat olvasni, határozzuk meg az akkordok főbb típusait. Bár a dúr és a moll akkordok a leggyakoribbak, ezt a négy akkordtípust fogod látni, amikor bármilyen skálával dolgozol.

Dúr akkordok

A dúr akkordok a könnyűzene alapkövét képezik egyszerű, hangzásvilágukat tekintve kellemes hangzásuk miatt. Ezek az akkordok a dúr skálából épülnek fel, és általában vidámabb hangzásúak. Nagybetűs római számokkal fejezik ki őket. A dúr akkordok és a moll akkordok közötti különbség az, hogy moll helyett dúr tercet használnak.

Moll akkordok

A moll akkordokat egy moll skála képletével hozzák létre. Ezek az akkordok általában szomorúbb, titokzatosabb hangzásúak, és kisbetűs római számokkal jelennek meg. A moll hármashangzatok moll harmadot használnak a dúr harmad helyett.

Csökkentett akkordok

A diminuált akkord egy moll akkord lapított ötöddel, vagy egy olyan moll akkord, amelynek az ötödik hangja egy félhanggal lejjebb van tolva. Ha az akkordot a-moll diminished akkorddá akarjuk tenni, akkor fogjuk az A C E moll hármashangzatot, és ellapítjuk az ötödiket, ami ebben az esetben E. Ezért az A diminished akkordot, vagy röviden A dim akkordot A C Eb-nek írhatjuk.

A félkicsinyített akkord a szeptimakkordok egy olyan típusa, amely egy moll szeptimet rakosgat a kicsinyített hármashangzat tetejére. Például egy C félkicsinyített akkord a C Eb Gb Bb lenne.

Augmentált akkordok

A bővített akkordok bizonyos szempontból a csökkentett akkordok fordítottja. Egy augmentált akkord létrehozásához fogunk egy dúr akkordot, és kiélezzük az 5. hangot. Vegyük például a C-dúr akkordot, amely C E G. A C E G ötöde G, tehát a C aug C E G# lenne.

Más típusú akkordok

A dúr, moll, bővített és csökkentett akkordok mellett van még öt másik akkordtípus, amelyeket érdemes megérteni, mivel elég gyakran előkerülnek.

Hetedik akkordok

A szeptimakkordok a zene egyik leggyakoribb négyeshangzatai. A 7. akkord létrehozásához egyszerűen hozzáadunk egy dúr vagy moll szeptimet az alaphanghoz. Ahhoz, hogy egy C-dúr akkordot szeptimakkorddá alakítsunk, fogjuk a C E G alaphármast, és hozzáadjuk a hetedik hangot, így jön létre a C E G B.

A c-moll esetében hasonló a folyamat. Egy c-moll akkord egy c-moll szeptim akkordra C Eb G-ből C Eb G Bb-re alakulna át. Minden egyes szeptimakkord a szülő skálájából nyeri a kiegészítő hangot.

Domináns szeptim akkordok

A domináns szeptimakkordok a szeptimakkordok egy speciális típusa, amely a dúr és a moll világát ötvözi egy erős, feszültséggel teli akkordban, amelyet gyakran hallhatsz a jazz-zenében. Ez az akkord egy dúr szeptimakkordot vesz, és ellaposítja a szeptimet. Így a Cmaj7, ami C E G B, domináns hetedik akkordként C E G Bb-re változik. Ezt úgy írják, hogy C dom 7.

Felfüggesztett akkordok

Mint azt észreveheted, a legtöbb hármashangzat a gyökhangból, a harmadból és az ötödikből épül fel. A felfüggesztett akkord egy dúr hármashangzatot vesz, és egy egész lépéssel felfelé vagy lefelé módosítja azt. Úgy is gondolhatsz rá, mint egy dúr hármashangzatra, amelyben a 3. helyett egy moll szekund van, vagy egy tökéletes 4. a dúr 3. helyett. A klasszikus C E és G hármashangzat a Csus2-ben C D G-re változik. Továbbá a Csus4 a C E és G-t C F G-vé alakítja.

Bővített akkordok

A kiterjesztett akkordok olyan hangjegyek hozzáadására utalnak, amelyek túlmutatnak a 7. skála fokán (vagy a skála első oktávján). Ha megnézzük a C-dúr skálát, C D E G A B, tovább bővíthetjük -- C D E F G B C D E F... Bár a két C vagy bármely megkettőzött hang ugyanaz a hang, mégis egy oktávnyi távolságra vannak egymástól. Egy Cmaj9 akkord egy C-dúr hármashangzat lenne plusz a 9., ami ha a skálánkkal számolunk, akkor a D egy oktávval feljebb van. Tehát a Cmaj9 akkord a C E G D.

Megváltozott akkordok

A módosított akkordok minden olyan akkordot jelentenek, amely eltér a tipikus formulától, és nem tartozik a fő kategóriák egyikébe sem. Egy akkordon belül bármelyik hang megváltoztatható az ötödik és a bővített akkordokon kívül. Például az alterált CMaj7#5 akkord egy C-dúr 7-es akkordnak felel meg egy kihegyezett 5. hanggal, egyébként C E G# B-vel.

Mi az akkordmenet?

Ahhoz, hogy igazán megértsd az akkordmeneteket, nézd meg a teljes útmutatót itt, de mi most az alapokra világítunk rá, hogy hatékonyan tudd használni kedvenc akkordjaidat kontextusban. Az akkordprogresszió az akkordok gyűjteménye, amely intervallumok mintáiból épül fel.

Mint megállapítottuk, az intervallumok a hangjegyek közötti hangzásbeli kapcsolatokból indulnak ki egy kulcson belül. Emiatt az akkordmenet a történelem során újra és újra ugyanazokat vagy hasonló mintákat használ. Csak vannak olyan akkordok, amelyek hajlamosak harmonikusabb vagy hangzásilag kellemesebb választ kiváltani.

Az akkordmeneteket leggyakrabban római számokkal írják ki, ami az akkordfokot jelöli. Például a C-dúr hangnemben a C-dúr akkordot (vagy a megállapított hangnem első akkordját) I-nek írjuk ki.

A modern nyugati zenében a legtöbb akkordmenet I, IV és V akkordfokozatot tartalmaz, mivel ezek a folyamatok kevés disszonanciát okoznak, és összetételük alapján természetes átmenetet képeznek egymáshoz.

Csak nézd meg, hány híres dalt élvezhetsz pusztán négy akkorddal!

A különböző akkordtípusok és működésük megértése kétségtelenül jobb zenésszé tesz. Remélhetőleg ez az útmutató megkönnyíti számodra bármely akkord dekódolását és ezen univerzális minták újrateremtését saját kompozícióidban. Jó szórakozást a különböző akkordtípusokkal való kísérletezéshez!