Akár azért kutatta az audioeffektusokat, hogy felfedezze őket, akár azért, hogy elmélyítse a megértésüket, hamarosan rá fog jönni, hogy ez egy olyan téma, amelynek hatalmas a skálája. Ami azt illeti, ebben a pillanatban, amikor ezt olvasod, a mérnökök vagy új audioeffektusok kifejlesztésén, vagy a meglévők továbbfejlesztésén dolgoznak. Úgy tűnik, emberi fülünk értékeli a komplexitást és az egyediséget, amit hozzáadnak egy hangjelhez, ezért nagyon népszerűek a producerek körében.

Ha kezdő vagy, akkor tudod, hogy amikor valamit készítesz, egzisztenciális válsággal szembesülsz, amikor a hanghatásokról van szó. Ha profi vagy, még mindig sok időt töltesz újak felfedezésével vagy új kombinációk létrehozásával. Akárhogy is, mindig jó, ha a fejünkben tartjuk az audioeffektekkel kapcsolatos friss ismereteket.

Ebben a cikkben szeretnénk újra áttekinteni a hanghatások jelentését, és azt, hogy mitől olyan fontosak a hangzásunk szempontjából.

Meg fogja érteni a köztük lévő különbségeket, és azt, hogy az egyes hanghatások mikor játszanak optimális szerepet a zenei produkcióban.

Mielőtt rátérnénk a hanghatásokra, válaszoljunk néhány gyakori kérdésre, amelyek kielégíthetik kíváncsiságát.

Merüljünk el benne.

Mik azok a hanghatások?

Az audioeffektek olyan szoftveres (DAW) vagy hardveres (analóg) eszközök, amelyek a bemeneti hangjelbe beavatkozva befolyásolják a kimeneti hangjelet. A fizikában az audioeffektus megváltoztatja a hanghullámokat, amikor egy hangszerre vagy általában bármilyen hangjelzés hangjaira alkalmazzák. Ezek jelentik az egyik legfontosabb stúdióeszközt.

A sok kézenfekvő példa közül az egyik, amivel ezt illusztrálhatnánk, az, hogy milyen a hangod a különböző helyiségekben. Ha bemész egy kis, ablak nélküli szobába, és elkezdesz énekelni, abban a pillanatban, amikor belépsz egy tágas terembe, a hangodnak több visszhangja lesz, és általában más érzés.

Miért van szükségünk hanghatásokra?

Amikor hanghatást alkalmazunk egy hangjelre, megváltoztatjuk a hanghullámok viselkedését, és ezáltal módosítjuk az eredeti hangjelet. Ennek eredményeképpen egy különálló hangzás jön létre, amely a hallgatók ugyanazt az eredeti jelet értékelik, de más érzéssel.

Az audioeffektek létfontosságú szerepet játszanak a keverési és maszterizálási folyamatokban. Ezek jelentik a kulcsot ahhoz, hogy megtaláld a hangzásodat és megkülönböztesd a stílusodat más producerektől. Minél tovább haladsz a zenében, annál inkább rájössz, hogy az audioeffektek tudománya ma már fontosabb, mint maga a produkció. Ez az, amitől a Queen, a Red Hot Chilli Peppers és a Radiohead olyan hangzásúak lettek, amilyenek.

Mik a gyakori hanghatások?

A piacon ma a hanghatások széles skálája létezik. Ahhoz, hogy megértsük őket, először is kategorizálnunk kell őket, és ehhez aszerint rendezzük őket, hogy hogyan manipulálják a hangot.

• Időalapú hanghatások: Reverb, Delay és Echo.
• Modulációs hanghatások: A hanghatások: Chorus, Tremolo, Flanger és Phaser.
• Spektrális hanghatások: Panning és kiegyenlítés.
• Dinamikus hanghatások: Tömörítés és torzítás.
• Szűrők

Ha így kategorizálod őket, akkor kezded látni, hogy mi a célja ezeknek az audioeffekteknek a hangmanipuláció szempontjából. Az időalapú audioeffektek mind olyan folyamatok, amelyek a jel időzítését manipulálják így vagy úgy. A modulációs audioeffektusok egy speciális típus, amely a hanghullámokhoz azok időbeli késleltetett változatát adja hozzá, és idővel játszik a hanghullámok méretével. A spektrális audioeffektek arra specializálódnak, hogy a kívánt időpontban, vagy a dallal együtt végig passz szűrőket adnak hozzá. A dinamikus effektek meghatározzák a kimeneti tartományt, és segítenek abban, hogy az audiojel halkabban vagy hangosabban szóljon. Végül pedig a szűrők sávszűrőket generálnak a nem kívánt frekvenciák kiküszöbölésére.

Hogyan adhatok effekteket a hangomhoz?

A hanghatások hozzáadása nagyjából ugyanaz a folyamat mind az analóg, mind a digitális produkcióban, csak a folyamat végrehajtásának módja különbözik. Az analóg produkcióban az effektegységeket a hangforrás és a bemenet közé kell helyeznie. Tegyük fel, hogy van egy gitárod, és ahhoz, hogy visszhangot alkalmazz rajta, először a visszhangpedálhoz kell csatlakoztatnod, majd a pedálról a bemenetre. Így a hangjel az effektegységekbe kerül, majd a bemenetre, és végül a kimeneteken visszhanggal.

A digitális produkcióban elég néhány kattintás ahhoz, hogy egy hanghatást alkalmazzunk egy hangjelre. A DAW-k többségében ki kell választani a manipulálni kívánt hangrészletet, a szerkesztésre kell kattintani, hozzáadni a kívánt hanghatást, végül pedig beállítani a kimeneti minőséget.

Miután ezt most elolvastad, biztosan nagyon szeretnéd megismerni ezeket a hanghatásokat. Tehát további késlekedés nélkül merüljünk el a mai zeneiparban legfontosabbakba. Ez nem egy átfogó lista, csak valami, amivel elindulhatsz.

Időalapú hanghatások

Visszhangok

A visszhang az eredeti jel visszaverődése, amely kifejezetten azért keletkezik, hogy a hallgató fülébe később jusson el. Az, hogy mennyi idő alatt éri el a fülünket, a kimeneti forrás, a hallgató és a visszaverő felület közötti távolságtól függ. Minél nagyobb a távolság, annál nagyobb a visszaverődés késleltetési ideje. Ennek az ellenkezője is igaz.

Íme néhány fontos paraméter, amelyet szem előtt kell tartanod a visszhangok hozzáadásakor:

• Visszajelzés: Itt döntheti el, hogy mennyi visszaverődés érkezzen vissza az eredeti hanghoz. Hozzáadja vagy csökkenti az intenzitást.
• Száraz/nedves jel: Meghatározza az eredeti hang (száraz jel) és a visszhangzott hang (nedves jel) kívánt mennyiségét a keverésben.

Az egyik legnyilvánvalóbb példa erre a hangod visszhangja, amikor egy hegy tetején kiabálsz. A kiáltás visszaverődése pontosan azt jelenti, amit a visszhang jelent.

Ez a hanghatás jó lehet egy rockgitáros számára, hogy erőt adjon a hangzásnak, de nagyon nem kívánatos, ha podcastokról van szó. Minden attól függ, hogy mit csinálsz.

Reverb

A visszhang egy komplex visszhang, amely egy kemény felületen többször és különböző amplitúdóval visszaverődő visszhangból keletkezik. Ezek a visszhangok naponta előfordulnak körülöttünk, de túlságosan elfoglaltak vagyunk ahhoz, hogy odafigyeljünk rájuk. Ha legközelebb, amikor egy fedett uszodában vagy egy templomban tartózkodik, szánjon időt arra, hogy észrevegye: a többszörös visszhangok visszavibrálásának érzése, amikor beszél, az a visszhang. A hanghullámok olyan gyorsan pattannak vissza, hogy egymásra fekszenek, létrehozva azt, amit visszhangnak nevezünk. Mivel az eredeti hangjelet és a feldolgozott jelet csak ezredmásodpercek választják el egymástól, az az illúziónk, hogy egy időben halljuk őket.

Itt van néhány fontos paraméter, amit szem előtt kell tartani, amikor hozzáadjuk a visszhangot:

• Méret: Ez lehetővé teszi, hogy eldöntse, milyen méretű szobát szeretne utánozni. A nagyobb terek hosszabb visszhangot és szélesebb sztereó képet eredményeznek.
• Pre-delay: Meghatározza, hogy mennyi idő elteltével történik az első tükrözés.
• Bomlás: Meghatározza azt az időtartamot, amíg a visszaverődések el nem kezdenek bomlani.
• Határfrekvencia (magas): Magas átjárású szűrőt alkalmaz, amely blokkolja a magas frekvenciájú elemek meghatározott mennyiségét. Ha a keverék fémesen hangzik, próbálja meg levágni a magas frekvenciatartomány elemeit.
• Határfrekvencia (alacsony): Olyan aluláteresztő szűrőt alkalmaz, amely blokkol egy meghatározott mennyiségű alacsony frekvenciájú elemet. Ha a keverék sárosan hangzik, próbálja meg csökkenteni az alacsony frekvenciatartományból, hogy több teret adjon a kicknek és a basszusnak.
• Keverék (nedves/száraz): Itt eldöntheti, hogy az eredeti hang (száraz jel) és a visszhangok ( nedves jel) mekkora részét engedi a keverésbe.
  

Ez a hanghatás nagyszerű módja annak, hogy tágasság érzetét keltse a mixben, és segíthet egységesíteni a dal összes elemét. Általában remekül működik éneken és gitáron.

Késleltetés

A delay audioeffektus egy olyan hangfeldolgozási technika, amely az eredeti jel másolatát tárolja egy adathordozón, és a producer által meghatározott időpontban játssza vissza. A leggyakrabban használt a slapback delay, egy olyan késleltetési típus, amely a visszaverődést közvetlenül az eredeti bemenet után játssza vissza.

Itt van néhány paraméter, amit szem előtt kell tartani a késleltetés hozzáadásakor:

• Visszajelzés: Ez lehetővé teszi a visszhangok számának, valamint az egyes visszhangok közötti rezonancia meghatározását.
• Idő: A forrásjel és a visszhang/többszörös visszhang között eltelt idő.
• Time X: Ez az az érték, amelyet a késleltetési audioeffektus tempójának referenciájaként használ.
• Határfrekvencia: Meghatároz egy frekvenciaspektrumot, amelyből az áteresztő szűrők levágják a meghatározott spektrumon kívül eső magas és alacsony frekvenciájú elemeket.
  

A késleltető hanghatás használható egy elem hátrébb tolására a keverésben, vagy szélesebb sztereó képet adhat neki. Ez az időalapú audioeffektus érdekesebbé teszi a produkciókat azáltal, hogy ritmikai változatosságot és nagyobb mélységet ad a keverésnek.

Modulációs audio effektek

Kórus

A kórus effekt egy olyan audió modulációs effekt, amely az eredeti jelet az audio áramkörben több jelre osztja, ami egy kórus késleltetett jelet eredményez, amely közvetlenül utána jön, és megváltoztatja a száraz jel hangmagasságát. Sűríti a hangszínt, és epikus érzést kelt.

Bár a legjobban a hangok mosására és a mixed támogató rétegeinek ambientessé tételére használható, a kórus effektnek számos célja lehet. Az egyik legkézenfekvőbb példa, hogy a gitárodat gitárok "kórusának" érezheted vele.

Íme néhány fontos paraméter, amelyet a refrén hozzáadásakor szem előtt kell tartani:

• Alak: A késleltetett jel modulálására használt hullámforma típusát állítja be.
• Rate: Beállítja azt a frekvenciát, amellyel az alacsony frekvenciájú oszcillátor modulálja a kórusjelet.
• Késleltetési eltolás: Az eredeti jel és a kórusjel között eltelt időt állítja be milliszekundumban.
• Változó visszajelzés: A kórusjel csökkenő ismétlődését hozza létre. Minél magasabb az érték, annál több visszhang szólal meg a delay vonalban.

Nagyon kreatív lehetsz ezzel az audioeffektussal. Ahelyett, hogy tíz trombitást bérelnél fel egy kórushoz, ez a plugin tetszőleges számú trombitás hangjelét osztja fel, és ugyanazt a hangélményt hozza létre. Azt is megteheted, hogy késleltetés nélkül egyszerre több visszhangot hozol.

Tremolo

A tremoló az, amikor ugyanazt a hangot olyan gyorsan ismételjük, hogy hullámzó hatást kelt körülötte. Ezt a hanghatást két, kissé eltérő hangmagasságú hang összeillesztésével is elő lehet állítani. A gitárosok úgy állítják elő, hogy a nyakon játszó ujjukat nagyon gyorsan fel-le mozgatják, ezt gyakran vibratónak nevezik. Lehet, hogy emberi fülünknek ugyanígy hangzik, de elméletben nem ugyanaz. A vibrato a hangmagasságot változtatja, míg a tremolo a hangerőt.

A népszerű DAW-kben a tremolót a hang amplitúdójának plugineken keresztül történő változtatásával érik el. Gyakorlatilag már mindenhez hozzáadhatsz tremolót, de a józan ítélőképesség még mindig fontos. Egy hanghatás annyira jó, amennyire a kontextus, amelyben alkalmazzák.

Íme néhány fontos paraméter, amit szem előtt kell tartanod, amikor tremolót adsz hozzá.

• Rate: Beállítja azt a frekvenciát, amellyel az alacsony frekvenciájú oszcillátor modulálja a tremoló jelet.
• Mélység: A moduláció mértékének beállítása.
• Offset mező: A bal és jobb oldali mozgás mértékét állítja be a tremolo effektben. Ez kis vagy nagy tremolóváltozásokat eredményez.
• Szinkronizálás: Szinkronizálja a modulációs sebességet a projekt tempójával.
  

Néha úgy érezheted, hogy a kompozíciódban egy hangjegy nem szolgál semmilyen célt, vagy nincs eléggé jelen. Próbáld ki a tremolót ugyanazon a hangon, és nézd meg, hogyan tölti meg ritmussal.

Flanger

A flanger hanghatás lemásolja a bemenetet, és a jel egy késleltetett változatát generálja, amely egy kicsit fázison kívül játszik. Azt a benyomást kelti, mintha a felvett hang kétszer lenne lejátszva, az egyik kicsit lassabban, mint a másik.

A chorus és a flanger hanghatások ugyanazokkal a fontos paraméterekkel rendelkeznek:

• Alak: A késleltetett jel modulálására használt hullámforma típusát állítja be.
• Rate: Beállítja azt a frekvenciát, amellyel az alacsony frekvenciájú oszcillátor modulálja a kórusjelet.
• Késleltetési eltolás: Az eredeti jel és a kórusjel között eltelt időt állítja be milliszekundumban.
• Változó visszajelzés: A feldolgozott jel csökkenő ismétlődését hozza létre.
  

A flanginget a híres Les Paulnak tulajdonítják, aki kitalálta, hogy két szalagon játszanak le felvételeket, és manipulálják a sebességüket.

Phaser

A phaser hanghatás egy olyan hangprocesszor, amely a frekvencia spektrumban csúcsok formájában magas átjárású szűrőket generál, hogy a frekvenciasáv magas elemeit levágja. Vágásokat hoz létre a magas frekvenciatartományokban, és fel-le modulálja azokat az egész hangban.

Ez a hanghatás nagyon híres volt a funk zenében, mivel remekül illeszkedett a műfaj riffjeihez. A dalok lassú ambient részeihez is remekül működik.

Íme néhány fontos paraméter, amit szem előtt kell tartanod a fézer használatakor:

• Sebesség: A sávszűrők vágásainak modulálási sebességét szabályozza.
• Visszajelzés: Beállítja a fázisú jel mennyiségét, amely visszatáplálásra kerül a fázisú hangáramkörbe.
• Szélesség: Beállítja azt a frekvenciatartományt, amelyen a sávszűrők áthaladnak.
• Száraz/nedves jel: Szabályozza a kimenetre engedni kívánt száraz és fázisos (nedves) jel mennyiségét.
  

A phaser audioeffektus egy nagyon jellegzetes effekt, amelyet hozzáadhatsz az effekt egységeidhez. Karaktert kölcsönöz az egyes hangoknak, hogy valamilyen kavargó mozgást hozzon létre a hangzásodban.

Spektrális hanghatások

Panning

A pásztázás a hangjelek sztereó mezőben történő elosztása a pásztázóvezérlőkkel. A hangokat a bal-jobb hangspektrum különböző helyeiről érkezőnek tünteti fel, így nagyobb teret és szélességet hozva létre a keverésben.

Ez a hanghatás sok érdekes dinamikát hoz létre egy dalban, például amikor hallod, hogy bizonyos hangok az egyik fülből jönnek be, és utaznak az agyadban, hogy végül a másik füledbe jussanak. A pásztázás rengeteg kreativitás előtt nyitotta meg az utat a producerek körében.

A Panningben csak egy fontos paraméter van, és ez maga a panning gomb. Egy gomb, amely az audió szűrőket vezérli, hogy elnémítsa a hangspektrum sztereó oldalát, amely nem szerepel a kiválasztott panningben. Ha tehát a sztereó jobb oldalára pásztázza a hangot, az audiószűrők nem engednek hangot a bal oldali hangszóróból, amíg nem ad rá parancsot.

Kiegyenlítés.

A kiegyenlítés egy olyan előállítási technika, amely a hangfrekvenciaspektrumban szabályozza a hangerőt. Kiegyenlíthetjük vagy teljesen kiszűrhetjük (hangerő 0) bizonyos frekvenciák vagy akár egy frekvenciatartomány hangerejének csökkentésével/emelésével.

A kiegyenlítés a jó keverés kulcsa, helyet teremt a hangszereknek, hogy lélegezzenek és hallhatóak legyenek más hangszerek zavarása nélkül. Fokozza a sztereó élményt, mert minden hang a helyén van, természetesen ha jól kiegyenlített.

Elvileg a kick és a basszus az alacsony frekvenciatartományt kapja, mivel a hangzásukat főként ezek alkotják. A gitár és a billentyűk inkább közép-magas frekvenciatartományú hangszerek, míg az ének a típustól függ. Nyilvánvaló, hogy egy szoprán hangját nem ugyanúgy kell kiegyenlíteni, mint egy baritonét.

Manapság az equalizerek vizuális pluginek formájában jelennek meg, ahol láthatod a szűrésre kerülő frekvenciákat. Nagyszerű kiegészítője a stúdióeszközöknek.

Dinamikus hanghatások

Tömörítés

A dinamikatartomány-tömörítés rövidítése egy olyan hangjelfeldolgozás, amely a halk hangok felerősítésével és a hangos hangok csillapításával a hangerő egyenletes szinten tartását biztosítja. Egy limiterrel együtt használva tökéletes eszköz a hang dinamikatartományának szabályozására.

Ez a hanghatás segít a sáv csiszolásában és homogenitást teremt. Fog egy szétszórt hangterületet, és a részecskéket térben közelebb hozza egymáshoz.

Íme néhány fontos paraméter, amit szem előtt kell tartania a tömörítés során:

• Rate: Meghatározza a hangerőcsökkentés/tömörítés mértékét, vagy két szóval a dinamikai tartományt.
• Küszöbérték: Beállítja a hang bemeneti értékét dB-ben, amelytől a kompresszor elkezd hatni. az ez alatti értékre nem hat.
• Támadás: Meghatározza, hogy a tömörítés milyen gyorsan csökkenti a hangerőt, amint a bemenet eléri a küszöbértéket.
• Felszabadítás: Meghatározza, hogy a kompresszor milyen gyorsan kapcsoljon ki, miután csökkentette vagy növelte a hangerőt.
• Nyereség: Hozzáad némi hangerőt a kimenethez, hogy ellensúlyozza a tömörítésből eredő erősítéscsökkenést.

A tömörítés nagyon fontos manapság a zeneiparban. Az inkoherens zeneszámok már nem elfogadhatóak, ezért a tömörítés elengedhetetlen a stúdió eszközeinkben.

Torzítás

Elméletileg a torzító hatás a hanghullámformában bekövetkező bármilyen típusú változás. A zenében a torzítás leggyakoribb típusa azáltal keletkezik, hogy sok erősítést adunk a hanghoz. Ezzel egy fuzzy vagy gritty érzést hoz létre az elektromos hangszerhez.

A nem kívánt torzítás is létezik. Ez az, amikor egy hangjel természeténél fogva csúcsosodó bemenetekkel rendelkezik, amelyek szintje túl magas ahhoz, hogy egyes rendszerkomponensek megbirkózzanak vele. Ezért a jel egyes részei elvesznek, és ez egy reszelős, torzított hangzást eredményez.

Digitális és analóg nem kívánt torzítás akkor történik, ha egy jel túl erős ahhoz a rendszer küszöbértékéhez képest, amelyben lejátszódik. A legtöbb DAW-ban ez a 0 Dbs, és amikor ez megszakad, minden bejövő jel, ami a 0Dbs tetején van, elvész. Ezt nevezzük clippingnek.

Azonban, ha megfelelően használják a torzítást, csodákat tesz az elektromos hangokkal.

Íme néhány fontos paraméter, amit a torzítás használatakor szem előtt kell tartani:

• Hajtás: A torzított jel erősítési szintjének beállítása. Túl sok, és a jel túlvezérel.
• Tone: A torzítás kisimítására szolgál, némi ízléses hangszín hozzáadásával.
• Output Beállítja a torzított jel mennyiségét a végső kimeneten.
  

A torzítás a hanghatások csodagyereke, ha olyan műfajokról van szó, mint a hard rock, az indie rock és a metál. Nem lenne epikus érzés ezekben a stílusokban, ha nem lenne torzítás.

Szűrők

A hangszűrők csökkentik bizonyos frekvenciák hangerejét egy küszöbérték felett vagy alatt, amelyet határfrekvenciának neveznek. Az alacsony frekvenciákat csillapító hangszűrőket aluláteresztő szűrőknek, a magas frekvenciákat csillapító szűrőket pedig felüláteresztő szűrőknek nevezzük.

A hangszűrőknek három típusa létezik, alakjuktól és meredekségüktől függően:

• Magas passzusú szűrők: A határfrekvencia feletti frekvenciákat átengedik, és csökkentik az alatta lévő frekvenciákat.
• Aluláteresztő szűrők: A határfrekvencia alatti frekvenciákat átengedik, és csökkentik a felette lévő frekvenciákat.
• Sávszűrők: A meghatározott frekvenciasávba tartozó frekvenciákat átengedik, és levágják a felette és alatta lévő frekvenciákat.
  

A szűrők legfontosabb beállításai a rezonancia, amely eltúlozza a határérték körüli frekvenciasávot, valamint a küszöbértékek beállításához meghatározott határértékek.

Következtetés

A hanghatásoknak az elsődleges stúdióeszközök között kell lenniük. Minél többet tanulsz róluk, és minél jobban elmélyülsz bennük, annál szélesebb lesz a zenei perspektívád. Néha egy egyszerű produkció a megfelelő audioeffektekkel zseniális zenét hozhat létre, és egy összetett produkció a rossz audioeffektekkel kellemetlen lehet. Szóval ne szégyenlősködj, merülj el mélyebben ezekben a témákban, és egy nap megtalálod a hangzásodat.